(3)bekezdése által megkövetelt, elvárható legnagyobb gondossággal, valamint a szakmai, etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával járt el, amikoris prepidilt alkalmaztak a fájások erősítésére oxitocinos infúzió beállítása helyett, és ezzel hyperkinetikus fájásokat váltottak ki. A prepidil hatására jelentkező hyperkinetikus fájások hatására romlott a foetoplacentáris keringés, csökkent a magzat oxigén ellátottsága, és már a méhűrben az apró légző mozgásokkal magzatvizet lehelt be az alveolusokba. Felperes megítélése szerint téraránytalanság lehetősége is felvetődött, és a téraránytalanságot és az elhúzódó szülést már a prepidil gél alkalmazása előtt fel kellett volna ismerni a legnagyobb gondosság szerint eljáró alperesnek, ennek megfelelő intézkedéseket megtenni, azaz dönteni a szülés természetes lefolyásáról, vagy a megfelelő javallat esetén a császármetszés elvégzéséről. A felperes véleménye szerint a koponya a cervix distocia és a téraránytalanság miatt nem tudott rögzülni a medence bemenetelében, míg a szülés megindulásakor sem. A hyperkinetikus fájások hatására megrepedt a burok, és a túl erős fájások hatására a magzat koponyájára tevődött át a nyomás, ami az első forgásra akarta kényszeríteni a koponyát. A koponya kezdeti konfigurációja során subdurális és intracraniális vérzés következett be. A szakszerűtlenül alkalmazott prepidil által kiváltott hyperkinetikus fájások, és a magzat szülés alatti károsodása között ok-okozati összefüggés áll fenn a felperesek megítélése szerint. A magzat irreverzibilis agyi károsodása elkerülhető lett volna, amennyiben a spontán fájások rendszeressé tételére oxitocinos infúziót állítanak be. Amennyiben a fájások nem regularizálódtak volna, úgy császármetszést kellett volna végezni. A felperes álláspontja szerint nem felelt meg a legnagyobb gondosságnak és a szakmai szabályoknak az sem, hogy a császármetszés indikációjának felállítása és a gyermek megszületése között 1 óra 25 perc telt el. Alperes 14 órakor észlelte a gyermek szívhangjának romlását és a fájástevékenység elégtelenségét, ezen észlelés alapján a javaslatot 14,15 órakor fel is állították, ám a császármetszés kivitelezése késett. Amennyiben hamarabb, a legnagyobb gondosságnak megfelelően elvégzik a császármetszést, úgy a gyermek hamarabb megszületik, kevesebb időt töltött volna oxigénhiányos állapotban, így károsodása kisebb lett volna, vagy nem is következett volna be. A Semmelweis Egyetem Budapesti Általános Orvostudományi Karának Igazságügyi Orvostani Intézete által adott orvosszakértői vélemény értelmében nem bizonyítható az, hogy a II. rendű felperes egészségügyi károsodása ok-okozati összefüggésbe lenne hozható az alperes által nyújtott ellátással. A szülés vezetése szakmailag megfelelőképpen történt. A szülésvezetés során vezetett dekurzus hiányos, a burokrepedés időpontját és a fájástevékenység erősségét nem rögzíti, az alperes ezektől az adminisztratív hibáktól eltekintve azonban nem követett el szabálysértést. A szülés észlelése során ugyan a fájások gyakoriságát rendszeresen rögzítették, de a fájás jellegét, erősségét és az uterus tónusát nem írták le. A CTG leletek között 14,10 órakor a 121016 jelű CTG-ről állapítható meg, hogy 110/min. körüli magzati szívfrekvenciát mutat, mely során 1-1 100/min-ig terjedő 1-es típusú deceleratio látható. Az ezt követő 14,30 órakor készült felvételen több akceleráció észlelhető, amely jó magzati állapotot igazol. Ezt követően jó variábilitást mutató 120/min. alapfrekvencia észlelhető, ami nem utal magzati veszélyállapotra. A CTG regisztrátumokon nem észlelhető olyan magzati szívfrekvencia változás, mely a megszületés után kialakult agyvérzéssel összefüggésbe hozható lenne. A császármetszés elvégzésére a fájásgyengeség és a sporadikus deceleráció miatt került sor, a rendelkezésre álló 14,50 óráig követett CTG regisztrátumok alapján nem állott fönn magzati oxigénhiányos állapot, amely összefüggésbe lenne hozható a II. rendű felperes egészségügyi állapotával. A regisztráció 14,30 és 14,40 között több akcelerációt is jelez, ami a magzat jó állapotát tükrözi. A 14,40 és 14,50 közötti görbe jó varibilitást mutat, ami szintén ellene szól az oxigénhiányos állapotnak. 14,50 és 15,25 között a műtéti előkészítést történt, ekkor nem készült CTG regisztrátum, de a szakértő nem valószínűsítette, hogy a magzat állapota ezen idő alatt romlott volna. Az újszülött megszületés utáni állapotát jelző Apgar érték 8/9 volt, az újszülött közvetlenül születés utáni időszakban jó általános állapotban volt, ami ugyancsak arra utal, hogy a műtét alatt nem állott fönn oxigénhiányos állapot. Az azonnali császármetszésnek nem állt fönn a javallata, ezért az indíkáció felállítása és a kiemelés között késedelem nem történt. Mivel a rendelkezésre álló CTG regisztrátum egy-egy rövid időtartamú decelerációt mutat, amit kifejezett magas amplitódújú akcelleráció és jó variabilitású görbe követ, ezen jelek nem igazolják a gyermek egészségügyi állapotával összefüggésbe hozható oxigénhiányos állapotot. Az is egyértelműen megállapítható, hogy szülés során agyvérzés, koponyaüri vérzés nem következett be, tekintettel arra, hogy megszületésekor a gyermek egészségi állapota jó volt. Agykárosodásra utaló jel az első órákban nem volt észlelhető. Felvételkor magzati hypoxiás jel nem volt észlelhető, a kedvezőtlen méhszáj státus indokolta a méhszáj érlelés alkalmazását. A prepidil gél alkalmazási leiratában a kontrakciók fennállása nem szerepel az ellenjavallatok között. A szakértői vélemény értelmében az I. rendű felperes esetén a fájások sűrűsége volt, amikor megfelelt a hyperkinetikus fájástevékenységnek, de a contrakciók erőssége nem, fokozott fájástevékenység állott fenn, azonban ez nem merítette ki a hyperkinetikus zavar kórismét. A fájástevékenység befolyásolhatta a foetoplacentáris vérkeringést, de oxigénhiányos állapotot a rendelkezésre álló adatok alapján nem váltott ki. Nem kellett, hogy felmerüljön a téraránytalanság gyanúja, és nem is állott fenn téraránytalanság jelen esetben. A gyermeknél szubdurális vérzés egyáltalán nem következett be, a
- életnapon agyállományi vérzést írtak le, ami az un. agyvérzés. A születés után
- napon még nem volt agyvérzése a gyermeknek, ez egyértelműen megállapítható az iratokból, a
- napon viszont az UH vizsgálat már agyvérzést igazolt. Tehát, ezen időszak között kellett, hogy bekövetkezzen az agyvérzés. Dr. ...egyetemi docens, gyermekgyógyász szakorvos terjesztette elő a magzati, koponyaüri károsodással kapcsolatos szakvéleményt, melyben nem tudta meghatározni, hogy a vérzés mitől származott, teljes bizonyossággal nem volt kizárható, hogy esetleg a szülés körüli oxigénhiányos állapot vezetett az agyvérzéshez, viszont számos egyéb tényező is szerepet játszhatott annak kialakulásában, egy vele született érfejlődési rendellenesség, elektrolit eltérés, vércukor értékcsökkenés, fertőzés, ami aztán agyvérzést válthatott ki. A vele született rendellenesség lehetősége felmerült, azonban ez később sem igazolásra, sem kizárásra nem került. A szülészeti eseménnyel kapcsolatosan a szakértői vélemény Dr. ...egyetemi docens, igazságügyi szakértő adta, aki leszögezte, hogy nem bizonyítható, hogy szülési károsodás következtében állott be a gyermek károsodása. A prepidil gél jelen esetben alkalmazható volt és elvárható volt az alkalmazása. Nem kellett alkalmazása során azzal számolnia, hogy néhány nap múlva agyállomány vérzés következik be. Az Apgar érték arra utal, hogy a megszületett magzat egészséges újszülöttként jött a világra, élete első 12 órájában olyan tünetet nem mutatott, ami bárminemű károsodásra utalt volna. Dr. ...neonatológus szakorvos szakvéleményében leszögezte, hogy az újszülött születéskori kórlapjában nem szerepel olyan utalás, ami egyértelműen azt bizonyítaná, hogy 12 órás koráig valamilyen betegséggel kellett volna számolni. A gyermek a számolt terminus után mindössze négy nappal, érett újszülöttként, megfelelő súly és kielégítő általános állapotot rögzítő és javuló Apgar értékkel (8/9) született. A születéskörüli esetleges nehézségre a kórházi újszülött osztály egyetlen zárójeles megjegyzése utal „szülőszobán oxigént kapott". Nyilván születéskörüli oxigén terápiát alkalmaztak, de ennek sem ideje, sem mértéke nincs feltüntetve a mellékelt iratokban. Rövid ideig tartó születéskörüli oxigénterápia egy elhúzódó szülést követően gyakran szükségessé válik, és az ilyen újszülöttek minden további következmény nélkül, az esetek döntő részében egészséges gyermekként nőnek fel. Valószínűleg az 5 perceskori 8-as Apgar érték a maximális 10 helyett, bizonyos nem súlyos légzési nehezítettséget jelez, aminek áthidalására alkalmazhatták az oxigén terápiát. Ezen kívül semmilyen egyéb adat nem utal arra, hogy ...nem egészséges újszülöttként került kiemelésre. Dr. ...igazságügyi szakértő a kiegészítő szakértői véleményében leszögezte, hogy a tágulási szakban az óránként végzett decurzus országszerte széles körben elfogadott intervallum, amennyiben kóros állapot nem áll fenn. Perbeli esetben kóros anyai, vagy magzati állapot nem állt fenn. A hiányos dokumentáció alapján nem igazolható, hogy 15 percenként megtörtént-e a szívhangok hallgatása, és a méh állapotának ellenőrzése. A prepidil gél felhelyezése előtt végzett hüvelyvizsgálat, amnioszkópia, CTG monitorizálás megfelel a szakma szabályainak. Általánosan elfogadott, hogy a vajúdás során a fájástevékenységet és a magzati szívhangokat együtt észlelik, amennyiben azonban a magzatvíz tiszta, a CTG regisztrátumon az alapfrekvencia normális, jó a varriabilitás és észlelhetők az akcellerációk, deceleratiók nincsenek, a magzat állapota egyértelműen jól megítélhető a fájástevékenység regisztrálása nélkül is. Jelen esetben a magzatvíz tiszta volt, sehol sem szerepel semmilyen dokumentációban még utalás sem arra, hogy felvetődött volna egyáltalán a meconiumos magzatvíz gyanújának a lehetősége. A műtétre nem vitális okból került sor, hanem profilaktikus javallat alapján. 14 óra 48 perc után magzatészlelés nem történt, mivel az édesanyát császármetszésre a műtőbe szállították, a műtét megkezdéséig eltelt időben az anesztezológiai teendők, szabályos műtéti előkészítés történt meg. Ez idő alatt a magzat állapotáról nyilatkozni nem lehet. A születés után a magzatnál nem volt metabolikus acidózis, ami ellentmond a magzati oxigénhiányos állapotnak. Az azonnali császármetszést kell 2030 percen belül elvégezni, profilaktikus császármetszést 1-2 órán belül elégséges elvégezni. Az újszülött megszületésekor nem volt károsodott, nem volt asphyxiás, nem volt metabolikus acidosisban sem. Semmilyen dokumentum nem bizonyítja ezt. Császármetszés esetén mindig jelen kell lenni egy gyermekorvosnak, és az adaptáció megkönnyítésére szinte minden császármetszéssel világra jött újszülött maszkos oxigén belélegeztetésben részesült. Perbeli esetben is ez történt, intubációra nem volt szükség. Szinte biztosan állítható, hogy nem állt fenn perbeli esetben az újszülöttnél megszületésekor hypoxiás állapot: magzati O2 Saturatió pulzoxymeterrel 89-100 % között, kapilláris pH 7,27, O2:59,5 % BE mindössze -4.5 A perbeli esetben mind a fájásgyengeség, mind a magzati koponya stagnálása megállapítható, egyértelműen együtt képezték a profilaktikus műtéti indikációt. A rendelkezésre álló dokumentáció alapján nem állapítható meg a foetoplacentáris keringés romlása. A május 26-án végzett röntgen vizsgálat alkalmával a bal alsó tüdőlebenyben észlelt újbegynyi homály megfelelhet aspirációnak, de ez nem igazolódott a.... számú gyermekklinikán a hosszas kivizsgálás és gyógykezelés alatt. A prepidél felhelyezése szakmailag megindokolható és elfogadható. A felperesek kereseti kérelmet terjesztettek elő alperessel szemben a II. rendű felperes születése során ért károsodással okozati összefüggésben keletkezett nem vagyoni és vagyoni káraik megtérítése tekintetében. I. rendű felperes, mint a gyermek édesanyja, II. rendű felperes, mint a károsodást szenvedő gyermek, III. rendű felperes, mint a károsodást szenvedő gyermek testvére, míg IV. rendű felperes, mint a gyermek édesapja érvényesítette igényét. Elsődlegesen a kereseti kérelmük jogalapját kívánták bizonyítani a perben lefolytatott szakértői bizonyítás útján. A II. rendű felperes esetében bekövetkezett károsodás okaként a szüléskor elszenvedett oxigénhiányos, acidosisos hypoxiás állapotot jelölték meg, melynek következtében a gyermek 12 órás életkorában görcsös állapotok jelentkeztek, majd a
- életnapján agyvérzés következett be. Az alperes tekintetében a legnagyobb gondosság hiányát abban látták, hogy az alperes prepidil gélt alkalmazott, ezáltal hyperkinetikus fájásokat idézett elő, melynek következtében került a magzat oxigénhiányos állapotba. Ezen túlmenően a császármetszés elvégzésnek elhúzódását is megjelölték alperesi jogellenes magatartásként. Az alperes, valamint az alperesi beavatkozó is, mint az alperes felelősség biztosítója a kereseti kérelem elutasítását kérte, hivatkozva arra, hogy az alperes a szakmai szabályokat betartva a legnagyobb gondosság mellett vezette le az I. rendű felperes szülését, így a II. rendű felperes károsodása tekintetében kártérítési felelősség nem terheli. Az egészségügyről szóló
- évi CLIV. tv.
- §