Kfv.IV.37.358/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sztankó Ágnes ügyvéd által képviselt Kft.felperesnek a Budaörs Város Jegyzője alperes ellen telepengedély tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 1.K.26.928/2007/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.928/2007/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 /tizenötezer/ forint elsőfokú és 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 16.500 /tizenhatezerötszáz/ forint kereseti és 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a tulajdonát képező budaörsi ingatlanon
- óta folytatja kevert beton gyártási tevékenységét. Budaörs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala a 2005.augusztus 24-én kelt XIII/1348-1/
- számú határozatával elutasította a felperes telephelyre vonatkozó engedély iránti kérelmét. A felperes fellebbezése folytán eljárt Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal - mint másodfokú hatóság - a 31244/2/
- számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes a határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be, amelynek elbírálása során a megyei bíróság az 1.K.26.999/2006/
- számú ítéletével a határozatokat hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolásában részletes iránymutatást adott az elsőfokú hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozóan. A megismételt eljárás során az elsőfokú hatóság a XIII/666/16/
- számú határozatával a felperes telepengedély iránti kérelmét elutasította. A felperes jogorvoslattal élt a határozat ellen, a másodfokú eljárás a jelen felülvizsgálati eljárásban vizsgált jogerős ítélet meghozatalakor még nem zárult le. Az alperes a
- augusztus
- napján kelt XIII/666-9/
- számú határozatával a felperes telephelyén az előre kevert betongyártási tevékenység végzését megtiltotta;
- szeptember
- napján a
- alszámú határozatával ezen határozatát a jogorvoslati záradék vonatkozásában kiegészítette. A felperes keresetében az alperes kiegészített határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a társaság a tevékenységét
- óta végzi, jogerős engedélyek alapján létesített, és használatba vett üzemben. Álláspontja szerint az alperes által alkalmazott jogszabály nem vonatkoztatható a hatályba lépésekor már működő telepeken végzett tevékenységekre. Nem eshet terhére az, hogy az elsőfokú hatóság jogsértései miatt kérelme tárgyában jogszerű és megalapozott döntés még nem született. A megyei bíróság a felperes keresetét alaposnak értékelte, és az alperes XIII/666-9/
- számú határozatát - kiterjedően az e határozatot kiegészítő XIII/666-14/
- számú határozatra is hatályon kívül helyezte. Jogerős ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/
- /VI. 11./ Kormányrendelet /a továbbiakban: Kormányrendelet/ előírásait tévesen alkalmazta és értelmezte. Rögzítette, hogy a korábbi perben hozott ítéletében is rámutatott arra, hogy itt egy évek óta végzett tevékenység ismételt engedélyezési eljárásáról van szó, amely ismételt engedély benyújtását több körülmény tette szükségessé. Álláspontja szerint más a megítélés és az eljárás rendje, ha egy tevékenység folytatásának a kérdéséről van szó, és más akkor, ha a jövőre nézve kíván tevékenységet folytatni egy olyan gazdálkodó szervezet, aki korábban azt nem folytatta. A Kormányrendelet
- § /2/ bekezdésének utolsó mondata kategorikusan kijelenti, hogy jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet. Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik a
- § /5/ bekezdése, amely egy kifejezetten drasztikus eszközt és kemény tiltás lehetőségét adja a jegyző kezébe, amikor a kérelmező a tevékenységet annak ellenére megkezdi, hogy az engedélyezési eljárás jogerősen lezárult volna. A megyei bíróság álláspontja szerint adott esetben az alperesként eljáró jegyző a jogszabály téves értelmezése folytán szereptévesztésben volt, amikor a felperesnél ezt a jogszabályhelyet alkalmazta; itt ugyanis egy évekkel ezelőtt engedéllyel megkezdett és folytatott tevékenységről van szó, amelynek megújítása tárgyában első- és másodfokú közigazgatási határozat született. E határozatok jogszabálysértését a bíróság megállapította, és a hatóságot új eljárásra kötelezte. Ez az a típusú eljárás, amelynek első- és másodfokon le kell zárulnia, és a felperesi kérelem tárgyában határozatot kell hozni. Nem volt tehát arra jogi lehetősége a jegyzőnek, hogy tiltó határozatot hozzon. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Kormányrendelet
- § /2/ bekezdését és
- § /1/ bekezdését. A Kormányrendelet
- § /2/ bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy nem csak a tevékenység mezkezdéséhez, megváltoztatásához, módosításához, hanem annak folytatásához is szükséges a telepengedély; annak hiányában engedélyköteles tevékenység nem folytatható. A felperes
- december
- napján kelt kérelmében kérte telepengedély kiadását 26.63 TAEOR számú „előre kevert beton gyártása” tevékenység végzéséhez, a budaörsi telephelyre. Az elutasító határozatokat a bíróság hatályon kívül helyezte, a megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság elutasította a felperes telepengedély iránti kérelmét. A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, a jogorvoslati eljárás a mai napig folyamatban van; így egyértelműen megállapítható, hogy a felperes jogerős telepengedéllyel nem rendelkezik. A több ízben megtartott hatósági ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes telepengedély nélkül folytat telepengedély-köteles tevékenységet. Tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok alapján az engedélyezési eljárás még jogerősen nem zárult le, a felperes viszont telepengedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül folytat, a tevékenység végzésének megtiltása volt az egyetlen jogszerű intézkedés. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alapos.
- § /1/ A Legfelsőbb Bíróság a perben rendelkezésre állt iratanyag alapján megállapította, hogy a megyei bíróság részben iratellenesen állapította meg az ügyben irányadó tényállást, és így abból - a felülvizsgált alperesi határozat jogszerűségét illetően - téves jogi következtetést vont le. A felperes jogelődje a 14060/
- számú építési engedély alapján létesített betonkeverő üzemet a budaörsi - természetben egyként használt - ingatlanon.
- évtől itt előrekevert betongyártási tevékenységet folytatott. Az 1.K.26.999/
- számon folyt korábbi közigazgatási perben benyújtott keresetlevelében maga a felperes is elismerte azt, hogy az építési engedély alapján megépített épületre - betonkeverő üzemre - használatbavételi engedéllyel nem rendelkezett, annak megkérését elmulasztotta; az üzemet azonban használatba vette, és ott megkezdte tevékenységének folytatását. A használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóság 19.328/
- számon adta ki, és ugyanezen évben, 2002-ben került sor a felperes részéről a telepengedély iránti kérelem benyújtására is. Ekkor azonban már hatályban volt a Kormányrendelet, amelynek
- § /2/ bekezdése akként rendelkezik, hogy jogerős telepengedély nélkül a tevékenységet megkezdeni, folytatni, illetve módosítani nem lehet. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Kormányrendelet hatálybalépése előtt hatályos, a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységekről és a telepengedélyezés rendjéről szóló 20/
- /X. 12./ IPM rendelet hatálya csak a kisiparosokra, és - a vállalati gazdasági munkaközösségek kivételével - a gazdasági munkaközösségekre terjedt ki, ezért a jogszabály erejénél fogva gazdasági társaság - így a felperesi kft. - sem rendelkezhetett telepengedéllyel. A fentiekből következően iratellenesen rögzítette azt a megyei bíróság jogerős ítéletében, hogy a felperes 1996-ban engedély birtokában kezdte meg, és folytatta tevékenységét. Ezen évben a felperes sem az épületre vonatkozó használatbavételi engedéllyel, sem a tevékenység folytatására vonatkozó egyéb engedéllyel nem rendelkezett; ez utóbbira akkor nem is volt szüksége. A Kormányrendelet alapján azonban a 26.63 TEÁOR számú „előre kevert beton gyártása” tevékenység telepengedély-köteles, így az kizárólag jogerős telepengedély alapján végezhető. Figyelemmel arra, hogy a megyei bíróság 1.K.26.999/2006/
- számú ítéletével elrendelt új eljárás még jogerősen nem zárult le, a felperes jogerős telepengedéllyel nem rendelkezhetett. A hatósági ellenőrzések alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy ennek ellenére a felperes folyamatosan végezte a telepengedély-köteles tevékenységet, jogerős telepengedély hiányában is. A Kormányrendelet
- § /5/ bekezdése értelmében a jegyző a telepengedély-köteles tevékenység engedély nélküli gyakorlását megtiltja. A jegyző határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Ezen jogszabályi rendelkezésből következően - ellentétben a megyei bíróság által tett megállapítással - semmiféle szereptévesztésben nem volt az alperes akkor, amikor ezen jogszabályi előírás alapján a felperes által végzett telepengedély-köteles tevékenység folytatását a jogerős telepengedély hiánya miatt, egyfokú határozatával megtiltotta. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértette, ezért azt a Pp.
- § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a felperes alaptalan keresetét a Pp.
- § /1/ bekezdése értelmében elutasította. Az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
- § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperes a 6/
- /VI. 26./ IM rendelet
- § /2/ bekezdése értelmében köteles. Budapest,
- június
- Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő