Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.519/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Borbély Andrea ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a Dr. Kovács Zsuzsa ügyvéd, Busch Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- február 13-án hozott 22.P.22.246/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes végleges keresetében öröklés jogcímén 14.348.134 forint és annak kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A becsatolt elszámolás alapján a hagyaték gondozásával kapcsolatos költségeket nem vitatta. Követelését a befolyt bevételek és a hagyatékra fordított kiadások különbözetében határozta meg azzal, hogy az alperes perköltségben való marasztalását nem kérte. Az alperes a kereset jogalapját és annak az alperesi elszámoláson alapuló összegszerűségét a csatolt közokiratokra tekintettel nem vitatta. Kamatfizetési kötelezettsége azonban csak az öröklési igény bíróság előtti érvényesítésétől állhat be. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a felperessel szemben perköltségigényt érvényesített, mert a követelést az első tárgyaláson elismerte. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 14.348.134 forint, valamint ennek
- május 25-től járó kamatai megfizetésére. További rendelkezései szerint a le nem rótt 861.000 forint kereseti illetéket az állam, míg egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a főkövetelés tárgyában a felek elismerő nyilatkozata alapján a keresetnek megfelelő döntést hozott. Az alperes késedelmi kamatfizetési kötelezettségének kezdő időpontját a keresetlevél benyújtására figyelemmel állapította meg. A felperes perköltséget nem igényelt. Az alperesnek a Pp.
- §
(1)bekezdésére alapított költségigénye pedig alaptalan. A felperes követelését ugyan az első tárgyaláson elismerte, perköltség azonban csak akkor illette volna, ha a felperes a követelés peren kívüli elismerése ellenére indít vele szemben pert. Az alperes peren kívül az örökösi minőséget és a követelés összegszerűségét sem ismerheti el, ezért a felperes követeléséhez csak per útján juthat. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben kérte, hogy az ítélőtábla annak részbeni megváltoztatásával az elsőfokú eljárásban előterjesztett igényének megfelelően marasztalja a felperest elsőfokú perköltségének megfizetésére. Érvelése szerint az ügyben az örökösi minőségre alapított igény kizárólag bírósági eljárás keretében érvényesíthető, peren kívüli egyezség tehát nem köthető. Az alperes a perre okot nem adott, mert a felperes igénye kizárólag peres eljárás keretében rendezhető. A felperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Megállapította, hogy a fellebbezés nem alapos, az elsőfokú bíróság megalapozottan döntött az elsőfokú perköltség viseléséről. A Pp. 80. §
(1)bekezdésében foglalt kivételes perköltség-viselési szabály a pernyertes felperes perköltség fizetésére kötelezését két konjunktív feltétel teljesüléséhez köti, mégpedig ahhoz, hogy az alperes a perre okot nem adott és az első tárgyaláson azonnal elismeri a felperes követelését. Nem vitás, hogy az utóbbi feltétel megvalósult. Az ok nélküli perindításra vonatkozó feltétel tekintetében azonban az alperes - a He.
- § a) pontjának rendelkezésére és a PK.
- számú Állásfoglalásban kifejtettekre utalással - maga érvelt azzal, hogy a hagyaték jogerős átadását követő egy év elteltével az örökösi minőségre alapított igény kizárólag per útján érvényesíthető. Ebből következően a perindítás szükségszerű, hiszen az igény jogosultja, a felperes, követeléséhez egy módon, per útján juthat. A perindítással történő kizárólagos jogérvényesítési lehetőség pedig kizárja a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt egyik konjunktív feltétel, az ok nélküli perindítás fennállásának megállapítását. Az ítélőtábla a fentiek alapján az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A felperes javára a másodfokú perköltség megállapítását a Pp. 78. §
(2)bekezdése alapján mellőzte. Az Itv. 5. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti személyes illetékmentességre tekintettel a le nem rótt fellebbezési illetéket az Itv. 64. §-a, az Itv. 56. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI.26.) IM. rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- július
- Fermanné dr. Polák Zita s.k., a tanács elnöke . Baloginé dr. Faiszt Judit s.k., Dr. Hegedűs Mária s.k. előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: