Gf.30245/2008/9 – Debreceni Ítélőtábla

Gf. IV. 30.245/2008/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Zombor Péter Ügyvédi Iroda (3530 Miskolc, Mártírok u. 1., ügyintéző: Dr. Zombor Péter ügyvéd) és a Takács és Társa Ügyvédi Iroda (1055 Budapest, Balaton u. 16.; ügyintéző: Dr. Németi Éva ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.r. felperes címe) felperesnek, a Dr. Nónay & Nónay Ügyvédi Iroda (3525 Miskolc, Városház tér
2. I/7.; ügyintéző: Dr. Nónay György ügyvéd) által képviselt I.r. alperes neve (I.r. alperes címe) I.r., a II.r. alperes neve (II.r. alperes címe) II.r., a III.rendű alperes neve (III.r. alperes címe) III.r., az V.r. alperes neve (V.r. alperes címe) V.r., a VI.r. alperes neve (VI.r. alperes címe) VI.r., a VII.r. alperes neve (VII.r. alperes címe) VII.r., a VIII.rendű alperes neve (VIII.rendű alperes címe) VIII.r., a X.r. alperes neve (X.rendű alperes címe) X.r., a XII.rendű alperes neve (XII.r. alperes címe) XII.r., az XIII.r. alperes neve (XIII.r. alperes címe) XIII.r., az XIV.rendű alperes neve (XIV.r. alperes címe) XIV.r., a XV.r. alperes neve (XV.rendű alperes címe) XV.r., a XVI.r. alperes neve (XVI.rendű alperes címe) XVI.r., a XVII.r. alperes neve (XVII.r. alperes címe) XVII.r., a XVIII.rendű alperes neve (XVIII.r. alperes címe) XVIII.r., a XIX.rendű alperes neve (XIX.r. alperes címe) XIX.r., a XX.rendű alperes neve (XX.r. alperes címe) XX.r., a XXI.rendű alperes neve (XXI.r.alperes címe) XXI.r., a XXII.r. alperes neve (XXII.r. alperes címe) XXII.r., az XXIII.rendű alperes neve (XXIII.rendű alperes címe) XXIII.r., a XXIV.rendű alperes neve (XXIV.r. alperes címe) XXIV.r., a XXV.rendű alperes neve (XXV.rendű alperes címe) XXV.r., a XXVI.rendű alperes neve (XXVI.rendű alperes címe) XXVI.r., a XXVII.rendű alperes neve (XXVII.r. alperes címe) XXVII.r., a XXVIII.rendű alperes neve (XXVIII.r. alperes címe) XXVIII.r., a XXIX.rendű alperes neve (XXIX.r. alperes címe) XXIX.r., a XXX.r. alperes neve (XXX.r. alperes címe) XXX.r., a XXXI.rendű alperes neve (XXXI.r. alperes címe) XXXI.r., a XXXII.rendű alperes neve (XXXII.r. alperes címe) XXXII.r., a XXXIV.rendű alperes neve (XXXIV.r. alperes címe) XXXIV.r., a XXXV.rendű alperes neve (XXXV.r. alperes címe) XXXV.r., a XXXVI.r. alperes neve (XXXVI.r. alperes címe) XXXVI.r., a XXXVII.rendű alperes neve (XXXVII.r. alperes címe) XXXVII.r., az XL.r. alperes neve (XL.r. alperes címe) XL.r., a XLII.rendű alperes neve (XLII.r. alperes címe) XLII.r., az XLIII.r. alperes neve (XLIII.r. alperes címe) XLIII.r., a XLIV.rendű alperes neve (XLIV.r. alperes címe) XLIV.r., az XLVI.r. alperes neve (XLVI.r. alperes címe) XLVI.r., a XLVIII.rendű alperes neve (XLVIII.rendű alperes címe) XLVIII.r., és az INSZOLG Bt. (3535 Miskolc, Kuruc u.
3. I/3.) által képviselt IV.r. alperes neve (IV.r. alperes címe) IV.r., a IX.rendű alperes neve (IX.r. alperes címe) IX.r., a V.B. közös képviselő (XI.rendű alperes címe) által képviselt XI.r. alperes neve (XI.r. alperes címe) XI.r., a F.Gy. közös képviselő (címe) által képviselt XXXIII.rendű alperes neve (XXXIII.r. alperes címe) XXXIII.r., a H.S. szövetkezeti elnök (XXXVIII.rendű alperes címe) által képviselt XXXVIII.rendű alperes neve (XXXVIII.r. alperes címe) XXVIII.r., a Fodor András Ügyvédi Iroda (3530 Miskolc, Görgey u.
4. III/1.; ügyintéző: Dr. Fodor András ügyvéd) által képviselt XXXIX.rendű alperes neve (XXXIX.r. alperes címe) XXXIX.r., a MIK Társasházkezelőség Zrt. (3531 Miskolc, Győri kapu 53.) által képviselt XLI.rendű alperes neve (XLI.rendű alperes címe) XLI.r., az L.r. alperes neve (L.rendű alperes címe) L.r. és az LI.r. alperes neve (LI.r. alperes címe) LI.r., továbbá az INKEZ Bt. (3531 Miskolc, Győri kapu 24/B.) által képviselt Miskolc, XLV.rendű alperes neve (XLV.rendű alperes címe) XLV.r. és a LIII.rendű alperes neve (LIII.r. alperes címe) LIII.r., a Sóczó és Zolnay Ügyvédi Iroda (3525 Miskolc, Városház tér 2.; ügyintéző: Dr. Sóczó Réka ügyvéd) által képviselt XLVII.r. alperes neve (XLVII.r. alperes címe) XLVII.r., a Mészáros Ügyvédi Iroda (3530 Miskolc, Rákóczi u. 25.; ügyintéző: Dr. Cimre Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt LXIX.r. alperes neve (XLIX.r. alperes címe) XLIX.r., és a C.L. közös képviselő (címe) által képviselt LII.rendű alperes neve (LII.r. alperes címe) LII.r. alperesek ellen, 264 007 653 Ft kártérítés és járulékai megfizetése iránt indított perében, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
5. március 3-án meghozott 21.G.40.330/2006/
6. számú ítélete ellen a felperes részéről
7. sorszámon előterjesztett és
8. sorszámon kiegészített fellebbezés, valamint az I.r., II.r., III.r., V.r., VI.r, VII.r, VIII.r, X.r, XII.r, XIII.r, XIV.r, XV.r, XVI.r, XVII.r, XVIII.r, XIX.r, XX.r, XXI.r, XXII.r, XXIII.r, XXIV.r, XXV.r, XXVI.r, XXVII.r, XXVIII.r, XXIX.r, XXX.r, XXI.r., XXXII.r, XXXIV.r, XXXV.r, XXXVI.r., XXXVII.r, XL.r, XLII.r, XLIII.r, XLIV.r. és XLVIII.r. alperesek részéről előterjesztett csatlakozó fellebbezések folytán indult másodfokú eljárásban, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben, akként változtatja meg, hogy arra is kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt az I.r. és XIV.r. alperesek számára is fizessen meg egyetemlegesen 36 000 (Harminchatezer) Ft elsőfokú perköltséget, egyekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. és II.r. alpereseknek egyetemlegesen 240 000 (Kettőszáznegyvenezer) Ft, az I.r. és III.r. alpereseknek egyetemlegesen 63 360 (Hatvanháromezer-háromszázhatvan) Ft, az I.r. és V.r. alpereseknek egyetemlegesen 40 320 (Negyvenezer-háromszázhúsz) Ft, az I.r. és VI.r. alpereseknek egyetemlegesen 52 800 (Ötvenkettőezer-nyolcszáz) Ft, az I.r. és VII.r. alpereseknek egyetemlegesen 40 320 (Negyvenezer-háromszázhúsz) Ft, az I.r. és VIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 86 400 (Nyolcvanhatezer-négyszáz) Ft, az I.r. és X.r. alpereseknek egyetemlegesen 76 800 (Hetvenhatezer-nyolcszáz) Ft, az I.r. és XII.r. alpereseknek egyetemlegesen 20 160 (Húszezer-egyszázhatvan) Ft, az I.r. és XIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 52 800 (Ötvenkettőezer-nyolcszáz) Ft, az I.r. és XIV.r. alpereseknek egyetemlegesen 14 400 (Tizennégyezer-négyszáz) Ft, az I.r. és XV.r. alpereseknek egyetemlegesen 40 320 (Negyvenezer-háromszázhúsz) Ft, az I.r. és XVI.r. alpereseknek egyetemlegesen 912 000 (Kilencszáztizenkettőezer) Ft, az I.r. és XVII.r. alpereseknek egyetemlegesen 40 320 (Negyvenezer-háromszázhúsz) Ft, az I.r. és XVIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 8 160 (Nyolcezer-egyszázhatvan) Ft, az I.r. és XIX.r. alpereseknek egyetemlegesen 20 160 (Húszezer-egyszázhatvan) Ft, az I.r. és XX.r. alpereseknek egyetemlegesen 110 400 (Egyszáztízezer-négyszáz) Ft, az I.r. és XXI.r. alpereseknek egyetemlegesen 20 160 (Húszezer-egyszázhatvan) Ft, az I.r. és XXII.r. alpereseknek egyetemlegesen 57 600 (Ötvenhétezer-hatszáz) Ft, az I.r. és XXIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 21 120 (Huszonegyezer-egyszázhúsz) Ft, az I.r. és XXIV.r. alpereseknek egyetemlegesen 44 960 (Negyvennégyezerkilencszázhatvan) Ft, az I.r. és XXV.r. alpereseknek egyetemlegesen 480 000 (Négyszáznyolcvanezer) Ft, az I.r. és XXVI.r. alpereseknek egyetemlegesen 44 960 (Negyvennégyezerkilencszázhatvan) Ft, az I.r. és XXVII.r. alpereseknek egyetemlegesen 40 320 (Negyvenezer-háromszázhúsz) Ft, az I.r. és XXVIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 417 600 (Négyszáztizenhétezer-hatszáz) Ft, az I.r. és XXIX.r. alpereseknek egyetemlegesen 20 160 (Húszezer-egyszázhatvan) Ft, az I.r. és XXX.r. alpereseknek egyetemlegesen 20 160 (Húszezer-egyszázhatvan) Ft, az I.r. és XXXI.r. alpereseknek egyetemlegesen 168 000 (Egyszázhatvannyolczezer) Ft, az I.r. és XXXII.r. alpereseknek egyetemlegesen 28 800 (Huszonnyolcezer-nyolcszáz) Ft, az I.r. és XXXIV.r. alpereseknek egyetemlegesen 17 760 (Tizenhétezer-hétszázhatvan) Ft, az I.r. és XXXV.r. alpereseknek egyetemlegesen 417 600 (Négyszáztizenhétezer-hatszáz) Ft, az I.r. és XXXVI.r. alpereseknek egyetemlegesen 105 600 (Egyszázötezer-hatszáz) Ft, az I.r. és XXXVII.r. alpereseknek egyetemlegesen 44 960 (Negyvennégyezerkilencszázhatvan) Ft, az I.r. és XL.r. alpereseknek egyetemlegesen 72 000 (Hetvenkettőezer) Ft, az I.r. és XLII.r. alpereseknek egyetemlegesen 46 560 (Negyvenhatezer-ötszázhatvan) Ft, az I.r. és XLIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 11 520 (Tizenegyezer-ötszázhúsz) Ft, az I.r. és XLIV.r. alpereseknek egyetemlegesen 23 040 (Huszonháromezer-negyven) Ft, az I.r. és XLVIII.r. alpereseknek egyetemlegesen 33 600 (Harmincháromezer-hatszáz) Ft, az I.r. és XXXIX.r. alpereseknek egyetemlegesen 360 000 (Háromszázhatvanezer) Ft, és az I.r. és XLIX.r. alpereseknek egyetemlegesen 96 000 (Kilencvenhatezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság a
9. március 3-án meghozott
10. sorszámú ítéletében a felperes keresetét valamennyi alperessel szemben elutasította és a felperest az alperesek javára perköltség fizetésére kötelezte, az ítéletben meghatározott módon és összegekben. A megállapított tényállás szerint az I.r. alperes és a II.-LIII.r. alperesek között különböző időpontokban, de „2007." (helyesen: 1997.) május
11. napját megelőzően települési hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződések jöttek létre. Az
12. június 10-én hatályba lépett, „Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről" szóló,
13. évi XLII. törvény (Kötv.) alapján meghozott 24/
14. (V.08.) számú és az azt módosító 20/
15. (IV.26.) számú önkormányzati rendeletében ... Megyei Jogú Város Önkormányzata
16. május
17. napjától kezdődően a települési szilárdhulladék szállítását kizárólagosan végző közszolgáltatóként a felperes jogelődjét jelölte ki. Ugyanígy rendelkezett az önkormányzat a
18. január 1-jén hatályba lépett „A hulladékgazdálkodásról" szóló,
19. évi XLIII. törvény (Hgt.) alapján megalkotott 56/
20. (XII.12.) számú önkormányzati rendeletében is. Az e rendeletet módosító 3/
21. (II.10.) számú önkormányzati rendelet pedig azt is kimondta, hogy a II-LIII.r. alperesek a hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést csak a felperessel köthetik meg, azzal azonban, hogy a rendelet nem érinti az annak hatályba lépése előtt más szolgáltatóval megkötött szerződések érvényességét. Az I.r. alperes a II-LIII.r. alperesekkel korábban megkötött szerződéseit
22. május 1-jét követően is fenntartotta, az érintett ingatlanokban keletkezett szilárdhulladékot továbbra is elszállította, az azért járó szolgáltatási díjat pedig beszedte. E tevékenység folytatása miatt a felperes és az alperesek között - különböző perbeli pozíciókat elfoglalva - a ..i Városi Bíróságon, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon korábban már több per volt folyamatban. A Miskolci Városi Bíróságon
23. évben .... számon indított perben a jelen per felperese a keresetében a jelen per I.r. alperese és a többi alperes között,
24. előtt létrejött szerződések lehetetlenülésének megállapítását, illetőleg azt kérte, hogy a bíróság közte és az I.r. alperesen kívüli további alperesek között hozza létre a hulladékszállításra vonatkozó közüzemi szerződéseket. A Miskolci Városi Bíróság a hivatkozott perben a felperes keresetét elutasította, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság azonban a
25. „szeptember" (helyesen.: december) 9-én meghozott ..../
26. számú részítéletében a jogerős ítéletet részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperesek között létrejött közszolgálati szerződések lehetetlenülés következtében megszűntek. Az új közszolgáltatási szerződések létrehozására irányuló felperesi kereset tekintetében pedig a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az ebben a részében megismételt eljárásban a Miskolci Városi Bíróság a
27. november 23-án meghozott .../
28. számú ítéletével a felperes és az abban a perben alperesként részt vevő társasházak, valamint lakásszövetkezetek között a közszolgáltatási szerződéseket az ítélet meghozatalának időpontjától kezdődően létrehozta, és megállapította az azok alapján az egyes alperesek által a felperesnek fizetendő közszolgáltatási díjak összegét. Ez ellen az ítélet ellen a felperes fellebbezést jelentett be. Azt azonban „
29. november 30-án" (helyesen:
30. április 3-án) visszavonta. A fellebbezés visszavonására tekintettel az utóbbi ítélet „
31. november 30-án" (helyesen:
32. április 3-án) jogerőre emelkedett. A jelen per alpereseinek egyik része már a Legfelsőbb Bíróság részítéletének meghozatalát követően, a másik része pedig a .... számú perben előterjesztett felperesi fellebbezés visszavonása után megkötötte a felperessel a hulladékszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződést. A felperes a jelen perben előterjesztett, módosított keresetében az alpereseket összesen 264 007 653 Ft kártérítés és annak középarányos időponttól számított „törvényes mértékű" kamatai megfizetésére kérte kötelezni akként, hogy az I.r. alperest szerződésenként az érintett alperesekkel egyetemlegesen kérte marasztalni. Állította, hogy az I.r. alperes
33. május
34. után Miskolc város közigazgatási területén jogellenesen végzett hulladékszállítással kapcsolatos közszolgáltatási tevékenységet, amelynek elfogadásával, illetőleg a vele való szerződéskötés megtagadásával a II-LIII.r. alperesek ugyancsak jogellenes és felróható magatartást tanúsítottak, amely magatartásukkal okozati összefüggésben számára kárt okoztak. A kára összegét pedig a felperes - az elévülés szabályaira is figyelemmel -
35. január 1től kezdődően a vele történt szerződéskötések időpontjáig felmerült, a hatályos önkormányzati rendeletben megállapított közszolgáltatási díjak együttes összegében jelölte meg. A IX.r., XI.r., XXXIII.r., XLV.r., LI.r., LII.r. és LIII.r. alperesek az elsőfokú eljárás során érdemi ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A további alperesek a felperes keresetének elutasítását és a felperesnek a perköltségeik megfizetésére kötelezését kérték. Az ellenkérelmükben a felperes követelésének jogalapját is és összegszerűségét is vitatták. Az elsőfokú bíróság a teljes keresetet elutasító ítéleti rendelkezésének indokaként megállapította, hogy a Hgt. és az annak végrehajtása érdekében meghozott 56/
36. (XII.12.) önkormányzati rendelet hatályba lépésének időpontjától a felperes, valamint a IILIII.r. alperesek között szerződéskötési kötelezettség állt fenn. A jogszabályon alapuló szerződéskötési kötelezettség nemteljesítése pedig az II-LII.r. alperesek részéről jogellenes magatartásnak minősült, attól függetlenül, hogy az 56/
37. (XII.12.) önkormányzati rendelet a hatályba lépése előtt megkötött szerződések érvényességét nem érintette. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a szerződéskötések, illetőleg az azokból következő díjfizetési kötelezettségek elmaradása miatt a felperesnek kára keletkezett. Hivatkozott azonban arra, hogy a felperes elmaradt haszon jellegű kára nem lehetett azonos a jogszabályban meghatározott összegű, elmaradt közszolgáltatási díjakkal, hiszen az magába foglalta közszolgáltatási feladat elvégzésével kapcsolatos mindazokat a költségeket, amelyek a felperes esetében nem merültek fel. Ezért a felperest ért tényleges kár megállapításához további bizonyítás lefolytatására lett volna szükség. A felperes azonban - felhívás ellenére - a kár összegének megállapításához bizonyítást nem kívánt felajánlani, fenntartva azt a jogi álláspontját, hogy a kára a számára meg nem fizetett közszolgáltatási díjak összegével azonos. Az elsőfokú bíróság a felperes kártérítési igényének elutasítását a kár összegének bizonyítatlansága mellett a felróhatóság hiányával is indokolta, amellyel összefüggésben kifejtette, hogy a felek között több per volt folyamatban, „közszolgáltatási díj, szerződés érvénytelenségének megállapítása és egyéb jogcímeken", amelyek mindegyike a felperes keresetének elutasításával végződött. Ilyen körülmények között pedig a II-LIII.r. alperesek azzal, hogy a felperessel való szerződéskötéssel megvárták a szerződés létrehozása iránti per jogerős befejezését, úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható volt, felróható magatartást tehát nem tanúsítottak. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben a sérelmezett határozat megváltoztatását és az alpereseknek a módosított keresete szerint történő marasztalását kérte. Állítása szerint az elsőfokú bíróság a követelése összegszerűségét illetően a keresetét nem annak helyes tartalma szerint bírálta el. A módosított keresetében megjelölt összegre ugyanis nem elmaradt haszonként tartott igényt, hanem azt arra hivatkozással követelte az alperesektől,, hogy a kára teljes mértékben megegyezik „a kiesett" közszolgáltatási díjak összegével, amelyet a felperes a per során soha nem azonosított „az elmaradt profit" összegével. Előadta, hogy az önkormányzat a közszolgáltatási díj összegének meghatározásakor azt vette alapul, hogy a közszolgáltatást minden kötelezettnek igénybe kellett vennie, akiknek fizetniük is kellett érte. Amennyiben pedig az így kalkulált díj a feladat ellátásáért nem, vagy nem teljes egészében folyik be a közszolgáltatóhoz, úgy annak vagyonában olyan csökkenés következik be, amely teljes egészében kárnak minősül. Ennek megfelelően a jelen esetben az őt, mint a közfeladatot teljesítő közszolgáltatót ért kár összege megegyezik a II-LIII.r. alperesek által meg nem fizetett közszolgáltatási díjak együttes összegével, amelyet felperesként az iratokhoz csatolt számlákkal megfelelően igazolt. Nem volt helytálló ezért az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes a perben a kára összegszerűségét nem bizonyította. Tévesnek tartotta a felperes a fellebbezésében az elsőfokú bíróságnak a felróhatóság hiányával összefüggő jogi érvelését is. A Kötv. hatályba lépésével és az ezen alapuló önkormányzati rendeletek megalkotásával ugyanis kialakult az a jogszabályi környezet, amely megteremtette az önkormányzat részéről kijelölt közszolgáltató tevékenységének kizárólagosságát. A megalkotott jogszabályok az alperesek előtt is ismertek voltak. Ezért az alperesek akkor jártak volna el úgy, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt, ha az I.r. alperes felhagyott volna a jogszerűtlenül folytatott tevékenységével, a további alperesek pedig megkötötték volna vele, mint kijelölt közszolgáltatóval a jogszabálynak megfelelő közszolgáltatási szerződéseket. Az alperesek azonban nem így jártak el, hanem az általuk is ismert jogszabályokat szándékosan megszegték, ezért őt arra kényszerítették, hogy a jogszabályokban előírtaknak bírósági ítéletekkel szerezzen érvényt. Az elsőfokú bíróság ítélete pedig - a felperes érvelése szerint - lényegében legitimálja az alperesek mintegy tíz éven át tartó, jogellenes magatartását, amikor azt mondja ki, hogy nem felróható azoknak a magatartása, akik éveken keresztül szembehelyezkednek a jogszabályokkal, azokat szándékosan megszegik és ezzel rákényszerítik az ellenérdekű felet arra, hogy a jogszabályok érvényesítése érdekében ellenük pereket indítson. A felróhatósággal összefüggésben a felperes a fellebbezésében utalt arra is, hogy legkésőbb a Legfelsőbb Bíróság
38. december 9-én meghozott részítéletéből az alperesek számára is egyértelművé kellett, hogy váljon a magatartásuk jogellenessége. Ez a körülmény azonban „csak a felróhatóság súlyosságát növelte azon alperesek esetében, akik továbbra sem tanúsítottak az ítéletből következő jogkövető magatartást és a megszűnt szerződéseket folyamatosan fenntartották". Az I.r, II.r, III.r, V.r., VI.r., VII.r, VIII.r., X.r., XII.r., XIII.r, XIV., XV.r., XVI.r, XVII.r., XVIII.r., XIX.r, XX.r., XXI.r., XXII.r, XXIII.r, XXIV.r., XXV.r., XXVI.r, XXVII.r, XXVIII.r., XXIX.r., XXX.r., XXXI.r, XXXII.r., XXXIV.r, XXXV.r, XXXVI.r, XXXVII.r., XL.r, XLII.r., XLIII.r., XLIV.r. és XLVIII.r. alperesek csatlakozó fellebbezést nyújtottak be az elsőfokú bíróság ítélete részben (a túlnyomó részében az ítélet indokolásának) megváltoztatása iránt. Mellőzni kérték az ítélet indokolásából annak megállapítását, hogy az alperesek jogellenes magatartást tanúsítottak. Kérték továbbá a felperesnek az elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését a pernyertes XIV.r. alperes javára is. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában az általuk megjelölt, elírásból származó hibákat vétett, amelyek kijavítását, pontosítását kérték. A jogellenesség mellőzése iránti fellebbezési kérelmük elsődleges indokaként a 3/
39. (II.10.) önkormányzati rendeletre hivatkoztak, amely - egyebek mellett - azt tartalmazta, hogy „a rendelet nem érinti a más szolgáltatóval a rendelet hatályba lépése előtt megkötött szerződések érvényességét, jelen rendelet szabályait nem sérti meg az az ingatlantulajdonos, aki más szolgáltatóval a rendelet hatályba lépése előtt kötött szerződést". Hivatkoztak továbbá a Miskolci Városi Bíróságon ... számon indult perben meghozott jogerős ítéletre, amelyben a bíróság az ott alperesként részt vevő egyik társasházat a közszolgáltatást ténylegesen nyújtó I.r. alperesi jogelőd javára kötelezte szemétszállítási díj megfizetésére. Ugyancsak hivatkoztak a Miskolci Városi Bíróságon .... számon folyamatban volt perben hozott arra az ítéletre, amelyben a bíróság elutasította a jelen per felperesének a jelen per XVI.r. alperese ellen számlatartozás megfizetése, illetve szerződés teljesítése iránt előterjesztett keresetét. Előadták továbbá, hogy első esetben csupán a Legfelsőbb Bíróság állapította meg a
40. december 9-én meghozott részítéletében, hogy az alperesek között létrejött közszolgáltatási szerződések lehetetlenülés következtében megszűntek. Annak következtében azonban, hogy a megállapítható közszolgáltatási díj összege tekintetében továbbra is vita volt a felperes és a II-LIII.r. alperesek között, nem volt jogellenes és nem róható az érintett alperesek terhére az sem, hogy a szerződés létrehozását a bíróságra bízták, illetőleg a szerződéskötéssel megvárták a szerződés létrehozása iránt folyamatba tett .... számú per jogerős befejezését, amelyet egyébként a felperes az utóbb visszavont fellebbezésével éppen maga késleltetett. A csatlakozó fellebbezést előterjesztő alperesek álláspontja szerint ezekből a körülményekből helyesen az a következtetés vonható le, hogy az alperesek magatartása nem volt sem jogellenes, sem felróható, a jogellenességet tehát az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg az alperesek terhére. . A csatlakozó fellebbezéssel együtt előterjesztett fellebbezési ellenkérelmükben az érintett alperesek - másodlagosan - az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes az állított kára összegét - felhívás ellenére - nem bizonyította. Hivatkoztak arra, hogy a közszolgáltatási díj nem lehet azonos a felperest ért (esetleges) kárral, hiszen tényleges szolgáltatás esetén a felperesnek költségei merültek volna fel, ezért a teljes közszolgáltatási díj kárként történő megítélése esetén a felperes a terhükre jogalap nélkül gazdagodna. A XXXIX.r. alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A Hgt. 20.§