Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.32/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- szeptember
- napján megtartott fellebbviteli nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az önbíráskodás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- március
- napján kihirdetett KB.IV.59/2006/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 1 (egy) évi és 4 (négy) hónapi börtönbüntetésre súlyosítja. A vádlottat még kötelezi az eljárás során felmerült további 5.536 (ötezerötszázharminchat) Ft bűnügyi költség megfizetésére. A magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését teljes egészében egyéb törvényes útra utasítja. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a rendelkező rész 2/ pontjában értékelt bűncselekmény helyes megnevezése maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- március
- napján kihirdetett KB.IV.59/2006/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki önbíráskodás bűntettének kísérletében és "maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettében", ezért - halmazati büntetésül - 10 hónapi börtönbüntetésre, 30.000 Ft pénzmellékbüntetésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, valamint kötelezte a vádlottat 17.544 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Ellenben a vádlottat a rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy a vádlott magatartásával rongálás szabálysértését valósította meg, amely miatt az eljárást megszűntette. A vádlottat kötelezte 7.000 Ft polgári jogi igény megfizetésére, továbbá rendelkezett a hozzá kapcsolódó kamat és eljárási illeték viseléséről. A polgári jogi igény ezt meghaladó részét egyéb törtvényes útra utasította. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés és hosszabb próbaidő megállapítása érdekében. A vádlott irányának megjelölése nélkül jelentett be fellebbezést. A védő fellebbezést jelentett be elsődlegesen az önbíráskodás tekintetében felmentés végett, másodsorban enyhítés érdekében, továbbá a polgári jogi igény megállapítása miatt. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.31/
- számú átiratában indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, melynek keretében a vádlottra kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét súlyosítsa, egyben a szabadságvesztés próbaidejét hosszabb tartamban állapítsa meg. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a másodfokú nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében a katonai ügyészi fellebbezésben, valamint a másodfokú ügyészi indítványban foglaltakat tartotta fenn. A védő perbeszédében a tárgyaláson bejelentett fellebbezését fenntartotta. A bejelentett ügyészi, vádlotti és védői fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján felülbírálta, azonban a Be. 348.§
(2)bekezdésében írtak alapján a felmentő rendelkezés tekintetében a felülbírálatot mellőzte. A védőnek felmentésre irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. Ennek során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, az eljárási szabályokat betartotta és indokolási kötelezettségének is minden tekintetben eleget tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott tagadó vallomásával szemben a tényállást elsősorban tanú1 és tanú2 egybehangzó vallomása alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy az ügy egyéb objektívnek tekinthető bizonyítékai is ezen vallomásokat támasztották alá. A katonai tanács által megállapított tényállás mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a másodfokú bíróság felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmények jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét a Btk.273.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő önbíráskodás bűntettének kísérletében, valamint a Btk.170.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő testi épség elleni bűncselekményben állapította meg. Tévedett azonban, amikor a rendelkező rész 2. pontjában írt bűncselekményt maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntetteként nevezte meg. A bírói gyakorlat szerint ezen bűncselekmény megnevezése maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette. Ezért a másodfokú bíróság határozatának rendelkező részében e bűncselekmény megnevezését helyesbítette. A védőnek az enyhítésre irányuló fellebbezése nem, a katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, tévedett azonban, amikor a két 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményt megvalósító vádlottal szemben - halmazati büntetésül - a Btk.87.§
(2)bekezdés d./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával 10 hónapi börtönbüntetést szabott ki. Nem állapítható meg a vádlott javára olyan körülmény, amely ezt lehetővé tenné. Ezért a másodfokú bíróság mellőzte az enyhítő rendelkezés alkalmazását és a vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztést 1 évi és 4 hónapi börtönbüntetésre súlyosította. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának álláspontja szerint ez a mértékű szabadságvesztés felel meg a büntetéskiszabási elveknek, és ez szolgálja megfelelően a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat. A büntetlen előéletű vádlottal szemben törvényes a szabadságvesztés próbaidőre történő felfüggesztése. A próbaidő tartamának felemelését a fellebbviteli bíróság viszont nem tartotta indokoltnak. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a megfelelő vagyonnal rendelkező vádlottal szemben pénzmellékbüntetést szabott ki, valamint helyesen döntött akkor is, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott magatartásával - annak jellegére is figyelemmel - méltatlanná vált a rendfokozat viselésére, ezért katonai mellékbüntetésül lefokozásra is ítélte. Észlelte a másodfokú bíróság, hogy a katonai tanács elmulasztott rendelkezni a nyomozás során igazságügyi orvos szakértő díjaként felmerült 5.536 Ft bűnügyi költségről, amely költség a testi sértéshez kapcsolódóan, indokoltan merült fel. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be.338.§
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel kötelezte a vádlottat ezen bűnügyi költség megfizetésére is. A védőnek a polgári jogi igény elbírálása ellen bejelentett fellebbezése alapos. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a magánfél által előterjesztett polgári jogi igény egy részéről érdemben határozott. A Be. 335.§
(1)bekezdésében foglaltak szerint a polgári jogi igényt a bíróság az ítéletben lehetőleg érdemben bírálja el, annak helyt ad vagy azt elutasítja. Ha ez jelentékenyen késleltetné az eljárás befejezését, valamint a vádlott felmentése esetén, vagy az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását más körülmény kizárja, a bíróság a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. Figyelemmel arra, hogy a polgári jogi igény előterjesztése a rongálás tekintetében merült fel és a rongálás vétsége miatt emelt vád alól a katonai tanács a vádlottat felmentette, ezért nem volt törvényes lehetősége arra, hogy az ezzel kapcsolatos polgári jogi igényt akár teljes egészében, akár valamely részében elbírálja. Ezért a másodfokú bíróság a katonai tanács erre irányuló rendelkezését megváltoztatva a magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését teljes egészében egyéb törvényes útra utasította, mellőzve az első fokú ítélet rendelkező részében írt kamatra, valamint eljárási illetékre vonatkozó rendelkezéseket is. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő