← Magyarország

Bfv.973/2008/12 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.973/2008/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év május hó
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az ittas járművezetés vétsége miatt a terhelt ellen indított büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Makói Városi Bíróság 1.B.215/2006/
  3. számú ítéletét, valamint a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bf.255/2008/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3 600.- (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Makói Városi Bíróság a
  5. év január hó
  6. napján kihirdetett 1.B.215/2006/
  7. számú ítéletében a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében (Btk.
  8. §

(1)bekezdés) állapította meg. Ezért őt -, mint különös visszaesőt - 5 hónap börtönbüntetésre, 1 év közügyektől eltiltásra és 5 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terheltet korábban több esetben ítélte el a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt különféle büntetésekre. Legutóbb, a Makói Városi Bíróság
  1. év október hó
  2. napján kelt 1.B.355/2003/
  3. számú, a Csongrád Megyei Bíróság 1.Bf.1187/2004/
  4. számú végzése folytán
  5. év január hó
  6. napján jogerőre emelkedett ítéletével 2 rendbeli ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül 5 hónap fogházbüntetésre, 1 év közügyektől eltiltásra és 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a Makói Városi Bíróság
  7. év szeptember hó
  8. napján kelt és
  9. év szeptember hó
  10. napján jogerős 2.B.295/2003/
  11. számú - tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében 1 rendbeli rongálás vétsége miatt kiszabott 4 hónapi, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetés végrehajtását is. A terhelt a Makói Városi Bíróság
  12. B. 355/2003/
  13. számú ítéletében kiszabott 5 hónap fogházbüntetését
  14. év június hó
  15. napjától
  16. év szeptember hó
  17. napjáig töltötte. A terhelt 1/3-ad kedvezménnyel
  18. év december hó
  19. napján szabadult, a feltételes szabadság
  20. december
  21. napján járt volna le. A Makói Városi Bíróság
  22. szeptember
  23. napján jogerőre emelkedett
  24. B. 295/2003/
  25. számú végzésében kiszabott - 2 év próbaidőre felfüggesztett - 4 hónap fogházbüntetést a végrehajtás elrendelését követően
  26. év szeptember hó
  27. napjától
  28. év december hó
  29. napjáig töltötte. A terhelt e büntetéséből 1/3-ad kedvezménnyel
  30. év december hó
  31. napján szabadult, a feltételes szabadság
  32. év december hó
  33. napján járt le. A büntetését
  34. év január hó
  35. napján töltötte volna ki. A terhelt az elmeműködés kóros állapotában nem cselekmény idejére a patológiás részegség kizárható. szenved, a A terhelt az esti órákban, érvényes gépjárművezetői engedély nélkül, járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, szeszesitaltól közepes fokú alkoholos befolyásoltság állapotában vezette a tulajdonát képező személygépkocsit Makó belterületén. Közúti ellenőrzés során észlelték ittasságát, ezért a Makói Rendőrkapitányságra előállították. A másodfokon eljáró Csongrád Megyei Bíróság a
  36. év április hó
  37. napján jogerős 1.Bf.255/2008/
  38. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelttel szemben a Makói Városi Bíróság 1.B.355/2003/
  39. számú ítéletében kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a terhelt az ügyben elbírált cselekményét figyelemmel az elkövetés
  40. év március hó
  41. napjára - a korábbi ügyében engedélyezett feltételes szabadság ideje alatt követte el. Ezért a Btk.
  42. §
(4)bekezdésére figyelemmel, a feltételes szabadság megszüntetéséről rendelkezett. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt arra hivatkozással, hogy a Csongrád Megyei Bíróság megsértette a védekezéshez való jogát, amikor a másodfokú tárgyalásra nem idézte meg, és azt a távollétében tartotta meg. Sérelmezte, hogy a terhére bejelentett ügyészi fellebbezés hiányában szüntette meg a feltételes szabadságot, és a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből is kizárta, ezzel a súlyosítási tilalmat megsértette. Mindezekre figyelemmel a Csongrád Megyei Bíróság sérelmezett határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. A terhelt a
  1. év december hó
  2. napján kelt beadványában az ellene a Makói Városi Bíróságon B.455/2008/
  3. számon garázdaság vétsége miatt jelenleg is folyamatban levő büntetőügyben kért állásfoglalást abban a kérdésben, hogy vele szemben helyesen történt-e a vádemelés. A Legfőbb Ügyészség BF.2666/
  4. számú írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak ítélte. A sérelmezett határozatok hatályában fenntartását indítványozta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság a törvényi előírásoknak megfelelően rendelkezett a korábbi elítélés kapcsán alkalmazott feltételes szabadság megszüntetéséről, ami nem tartozik a súlyosítási tilalom fogalomkörébe. A nyilvános ülésen a kirendelt védő a terhelt indítványával egyezően szólalt fel. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a terhelt jelentett be fellebbezést, amelynek folytán lényegesen rosszabb helyzetbe került a feltételes szabadság megszüntetése folytán. Mindez sérti a jogorvoslati jog fogalmát. III. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
  5. §
(4)bekezdésének megfelelően a sérelmezett másodfokú határozatot a felülvizsgálati indítványban megjelölt okokból (Be. 416. §
(1)bekezdésének
  1. c)és
  2. d)pontja) és kizárólag az indítvány által támadott részében bírálta felül. Megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány alaptalan. A Be. 361. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a vádlottat, kötelező védelem esetén a védőt, valamint a pótmagánvádló jogi képviselőjét a nyilvános ülésre idézi, a fogva levő vádlott előállítása iránt - idézésével egyidejűleg - intézkedik. A Be. 362. §-ának
(3)bekezdése alapján a vádlott idézésének szabályszerűségén (Be. 69. §
(7)bekezdés,
  1. §) múlik, hogy távollétében a nyilvános ülés megtartható-e (1/
  2. Bkv. C/ 360-
  3. §
  4. pont). Az ügyben a Csongrád Megyei Bíróság
  5. év április hó
  6. napjára tűzött ki fellebbezési nyilvános ülést, melyre a szabadlábon lévő a terheltet írásban megidézte. A Be.
  7. §-ának
(1)bekezdése értelmében az iratok kézbesítése személyesen, posta útján, hirdetményi úton, a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság kézbesítője útján vagy nemzetközi jogsegély keretében történhet. A kézbesítés szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett, vagy helyette a külön jogszabály (79/
  1. (IV.9.) Korm. rend.
  2. §.) szerint átvételre jogosult más személy átvette. Az iratokból megállapíthatóan a nyilvános ülésre szóló idézést a terhelt helyett lánya vette át, aki a címzett helyett a hivatalos irat átvételére a jogosult volt. A terhelt azonban a nyilvános ülésen nem jelent meg. Mindezekre figyelemmel helytállóan állapította meg a
  3. év április hó 9-i nyilvános ülés megkezdésekor a másodfokú bíróság, hogy a terhelt idézése szabályszerű volt, ekként a nyilvános ülés megtartható (
  4. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv). Mindezekre figyelemmel a bíróság a terhelt távollétében megtartott nyilvános üléssel nem sértette meg a Be.
  5. §
(1)bekezdés II. d) pontjában írtakat, a nyilvános ülést nem olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. Ebből következően a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában írt felülvizsgálati ok nem állapítható meg. Nem valósult meg a Be. 416. §
(1)meghatározott felülvizsgálati ok sem. bekezdés d) pontjában A Be. 354. §
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki - többek között felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem (Be. 354. §
(4)bekezdés c) pont). A Btk. 48. §
(1)bekezdése értelmében a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ez a bíróság értékelésétől független törvényi kötelezettség. A Be. XIX. Fejezet II. Címében szabályozott egyes különleges eljárások között a Be.
  1. § alapján a bíróság a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz, ha erről a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekményt elbíráló bíróság nem rendelkezett. Nem tekinthető a súlyosítási tilalom megsértésének, ha a másodfokú bíróság a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos rendelkezést súlyosítás végett bejelentett fellebbezés hiányában a terhelt terhére változtatja meg (BH. 2005/
  2. II.). A másodfokú bíróság határozatának meghozatalakor a súlyosítási tilalmat nem sértette meg, amikor a terhelttel szemben a feltételes szabadságot megszüntette, és a feltételes szabadság kedvezményéből történő kizárásáról rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a Be. alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.
  3. § A végzés elleni fellebbezést a Be.
  4. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. Az ismételt indítvány tilalmával kapcsolatos rendelkezés a Be. 418. §
(3)bekezdésén alapul. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
  1. év május hó
  2. napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.