Pfv.VIII.20.540/2009/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Sarnyai Sándor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Péchy Kristóf ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen biztosítási összeg megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 6.P.20.610/
- szám alatt megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.695/2008/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására az államnak fizessen meg 465.400 (Négyszázhatvanötezer-négyszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes mint a V. Kft. tulajdonosa és ügyvezetője használta kizárólagosan a Kft. által bérelt ...-... forgalmi rendszámú ... típusú személygépkocsit, melyre
- augusztus
- napjától kezdődő kockázatviseléssel Multi-Casco, Plus Casco 275 típusú biztosítási szerződést kötött az alperessel. A felperes a gépkocsiba
- augusztusában ... típusú GPS rendszert szereltetett, melynek működőképessége a biztosítási szerződés ügyleti feltétele volt. A felperes külföldi tartózkodásának idejére
- január 18-tól garázst bérelt, ahova a járművét elhelyezte. Külföldről visszatérve
- február 2-án a garázsában a gépkocsit már nem találta. A felperes módosított keresetének helytadva az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével - kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 7.757.100 forintot és ennek
- július
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. Az alperest perköltség viselésére is kötelezte. Az ítélet indokai szerint a biztosítási esemény bekövetkezése nem kétséges, a szabályzat 7.4.
- pontja alapján pedig a biztosító akkor mentesül a fizetési kötelezettsége alól, ha az ellopott jármű a lopás időpontjában nem rendelkezett működőképes lopás elleni védelemmel. A rendszerüzemeltető számítógépes listája igazolta, hogy a GPS rendszer
- január 18án 17 óra 46 perckor még működőképes volt, a lopás január 18-án 15 órától február 2-ig bármikor megtörténhetett, a GPS rendszer jelzései azt igazolják, hogy az
- január 18-án 17 óra 38 perckor valósult meg. A bíróság megállapította, hogy a GPS lopás elleni védelem használata és működtetése nem azt jelenti, hogy a gépjármű használójának folyamatosan a gépkocsi mellett kell tartózkodnia, illetőleg távollétében biztosítani kell egy olyan személy jelenlétét, aki a gépkocsi mellett van. A felperes az ... Kft.-t tájékoztatta külföldre utazásáról és arról, hogy ez idő alatt az édesapját kell értesíteni, aki a Kft. közlését követően tájékoztatta, hogy a jármű zárt helyen, garázsban van, amit a rendszer üzemeltetője a gépkocsi helyének bemérésével ellenőrzött. Nem a rendszert igénybe vevő személy kötelezettsége, hogy a működés során felmerült riasztás alkalmával eljárjon. Mindezek alapján az alperes nem bizonyította, hogy a felperes a biztosítási szabályzatban megjelölt feltételeket elmulasztotta, vagy súlyosan gondatlan magatartást tanúsított. Ezért az alperes mentesülése nem következett be. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes védekezése nem a törvény előírásán, hanem a szabályzat 7.4.
- pontján alapult. Ennek kikötése tartalmilag a Ptk. XLV. Fejezetében foglalt mentesülési okokat további mentesülési okkal bővíti, ami a törvény előírásától a biztosítóval szerződő fél hátrányára történő eltérés, ami a Ptk. 567.§
(1)bekezdésének tiltó rendelkezésébe ütközik. Ezért a Ptk. 200.§
(2)bekezdése folytán a fenti kikötés semmis, ez az ügyleti feltétel tehát az alperes teljesítési kötelezettségének elbírálása során nem alkalmazható. A másodfokú bíróság abban egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a gépjármű védelmi rendszere
- január 18-án 17 óra 46 percig működőképes volt, és nem bizonyosodott be, hogy a mozgásérzékelés riasztás, majd a szabotázs riasztás nem a gépjármű eltulajdonítása, hanem az alacsony feszültségszint miatt érkezett. Az alperes így azt sem bizonyította, hogy a gépjármű eltulajdonítása a lopásvédelmi rendszer működőképességének megszűnését követő időpontban történt, továbbá hogy a gépjármű akkumulátorának alacsony feszültségszintje a felperes jogellenes, súlyosan gondatlan magatartására vezethető vissza. A perben kihallgatott K.L. tanúvallomásából megállapítható, hogy a felperes megtette a rendszer működőképességéhez szükséges megfelelő feszültség biztosítása érdekében a szükséges intézkedést, a feszültség csökkenése nem a felperes magatartására vezethető vissza. A felperes a GPS rendszert folyamatosan működőképes állapotban kellett hogy tartsa, ami azt is magában foglalja, hogy a rendszert feltöltő akkumulátor megfelelő feszültségszinttel rendelkezzék. Mivel az akkumulátor kb. egy hét alatt lemerül, a felperes pedig ezt meghaladó időre utazott külföldre anélkül, hogy az akkumulátor feltöltésével bárkit is megbízott volna ebből okszerűen következik, hogy a felperes a kötelezettségét elmulasztotta. Az ebből származó jogkövetkezmények levonása során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a káreseménynek e mulasztással való okozati összefüggését, ugyanakkor értékelni kell azt a körülményt is, hogy az akkumulátor feltöltésére irányuló intézkedés elmaradására figyelemmel a felperes a gépjárművét egy kifejezetten e célból bérelt zárt gépkocsi-tárolóba helyezte el, ezzel a GPS védelem megszűnése esetére is biztonságba helyezte a járművét. E körülmények mellett a Fővárosi Ítélőtábla nem látott lehetőséget arra, hogy a felperes mulasztását súlyosan gondatlan magatartásként értékelje. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a felek Ptk.
- §
(1)bekezdésének megfelelő megállapodása alapján a működőképes állapotú, bekapcsolt, szakszerűen alkalmazott GPS ügyleti feltételként került rögzítésre, mely a szerződés teljesítésének alapvető feltétele volt. A másodfokú bíróság ezért tévesen és jogszabályellenesen járt el akkor, amikor a szabályzat 7.4.
- pontját mentesülési okként értelmezte. A GPS védelem az alperes helytállási kötelezettségének alapvető feltétele, a szabályzat 7.4.
- pontja pedig a felperes szerződésszerű teljesítése körében és nem a Ptk. 567.§
(1)bekezdésének hatálya alá tartozó esetkörben értelmezendő. A továbbiakban jogszabálysértőnek tartotta azt is, hogy a jogerős ítélet a Ptk. 556.§ (
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával nem állapította meg az alperes mentesülését. Attól függetlenül ugyanis, hogy az alperes gépjárművét lezárt garázsban helyezte el, a hosszabb időn keresztül használaton kívüli járművet távollétében az általa a szerződés szerint kijelölendő kapcsolattartó személyt nem látta el kellő tájékoztatással, a távfelügyeleti rendszer működtetőjét megfosztotta a gépkocsi védelme érdekében megfelelő és hatékony intézkedések megtételének lehetőségétől. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A peres felek a szerződéses szabadság Ptk. 200.§
(1)bekezdésében írt elvének megfelelően a Ptk. 536.§-a és a Ptk. 548.§-a által szabályozott vagyonbiztosítási szerződést kötöttek. E szerződés részévé vált biztosítási szabályzat 7.4.
- pontja akként rendelkezett a lopás elleni védelem hiányának a következményéből, hogy a biztosító mentesül a lopáskárok megtérítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a járművet nem zárták le megfelelően, vagy ha az ellopott jármű a lopás időpontjában nem rendelkezett a szerződésben megnevezett működőképes állapotú lopás elleni védelemmel. A biztosítási szerződés tartalmazta, hogy mi minősül a lopás elleni védelemnek. A jelen esetben ez felperes korábbi gépkocsijából
- év augusztus végén átszereltetett ... típusú GPS rendszer volt. A szabályzat idézett pontja nem tartalmaz a Ptk. XLV. Fejezetében foglalt mentesülési okokon kívüli további mentesülési okot, tehát a kérdéses pont nem ütközik a Ptk. 567.§
(1)bekezdésének tiltó rendelkezésébe, ezért mint jogszabályba ütköző szerződési kikötés nem minősül semmisnek. A továbbiakban egyébként a jogerős ítélet is elveti ezt az álláspontját, amikor megállapítja, hogy a biztosítási szerződés alapján az a kötelezettség hárult a felperesre, hogy a GPS rendszert folyamatosan tartsa működőképes állapotban és gondoskodjon a rendszert tápláló akkumulátor megfelelő feszültség szintjéről is. Ezen szerződési feltétel elfogadásával fejti ki azt az érvelését, hogy a gépjármű védelmi rendszere 2005. január 18-án 17 óra 46 percig működőképes volt, amellyel szemben nincs perbeli adat arra, hogy a gépjármű eltulajdonítása ezt megelőző, vagy ezt követő időpontban történt és azt sem bizonyított, hogy a gépjármű eltulajdonítása a lopásvédelmi rendszer működőképességének megszűnését követő időpontban történt. A másodfokú bíróság helytállóan értékelte azt, hogy a felperes a gépjárművét kifejezetten e célból bérelt zárt gépkocsi-tárolóban helyezte el, mellyel a jármű a GPS védelem megszűnése esetére is biztonságban volt. A jogerős ítélet tehát jogszabálysértés (Ptk. 556.§
(1)bekezdése) nélkül állapította meg, hogy az alperes a szolgáltatási kötelezettsége alól nem mentesül. A Legfelsőbb Bíróság a fentiekben kifejtett indokokkal a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ennek következményeként az alperes köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték állam részére történő megfizetésére, emellett viseli a saját jogi képviselője munkadíjából álló felülvizsgálati eljárási költségét is. A felperes a felülvizsgálati eljárásban érdemi tevékenységet nem fejtett ki, ezért felülvizsgálati eljárási költségre sem tarthat igényt. Budapest, 2009. május 21. Dr. Bősinger Zsuzsanna a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Horeczky Károly bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő