Kfv.37318/2008/12 – Kúria

Kfv.IV.37.318/2008/12.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Patai Levente ügyvéd és a dr. Dobrossy István ügyvéd által képviselt Tordas Község Önkormányzata (Tordas, Szabadság u. 87.) felperesnek a dr.Adonyi Attila jogtanácsos által képviselt Magyar Államkincstár (Budapest, Hold u. 4.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság

1. április 25.napján meghozott 10.K.20.629/2008/
2. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság á10.K.20.629/2008/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága a 10.016/89/
5. számú határozatával a felperesi önkormányzat által 2002-
6. években jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 34/2007.(III.7.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtásával kapcsolatban hozott határozatával a felperesi önkormányzatnak a jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás összege után 276.591 forint összegű kamatfizetést állapított meg, amelyet a alperes nevenál vezetett számlára kell befizetni
7. április 10ig. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Rendelet alapján a felperesnek 50.477.943 forint összegű visszafizetési kötelezettsége keletkezett, a megállapított kamat összege a Rendelet
8. § /3/ bekezdése alapján került kiszámításra. A Rendelet
9. §-a alapján a soron következő negyedévre vonatkozó kamat összegét a mindenkori jegybanki alapkamat alapulvételével, újabb határozatban fogja megállapítani az elsőfokú közigazgatási szerv. A felperes fellebbezése folytán az alperes
10. június
11. napján meghozott 73/Ö-795/1/
12. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában a Rendelet
13. §-ának /1/-/3/ bekezdéseire,
14. §-ára, és
15. §-ára hivatkozással megállapította, miután a jegybanki alapkamat mértékével megegyező mértékű kamatfizetési kötelezettségről a Rendelet szól, a rendelet hatálybalépésétől kezdődően kell azt megállapítani. A Rendelet
16. március 7-én hatályba lépett, ebből következően az alperes jogszerűen határozta meg ettől az időponttól kezdődően a felperes kamatfizetési kötelezettségét. A fizetési kötelezettség mindig negyedéves időszakra vonatkozik, ebből következően az első kamatfizetési időszak is az első negyedév végéig terjedhetett, vagyis a rendelet hatálybalépése napjától az első negyedév végéig,
17. március 8tól
18. március 31-ig. A kamatfizetési kötelezettség megállapítása eltér a fizetési kötelezettség tekintetében tett megállapításoktól. A Rendelet
19. § /3/ bekezdése a kamat megfizetésével kapcsolatosan előírja, hogy az e rendelkezés szerint megállapított kamatot, a kihirdetést követő negyedévtől, negyedévente részletekben kell megfizetni. Ebből következik, hogy a felperest terhelő kamatfizetési kötelezettség legelső időpontja
20. II. negyedéve. A fizetési határidőhöz kapcsolódik a Rendelet
21. §-ának rendelkezése, mely szerint minden negyedévet követő hónap
22. napjáig kell ezt a fizetési kötelezettséget teljesíteni. Így az alperes jogszerűen határozta meg
23. április 10-i időpontban a fizetési kötelezettség határidejét. Az alperes határozatában nem visszamenőlegesen, a Rendelet hatálybalépését megelőző időszakra nézve állapított meg a felperes terhére kötelezettséget, hanem a Rendelet előírásainak megfelelően, hatálybalépésének napjától kezdődően megállapította a fizetési kötelezettséget és rendelkezett a teljesítési határidőről is. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének megfelelő döntés meghozatalát. Másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az ügyben eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a megyei bíróság megsértette a Pp.
24. §-ának /1/ és /2/ bekezdését. A tárgyalás felfüggesztésért kérte, mert az ügyben érintett önkormányzatok köztük a felperes is alkotmánybírósági indítványt nyújtottak be a Magyar Köztársaság
25. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
26. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Zárszámadási törvény) utólagos normakontrollja iránt. Az Alkotmánybíróság a 42/2008.(IV.17.) határozatával (a továbbiakban: ABH) a Zárszámadási törvény
27. § /18/ bekezdéséből a „miatt az önkormányzatokat” és a „visszafizetési kötelezettség terheli” szövegrészek alkotmányellenességét állapította meg és erre tekintettel megsemmisítette azokat. Ugyancsak alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság és megsemmisítette a Rendeletet is, melyen a közigazgatási határozat alapult. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatokra nézve kötelezettséget a Zárszámadási törvény nem ír elő, valamint a Rendelet megsemmisítésre került, az önkormányzatot nem terhelheti a jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás tőkésített kamata után kamatfizetési kötelezettség. Ezen megállapításra juthatott volna a megyei bíróság is, amennyiben felfüggeszti a per tárgyalását, valamint az alkotmánybírósági határozat körében hoz döntést. Figyelemmel a Zárszámadási törvény egyes rendelkezéseinek és a Rendelet egészének megsemmisítésére, a megyei bíróság ítélete végrehajtásának jogi alapja megszűnt. Előadta továbbá a felperes, hogy az alkotmánybírósági határozat kapcsán kifejtett álláspontján túl sem jogszerű a megyei bíróság kamatszámítási időre vonatkozó megállapítása. A Rendelet
28. § /3/ bekezdése értelmében a kamatot a kihirdetést követő negyedévtől negyedévente részletekben kell megfizetni. Tekintettel arra, hogy a Rendelet
29. március 7-én lett kihirdetve, értelemszerűen az I. negyedévre (január-március hónapokra), beleértve
30. március 7től március 31-ig terjedő időszakot, nem lehet kamatot felszámítani. A kihirdetést, azaz március 7-ét követő negyedév egyértelműen csak április-május-június hónapok lehetnek. Az alperes ezzel megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
31. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
32. §-ának /1/ és /2/ bekezdéseit,
33. §-ának /1/ bekezdését. Az, hogy az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg a közigazgatási határozat meghozatalához és végrehajtásához szükséges jogszabályokat, nem jelenti azt, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyhatja annak rendelkezéseit. A közigazgatási határozatok meghozatalául és azok végrehajtásául szolgáló jogszabályok visszamenőleges hatállyal való megsemmisítésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a vitás közigazgatási határozatok érvényben hagyása jogszerű lenne. Hivatkozott a felperes a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.616/2008/
34. számú döntésére, melyben a vitatott közigazgatási határozatokat a megyei bíróság hatályon kívül helyezte. Állította, hogy a megyei bíróság eljárásával megsértette a Pp.
35. §-ának /3/ bekezdését,
36. §-ának /1/ bekezdését, mert a bizonyítékokat tévesen értékelte, nem vette figyelembe, hogy a közműfejlesztési támogatások kifizetése megtörtént a lakosok rendelkezése alapján, ezért az ezzel ellentétes tényállítást tartalmazó, valamint ennek alapján kamatfizetési kötelezettséget megállapító alperesi határozatok jogszabályt sértenek. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását. Előadta, hogy az Alkotmánybíróság a 4/B/2006.AB határozatában kifejezetten megjelöli, hogy az adott jogszabályhelyeket mely időponttól semmisíti meg; ez az időpont pedig a határozat közzétételének napja. Az Alkotmánybíróság a fentiekben megjelölt határozatát
37. április 17-én tette közzé a Magyar Közlöny
38. évi
39. számában, így a jogszabályok megsemmisítése is erre az időpontra esik azzal, hogy az ezen időpont előtti jogviszonyokat nem érinti. Téves a felperes azon álláspontja, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal semmisítette meg az érintett jogszabályokat, a bíróság figyelmen kívül hagyhatja azok rendelkezéseit. Téves a felperes érvelése, mely szerint megpróbálja a megsemmisítés időpontját áthelyezni a közzététel időpontjáról azt megelőző időpontra. Végül kifejtette az alperes, hogy téves a felperes kamatszámításra vonatkozó érvelése is. A kamatot a jogtalan igénybevétel napjától a visszafizetés napjáig terjedő időszakra kell felszámítani, a Rendelet ezt az időszakot bontja meg azzal, hogy eltérő feltételeket állapít meg a kihirdetés előtti és utáni állapotra, azonban a kamatkifizetés a teljes terminusra vonatkozik. A felperes kérelme ezzel szemben arra irányul, hogy a Rendelet kihirdetése,
40. március 7-e és
41. március 31-e közötti időszakra ne fizessen kamatot, amely jogilag lehetetlen helyzethez, és a Magyar Állam megkárosításhoz vezetne. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Rendelet
42. §-ának /3/ bekezdése értelmében e rendelet kihirdetése napjától a jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetése végéig az önkormányzatok a mindenkori jegybanki alapkamatot - a kihirdetést követő negyedévtől negyedévente részletekben fizetik meg. A Rendelet
43. §-a alapján az
44. § /3/ bekezdésében foglalt fizetési kötelezettségeket az érintett önkormányzatoknak minden negyedévet követő hónap 10-éig kell teljesíteniük. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló peradatok alapján egyezően a megyei bírósággal - megállapította, hogy az alperesi hatóságok az R. idézett előírásai alkalmazásával törvényes határozattal kötelezték a felperest kamatfizetésre, a Rendelet kihirdetése napjától, a
45. március
46. és március
47. közötti időszakra. Tévesen értelmezte a felperes a Rendelet
48. §-ának /3/ bekezdését, amely egyértelműen rendelkezik a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjáról, azzal, hogy az a Rendelet kihirdetésének napja. Ezt a kamatot a
49. § szerint
50. április 10-ig kellett a felperesnek megfizetnie. Minden további kamatfizetés negyedéves részletekben történik a támogatás visszafizetésének végéig. Ugyancsak tévesen értelmezte a felperes az Alkotmánybíróság felülvizsgálati kérelmében megjelölt számú - határozatát is; az Alkotmánybíróság ugyanis nem visszamenőleges hatállyal, hanem a határozat közzétételének napjával
51. április
52. semmisítette meg a
53. évi CXVIII. törvény egyes rendelkezéseit, így az alperesi hatóságok határozatuk meghozatalakor jogszerűen alkalmazhatták az R. vonatkozó szabályait. Végül a Legfelsőbb Bíróság a felperes
54. május
55. napján érkezett beadványára (nyilatkozat) utalással megjegyzi, hogy az abban előadottak a felülvizsgálati kérelem megváltoztatásának minősülnek. A Pp.
56. §-ának /5/ bekezdése tiltja a felülvizsgálati kérelem megváltoztatását, ezért a felperes ezen beadványában foglaltakat a Legfelsőbb Bíróság nem vehette figyelembe. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
57. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp.
58. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperes felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes teljes személyes illetékmentessége folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
59. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
60. május
61. Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok Dr.Kárpáti Zoltán sk.