FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.525/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla az Urbánné dr. Csató Julianna ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Központi Igazságügyi Hivatal (1116 Budapest, Hauszmann Alajos utca 1.) alperes ellen kárpótlási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- július
- napján kelt 9.K.31.218/2008/
- számú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes az 5633627-
- számú határozatában a felperesnek az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról rendelkező
- évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Kpt.) alapján a házastársa, néhai … (szül… ) deportálás idején bekövetkezett halála miatt benyújtott személyi kárpótlás iránti kérelmét azzal utasította el, hogy a felperes hiánypótlási felhívás ellenére nem bizonyította hitelt érdemlően a rokoni kapcsolat meglétét. Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, elsődlegesen annak megváltoztatását, másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új határozat meghozatalára történő kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy a benyújtott dokumentumok - a felperes születési anyakönyvi kivonata, konzul előtt tett tanúnyilatkozatok - alátámasztják a kárpótlásra jogosultságot. Jelezte, hogy a felperes és a sérelmet szenvedett házassági anyakönyvi kivonatának beszerzése folyamatban van. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló
- évi XXIX. törvénnyel módosított
- évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Kpt I.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára, valamint a Kpt. végrehajtása tárgyában kiadott 67/2006.(III.27.) Korm.r. 1. §
(3)bekezdésére és a Legfelsőbb Bíróság 1/2002. Közigazgatási Jogegységi Határozatára (a továbbiakban: KJE.) alapított jogi álláspontja szerint a felperes kárpótlásban - többek között - azért nem volt részesíthető, mert a rokoni kapcsolat tényét a házassági anyakönyvi kivonat csatolásával, a rá háruló bizonyítási teher ellenére nem sikerült bizonyítania. Elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása, a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt a felperes élt fellebbezéssel. Indokai szerint a rokoni kapcsolat tényét együttesen, aggálymentesen igazolják a már benyújtott dokumentumok. A másodfokú eljárás során csatolta a felperes és … gyermekének születési anyakönyvi kivonatát és a sérelmet szenvedett születési anyakönyvi kivonatát. A házassági anyakönyvi kivonat felkutatása nem vezetett eredményre. Az alperes a fellebbezésre tett ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, eseti döntésekkel is alátámasztva továbbra is a határozati álláspontját tartotta fenn. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helytállóan döntött arról, hogy a Kpt. I. 2/A. §
(1)bekezdése, valamint a 2. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti deportálás jogcím alapján a felperes akkor lett volna jogosult kárpótlásra, ha a sérelem elszenvedését hitelt érdemlő módon és a jogosultság egyéb feltételeit közokirattal igazolja. Megfelelően idézte a Kpt. végrehajtása tárgyában kiadott 67/2006.(III.27.) Korm.r. 1. §
(3)bekezdését, alkalmazta a KJE.-et, és várta el a bizonyítási teher alapján a felperestől a rokoni kapcsolat közokirattal történő igazolását. Ez okból a házassági anyakönyvi kivonat hiányát az elsőfokú bíróság jogszerűen vette figyelembe, és állapította meg, hogy a felperes a rendelkezésre álló adatok alapján kárpótlásra nem jogosult. Jogi indokait a másodfokú bíróság az alábbi kiegészítéssel osztja: A Kpt. I. végrehajtása tárgyában kiadott 111/1992.(VII.1.) Korm.r. 1. §
(2)bekezdése értelmében, ha a kérelmet özvegy terjeszti elő, a rokoni kapcsolat tényét, továbbá a sérelmet szenvedő halálát okirattal kell bizonyítania. Az
- évi XXIX. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 103/1997.(VI.13.) Korm.r. (a továbbiakban: R.I.)
- §-ának
(3)bekezdése alapján az igény alapjául szolgáló sérelem elszenvedését és a jogosultság egyéb feltételeit a kérelmezőnek kell bizonyítania. Az Alkotmány 47. §
(2)bekezdése értelmében a bíróságok jogalkalmazásának egysége érdekében hozott jogegységi határozatok a bíróságokra kötelezőek. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi LXVI. törvény
- § c) pontja alapján az ítélkezés egységének biztosítása érdekében hozta meg a KJE.-t, melynek
- pontjában, az R.
- §
(2)bekezdése és az R.I. 1. §
(3)bekezdése alapján a kárpótlás megállapításának akadályaként fogalmazta meg azt, ha a sérelem elszenvedését az igénylő hitelt érdemlő módon, a jogosultság egyéb feltételeit (értve ezalatt a rokoni kapcsolatot) közokirattal nem igazolja. Mindezen indokoknál fogva a felperes sikerrel nem hivatkozhatott arra, hogy a közokirattal történő igazolást helyettesítik a már rendelkezésre álló és a másodfokú eljárás során kiegészített iratok. A személyi kárpótlásról szóló első törvény megalkotása óta tizenhét év telt el. A jogalkotó több alkalommal - utoljára 2006-ban - biztosított a kárpótlási határidők törvényi meghosszabbítása útján lehetőséget arra, hogy az igényjogusultak kérelmeiket előterjeszthessék. A
- évi XLVII. törvény éppen azok számára kívánt igényérvényesítési jogot biztosítani, akik az előző időszakban - akár a hiánypótlás sikertelensége miatt - azzal nem tudtak élni. A kárpótlási törvények a külföldön élő igényjogosultak előtt is - különböző érdekképviseleti szervek útján ismertté váltak az évek során. A felperesnek elegendő idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy a kérelem alapjául szolgáló dokumentumot, a házassági anyakönyvi kivonatot felkutassa. A Fővárosi Ítélőtábla megfelelő határidőt biztosított a felperesnek a hiányzó igazolás beszerzésére, azonban az továbbra sem vezetett sikerre, így a közokirat hiánya a másodfokú eljárás során sem nyert orvoslást. Ez okból az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására, a felperes elsődleges kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalára nem volt jogszabályi lehetőség. Nem volt olyan indok sem, és ilyenre felperes sem hivatkozott, amely a másodlagos kereseti kérelem teljesítését megalapozhatta volna. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az alperes perköltséget nem igényelt, így a másodfokú bíróságnak arról rendelkeznie nem kellett. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének k) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- május
- napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró, A kiadmány hiteléül: tisztviselő