Pfv.I.21.027/2008/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Sándor Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Thúróczy Tamás ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen tartási szerződés megszüntetése iránt a Gyöngyösi Városi Bíróságon 2.P.20.471/
- számon megindított, majd a Heves Megyei Bíróság
- február 27-én meghozott 1.Pf.25.048/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Heves Megyei Bíróság 1.Pf.25.048/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú bíróság ítéletében a peres felek
- május 23-án megkötött tartási szerződését életjáradéki szerződéssé alakítottá át és kötelezte az alpereseket, hogy
- július
- napjától kezdődően fizessenek meg egyetemlegesen a felperesnek minden hónap
- napjáig havi 30.000 forint életjáradékot azzal, hogy az alperesek felperes irányában vállalt eltemettetési kötelezettségét változatlanul fenntartja. Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperesek viszontkeresetét elutasította. A megállapított tényállás szerint a felperes mint eltartott és az alperesek mint eltartók
- május 23-án ... tartási szerződés kötöttek, melyben az alperesek a ..., ... út
- szám alatti ingatlan tulajdonjoga megszerzése ellenében vállalták, hogy a felperest a ..., ... u.
- szám alatti ingatlanában - ottlakás nélkül - konkrét személyes szükséglete és kívánsága szerint az általa kért mértékben eltartják. A szerződésben rögzítették, hogy hétközben az ebédet előfizetés útján, hétvégén az alperesek által készített ebéd szolgáltatásával biztosítják; a reggeliről és vacsoráról az eltartott maga gondoskodik. A szerződésben a tartás értékét nem határozták meg, az átruházott ingatlan értékét pedig 4.000.000 forintban állapították meg. Az ingatlanra a tartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom nyert bejegyzést. Az alperesek a szerződést
- júliusáig szerződésszerűen, a felperes megelégedése szerint teljesítették. A felperes által lakott ingatlanban 100.000 forint értékemelkedést eredményező beruházást (villanybevezetést, ajtó, ablak, kapu festését, konyha műanyag aljzattal való borítását, fal- és lábazatjavítás) végeztek. Az alperesek a tartási szerződés alapján átruházott ingatlanban 2.500.000 forint értékemelkedést eredményező beruházást végeztek. Ennek során szennyvízbekötésre, villany-korszerűsítésre, külsőbelső festésre, vakolatjavításra, ajtó-, ablakillesztésre és cserére, a gázhálózat bővítésére, konvektor, villanyboyler felszerelésére, a tető javítására került sor. A munkák az alperesek költségén családi, baráti segítséggel valósultak meg. A felperes
- júliusától az alperesek szolgáltatását nem fogadja el. Az alperesek által indított per eredményeként a bíróság jogerős ítéletével a felperest cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Az ítéletben megállapításra került, hogy a felperes huzamosabb ideje fennálló üldöztetéses, meglopatásos, mérgeztetéses téveszmékkel, érzékcsalódásokkal is társult elmebetegségben szenved. A felperes 74 éves, önmagát és a házkörüli munkákat ellátja, rendszeresen napszámba jár, 23.465 forint járadékot kap, a tulajdonában álló - a tartási szerződéssel elidegenített ingatlanon kívüli - ingatlanban lakik és tulajdonosa két külterületi ingatlannak. A felperes módosított keresetében a tartási szerződés megszüntetését és az alperesek 1.498.000 forint és kamatai megfizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperesek őt bántalmazták, minden pénzét elvették, ezért „elege van belőlük". Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Tagadták a kereseti tényállításokat azzal, hogy 1.200.000 forintot kaptak ugyan a felperestől, amelyből kívánsága szerint gépkocsit vásároltak. A perben - egyebek mellett - a tartási szerződés életjáradéki szerződéssé történő átváltoztatását kérték és havi 30.000 forint életjáradék fizetését ajánlották fel. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdésére alapította és azzal indokolta, hogy tényállításait a felperes a perben bizonyítani nem tudta. A felek közötti viszony megromlása nem vitás, de a felperes állapotánál fogva képes magát ellátni, ezért a szerződés célja életjáradéki szerződéssé való átalakításával továbbra is megvalósítható. Az összes körülményt mérlegelve a bíróság az alperesek által felajánlott életjáradékot megfelelőnek ítélte, az eltemettetési kötelezettség fenntartása mellett. Az ítélet megváltoztatásával keresetének való helytadás iránt a felperes fellebbezett. A másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a kiegészítéssel hagyta helyben, hogy az alperesek a
- július 1től
- február 29-éig keletkezett 1.320.000 forint hátralékos és lejárt életjáradékot 30 nap alatt kötelesek egyetemlegesen megfizetni a felperesnek. A másodfokú ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével helyesen állapította meg és abból a jogszabályoknak megfelelő következtetésre jutott. Kiemelte: a felperes egészségi állapotára, perbeli nyilatkozatára és arra figyelemmel, hogy a természetbeni tartást az alperesektől nem fogadja el, így annak teljesítése nem lehetséges, az elsőfokú bíróság a jogszabályoknak megfelelően módosította a tartási szerződést. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsõfokú ítélet megváltoztatásával keresetének való helytadás iránt a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A felülvizsgálati kérelemben eljárási jogszabálysértéssel - a Pp.
- §
(4)bekezdésében és a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak megsértésével - megállapított tényálláson alapuló téves ítéleti döntésre hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem indokolása szerint az a körülmény, hogy az alpereseknek régi autójuk lecseréléséhez a felperes pénzére volt szükség, azt igazolja, hogy nem támogatták őt a szerződés szerint, hanem mindez fordítva történt. Az eljárt bíróságoknak az alperesek felperessel haragos viszonyban lévő hozzátartozójának tanúvallomását az alperesek állításának bizonyítására figyelmen kívül kellett volna hagyni, ezzel szemben a felek közötti kapcsolat megromlását alátámasztó tanú vallomását nem értékelték megfelelően. A felperes álláspontja szerint a szerződés módosítása, illetve megszüntetése kapcsán nem a szerződés fenntartása, hanem az a leglényegesebb, hogy hogyan alakul a jövőben a felek viszonya. Későbbi rászorultsága esetén a jogerős ítélet következtében nem tud mással szerződést kötni és ingatlanfedezet nélkül idősek otthonába való bekerülése is lehetetlen. Az alperesek felülvizsgálati hatályban tartására irányult. ellenkérelme a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt arra utal, hogy a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül (nem vizsgálta az abban megállapított életjáradék összegszerűségét). A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen bizonyítékok mérlegelését és az azon alapuló megállapítását támadta. az egyes tényállás Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok elfogadását kellően indokolva - mérlegeléssel - állapította meg azt, hogy az alperesek a felperes kívánságának, igényeinek megfelelően szerződési kötelezettségüket teljesítették mindaddig, amíg a felperes egyoldalú, önkényes, elzárkózó magatartása azt lehetetlenné nem tette; ugyanakkor vállalták, hogy az ellenszolgáltatásoknak megfelelő pénzösszeget a továbbiakban életjáradék formájában fizetik, amit nem csak hajlandók, de képesek is szolgáltatni. Ezzel szemben a felperes a kereseti tényállításait a perben (Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint) kétséget kizáróan bizonyítani nem tudta. Az ekként megállapított tényállás nem iratellenes, nem okszerűtlen és logikai ellentmondást sem tartalmaz. A felperes ezért iratellenes, a Pp. 206. §
(1)bekezdését sértő tényállás megállapítására okkal nem hivatkozhat. Felülmérlegelésre, a bizonyítékok újbóli értékelésére pedig a felülvizsgálati eljárásban jogi lehetőség nincsen. Nem hivatkozhat a felperes alappal a Pp. 173. §
(4)bekezdésének a megsértésére sem. A tanúk kihallgatása az eljárási szabályoknak megfelelően történt. Az iratokból megállapíthatóan a bíróság a jogi képviselővel eljáró felperest sem a kérdezés, sem a szembesítésre vonatkozó jogától nem fosztotta meg és abban nem is korlátozta. A megállapított tényállás alapján az eljáró bíróságok az anyagi jog szabályainak megfelelően - a Ptk.
- § alapján - helyesen foglaltak állást abban, hogy a szerződés megszüntetése a legvégső eszköz és alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szerződés célja annak módosításával sem érhető el. Az adott esetben a felek tartási szerződést kötöttek, amelynek teljesítése a felek közötti együttműködést feltételezi. A Ptk.
- §
(2)bekezdése értelmében a felek a szerződés teljesítése során együttműködésre kötelesek. Tartási szerződés esetén az együttműködésnek arra kell irányulnia, hogy a szerződés eredeti célját és rendeltetését be tudja tölteni, és ez a kötelezettség mindkét felet terheli. A szerződés teljesítésének alapos indok nélküli visszautasításával a jogosult nem teremthet alapot egyoldalúan a szerződés megszüntetésére, mert a Ptk.
- § értelmében saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. A per adatai alapján megállapítható, hogy az alperesek
- júliusáig szerződésszerűen teljesítették természetbeni tartási kötelezettségüket, a viszony megromlását követően a felperes a további szolgáltatásokat nem fogadta el, az alperesektől visszavette a lakásába való bejutásukat biztosító kulcsot is, ugyanakkor a felperes az általa állított magatartásokat nem bizonyította. A szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban ezért az alperesek részéről felróható magatartás nem állapítható meg, de nem állapítható meg az sem, hogy a teljesítés lehetetlenné vált volna vagy arra az alperesek képtelenek lennének. A felek életviszonyait, érdekeit az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által is elfogadottan feltárta és mérlegelte; az eljárt bíróságok az anyagi jog szabályainak és az állandó bírói gyakorlatnak is megfelelően döntöttek a szerződés módosítását illetően (PJD X. 281., 282.). Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján őt kötelezte az alperesek felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére és a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján megállapította, hogy a költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- január
- . Orosz Árpád a tanács elnöke . Szabó Julia előadó bíró Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes bíró