Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.243/2009/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Pápista Zoltán ügyvéd (1025 Budapest, Felhévízi u. 31.) által képviselt ........ (............) felperesnek a dr. Mogyorósi István ügyvéd (1027 Budapest, Fő u.
- V/1.) által képviselt ............... (..............) alperes elleni tartozás megfizetése iránti perében a Fővárosi Bíróság
- november 19-én kelt 17.G.41.372/2007/
- számú ítélete ellen az alperes fellebbezése folytán nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 110.600 (egyszáztízezer-hatszáz) forint + áfa másodfokú perköltséget, az államnak külön felhívásra 265.500 (kétszázhatvanötezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Alperes, mint rendezvényszervező cég
- évtől kezdődően szervezte a perben nem álló ........... éves VIP rendezvényeit, s megbízást kapott a
- évi ültetett gálavacsorás, műsoros rendezvény lebonyolítására is. Alperes felvette a kapcsolatot a rendezvény helyszínét [............ (továbbiakban rendezvény központ)] üzemeltető felperessel, s a szóbeli tárgyalásokon túl számos e-mail váltásra is sor került közöttük. Alperes
- október 30-án e-mailben megrendelte a
- november 11-i, szombati napon megtartandó rendezvényhez a helyszín biztosítását, az igényelt szolgáltatásokat. Felperes ezt követően tájékoztatta alperest arról, egy másik rendezvény miatt a korábbi megbeszélés szerinti időben az előkészületeket nem tudják elkezdeni. Alperes a
- november 6-án kelt, a felperesi szerződéstervezet és „forgatókönyv" átvételére utaló e-mailjében kifogásolta, hogy csak egy héttel a rendezvény előtt ismerhette meg a tényleges helyzetet, bérleti díjcsökkentést javasolt, utalva arra is, az előzetes megbeszéléseik szerint a péntek este a műsorszámok próbáira volt kijelölve, amelyet a megrendelő is megtekintette volna az asztalbeállításokkal együtt, a szombati napot pedig teljes mértékben a további előkészületekre kellett volna szánni, de ez sem valósulhat meg a másik rendezvény miatt, a „drasztikus változás" komoly átszervezési munkába kerül. Alperes
- november 8-án e-mailben megküldte a felperesnek az „Előkészületek" megnevezésű úgynevezett belső forgatókönyvet. Ebben
- november 11-én, 12.00 órai kezdettel szerepelt a
- szint berendezése, 14.00 órai kezdettel a főpróbák. Ilyen előzmények után a felek - alperes, mint megrendelő és a felperesi jogelőd, mint szolgáltató -
- november 9-én aláírták a szolgáltatási szerződést. Ennek tartalma szerint alperes megrendelte felperestől
- november 11-től november 12-ig a rendezvény befogadását, lebonyolítását. Helyszínként az összes termet, kezdő időpontként
- november
- napjának 17.00 óráját, a berendezés időtartamaként
- november
- 00.00 órától 17 óráig terjedő időtartamot jelölték meg. A szerződésben felperes meghatározott szolgáltatások (catering) nyújtását is vállalta. A fizetés módját akként szabályozták, alperes a rendezvény végösszegének 50 %-ára
- november 9-én kiállított előlegszámlára átutalást teljesít, míg a fennmaradó, befejezést követően kiállításra kerülő számla 8 banki napon belül kerül átutalással kiegyenlítésre. Késedelmes fizetés esetére a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegét kötötték ki késedelmi kamatként. A szolgáltatási díj kalkulált összegét 9.304.900 forintban állapították meg. A
- pont szerint a rendezvény pontos leírását a szerződés elválaszthatatlan részét képező „Forgatókönyv II." melléklet tartalmazta, melyben a felperes által nyújtott szolgáltatások árait, és egyéb feltételeket, a rendezvény leírását, az igényelt technikai szolgáltatások körét részletezték. Itt is rögzítették a berendezés és felkészülés
- november
- napjának 0.00 órájától 17 órájáig terjedő időtartamát, továbbá a szinkronúszók
- november 9-i 18 órai próbája időpontját, a berendezés módját, a technikai részleteket, a jégkockatartók fagyasztóban elhelyezésének igényét, a programok időrendi sorrendjét. Az asztalok, székek elhelyezésének tervét a csatolt rajz szerint. Felperes egyebek mellett vállalta a rendezvényen a vendégek étellel, itallal való ellátását (catering szolgáltatás) is. A teremgarázs használatára, a használat díjára sem a szolgáltatási szerződés, sem a melléklete nem tartalmazott rendelkezést, a szerződés csupán azt rögzítette, a megrendelő tudomásul veszi, a garázsba maximum 1,90 m magas jármű hajthat be. (Alperes ezen a napon, az aláírt szerződéssel és Forgatókönyv II-vel együtt ismételten átadta a felperesnek az „Előkészületek" megnevezésű belső forgatókönyvet.) Az előkészületek során a szinkronúszók november 9-i esti próbája a vízhőfok nem megfelelő volta miatt elmaradt, november 11-én pedig a másik rendezvény (orvoskongresszus) folytán csak 14 órakor tudták megkezdeni a
- szinten a helyszín berendezését, az asztalok felállítását. Ugyanakkor a rendezvény tartamára a felperes biztosította a teremgarázs használatát akként, a sorompót felnyitották, azt a vendégek szabadon igénybe vehették. Alperes
- november 13-án kelt felpereshez címzett levelében néhány hibától eltekintve elégedettségét fejezte ki felperes rendezvény lebonyolításában való közreműködéséért. Választ kért azonban arra, a szerződés szerinti „12.00 órához" képest miért csak 14 órakor tudták az előkészítést elkezdeni, miért nem gondoskodtak időben a welcome-drinkhez való jégkockához szükséges fagyasztóról. Jelezte, a csúszás miatt a
- szinten az asztalok felállítása 15.30 kor még nem volt végleges formában, jégkocka csak fele arányban állt rendelkezésre. Utalt arra is, a ........... bizalma megrendült a rendezvény sikerét illetően, képviselőjét be kellett vonni az előkészületekbe (szervezésbe), ez számára komoly presztízsveszteséget jelentett. Felperes a levelet válasz nélkül hagyta. Alperes a felperes 4.652.450 forint összegű előlegszámláját kiegyenlítette, azonban a hátralékos - többletfogyasztás miatt módosított -,
- november 15-én kelt,
- december 28-i esedékességű 5.073.240 forint összegű számlát nem teljesítette, s ugyancsak nem fizette meg a
- november 25-i esedékességű 166.000 forint összegű, teremgarázs használatáról kiállított felperesi számlát. Alperes
- november 30-án kelt levelében a módosított számla kiegyenlítését a szolgáltatás hiányos teljesítése miatt megtagadta, s csupán az összköltség 65 %-át vállalta megfizetni. Felperes
- augusztus 31-én előterjesztett, utóbb pontosított keresetében alperest 5.239.240 forint szolgáltatási díj, és ezen összegen belül 166.000 forint után
- november 26-tól, 5.073.240 forint után
- december 29-től a kifizetésig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, az alperessel
- november 9-én létrejött szolgáltatási szerződést maradéktalanul teljesítette, alperes ennek ellenére a fennmaradt díjkövetelését általa nem vállalt szolgáltatások teljesítésének hiányára hivatkozással nem egyenlítette ki. Alperes 1.699.249 forintot meghaladóan a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, a felperes rendelkezésére is bocsátott „előkészületek" elnevezésű, a forgatókönyv részletes kifejtését tartalmazó dokumentum is a szerződés részét képezi. Vitatta, hogy akár írásbeli, akár szóbeli megállapodás hiányában felperes jogosan tarthatna igényt a garázsterem általa felszámított 166.000 forint összegű használati díjára. Alperes hibás teljesítésre hivatkozva a Ptk. 305.§
(1)bekezdése és 306.§
(1)bekezdés b) pontja alapján 1.377.501 forint összeg erejéig díjleszállítás címén vitatta fizetési kötelezettségét. Előadta, a szolgáltatási szerződés értelmében felperes
- november 11-én 0 órától volt köteles a rendezvény központ valamennyi termét, helyiségét a berendezés céljából rendelkezésre bocsátani, ez azonban csak délután 2 órakor történt meg, noha a bérleti díjat 0 órától számította fel. A próbákat ugyancsak nem lehetett 0 órától kezdődően megtartani, mivel az azzal járó zaj zavarta volna az egyidejűleg tartott azon másik rendezvényt, amelyről felperes csak 8 nappal korábban értesítette. Így elmaradt a főpróba, a
- szinten csúszott az asztalok elrendezése, illetőleg azok teljesen eltérő formában kerültek elrendezésre, felborult az ülésrend. A jégkockák készítéséhez a felperesnek kellett volna fagyasztót biztosítani, ezen kötelezettségének csak késve, működésképtelen fagyasztóláda rendelkezésre bocsátásával tett eleget, ezáltal a megbízója kifejezett kérése ellenére nem sikerült a Swarowsky kristályokat jégbe fagyasztva az érkező vendégeknek a felszolgálásra kerülő koktélokba tenni. A szinkronúszók főpróbája is elmaradt a medence főpróba idejére fel nem melegített vize miatt. Előadta azt is, felperes a catering szolgáltatást is hibásan teljesítette, a leves hideg volt, a bélszín a megbeszéltek ellenére nem volt jobban átsütve, a felszolgálás lassú volt, a megállapodás szerinti 60 felszolgáló helyett kb. csak 40 dolgozott. Hangsúlyozta, a rendezvény lebonyolítása oszthatatlan szolgáltatásnak minősül, s az a körülmény, a jelzett problémáktól eltekintve a rendezvény rendben lezajlott, nem alapozhatja meg felperes hibás teljesítés jogkövetkezménye alóli mentesülését. A jelzett problémák ugyanis önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, összességükben azonban a megbízó számára igen nagy jelentőségűek, tekintve, hogy legfontosabb üzleti partnerei kerültek meghívásra. Alperes továbbá 1.996.490 forint összeg erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Ezen belül 699.600 forintot, mint tényleges kárt kérte elszámolni, arra hivatkozással, a ........... ugyanilyen összeggel csökkentette a rendezvényszervezési megállapodás alapján neki járó díjat azon indokkal, a rendezvényen számos általa külön igényelt elem nem, vagy hiányos formában valósult meg, s ez annak a következménye, felperes nem vagy csak részben biztosította a rendezvény zavartalan lebonyolításához szükséges feltételeket. 390.890 forintot nem vagyoni kárként kívánt elszámolni azzal, a már kifejtett okokból a ........... bizalma megrendült, megszakadt a kedvezően alakuló kapcsolat, s ilyen tekintélyes, a referenciái között szerepelő ügyfél bizalmának elvesztésével sérelmet szenvedett az üzleti hírneve és üzleti hitele. Általános kártérítésként pedig 906.000 forint beszámítását kérte elmaradt haszon jogcímén. Előadta, 2002-től 2006-ig minden éves VIP rendezvény megszervezésére megkapták a megbízást, ezen rendezvényt követően azonban a ........... másik rendezvényszervező céget keresett. Kimutatást csatolt arra hivatkozással, a pénzügyi nyilvántartásból egyértelműen látszik,
- és
- között évente 10-20 millió forintos bevételük származott a ........... megbízásaiból. Felperes állította, a teremgarázs használatáról külön állapodtak meg szóban, a ........... képviselője és az alperes a rendezvény előtt kifejezetten tudomásul vette, ezt a szolgáltatást a vendégek ellenérték fejében fogják igénybe venni. Hangsúlyozta, szerződésszerűen teljesítettek, vitatta, hogy az „Előkészületek" okirat a szerződés részévé vált volna, így azt is, a medence vize hőfokának próbára felmelegítését, s DVD készítését vállalták volna. A helyszín átadásával kapcsolatos kérdésekről a megrendelőt folyamatosan tájékoztatták, az étkezés minőségére, a felszolgálók számára pedig alperes nem tett a helyszínen panaszt, azt november 13-i levelében sem kifogásolta, egyebekben a zavartalan kiszolgálás lebonyolítását vállalták a felszolgálók számának megjelölése nélkül. Azt nem vitatta, az egyik fagyasztó elromlása miatt nem tudtak megfelelő mennyiségben jogkockákat fagyasztani. Az elsőfokú bíróság széles körű tanúbizonyítást folytatott. Tanúként hallgatta meg felperes korábbi értékesítési igazgatóját, ........., felperes üzemeltetési vezetőjét ........, felperes műszaki igazgatóját .........., korábbi alperesi alkalmazottat, ............., a ........... marketing igazgatóját, ............, s meghallgatta ........... alperesi ügyvezetőt is. .............. előadta, a megállapodás szerint a felső szintet felperesnek szombaton 11 órakor át kellett volna adni, ehhez képest csak 14 órakor kapták meg. A helyszín átadása miatt a kezdésig rendelkezésre álló két óra kevés volt a 40 asztal megfelelő elrendezéséhez, dekorálásához, s a technikát sem tudták a főpróba előtt beállítani, főpróba nélkül kellett a rendezvényt megtartani. Az étel nem megfelelő minőségéről, a vendégek észrevételeiről csak a rendezvényt követő héten értesültek. A felszolgálók számát 60 főben jelölték meg, ez a belső forgatókönyvben (előkészületek) is szerepelt, de szóban is elhangzott. Úgy vélte, az „összes terem" szóhasználat a teremgarázst is magában foglalta. A ..........-nek az étellel kapcsolatos kifogásai voltak, ezen kívül a szervezési munkálatokkal szembeni. Az asztalok elrendezésével volt a legfőbb probléma, az, hogy ki, ki mellett ül, nem lett a megrendelő igényeinek megfelelően megjelölve. A korábbi esetekben az elrendezésre egy egész napjuk volt, s ezt követően közösen leellenőrizték a megrendelővel. ......... úgy nyilatkozott, a földszinti részen egy orvostudományi konferencia volt, amelynek résztvevői ¾ 2-re hagyták el a helyszínt. Úgy emlékezett, egy plusz megrendelés volt, a parkoló. Az előzetes árajánlat tartalmazta a garázs óradíját, illetve napidíját. A helyszínen az alperes képviselője és az alperes megrendelőjének képviseletében egy hölgy kérte a parkoló megnyitását. Megbeszélték, az alperes ezt ki fogja fizetni, konkrét összegre nem emlékezett. Előadta, kb. 90 autó fér a garázsba, 2.000 forint körüli volt a garázs díja egy autóra 2006-ban. Az ételek minőségi problémájáról nem volt tudomása, csak az egyik hűtő elromlásáról. 15 órára 100 %-osan készen volt a helyszín. 14 óra előtt a zene hangosítását nem engedték meg, további előkészületek elvégezhetők voltak. ......... előadta, a felső szint bepakolásában nem volt késedelem, nem tudott ezzel kapcsolatos alperesi kifogásról. A forgatókönyvnek sok változata volt, pénteken volt egy nagy egyeztető megbeszélés, elsősorban műszaki kérdések tekintetében. A rendezvényen jelen volt, az ott lévők reakciói alapján azt sikeresnek ítélte. ......... egyebek mellett azt adta elő, a
- szint 14 órától lett átadva, a rendezvény kezdő időpontja nem csúszott, az asztalok be voltak rendezve, megfelelt a szerződésnek. Úgy emlékezett, volt főpróba, csak nem teljes hangerővel kezdték. A rendezvény napján az orvos kongresszus nem jelentett problémát, nem zavarta az előkészületeket. .......... úgy nyilatkozott, nagyon kapkodva folyt az előkészítés, a
- szinten nem tudtak időben nekiállni a másik rendezvény miatt. A .........-től a következő ilyen nagy VIP-s rendezvényre már nem kaptak megbízást. .......... előadta, alperessel évek óta kapcsolatban voltak, profi volt a rendezvényszervezései során, de 2007-ben mást kellett keresni, mivel 2006-ban komoly problémák merültek fel, máshogy voltak elrendezve az asztalok ahhoz képest, ahogy kérték, a bélszín véres volt, a leves nem volt elég meleg, és nem sikerült biztosítani a jégkockába fagyasztott drágakövet sem, mivel azok olvadtak, s DVD-t sem kaptak. Az elsőfokú bíróság
- november 19-én kelt 17.G.41.372/2007/
- számú ítéletével kötelezte alperest 4.424.195 forint, 4.258.195 forint után
- december 29-től, 166.000 forint után
- november 26-tól a kifizetés napjáig a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat és 532.680 forint perköltség megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, a felperes által nyújtott szolgáltatás nem felelt meg minden elemében a szerződésnek, alperes igényeinek. Az előkészületekben felmerült hiányosságokat, asztalok berendezésének csúszását, a szinkronúszók próbájának elmaradását, a jégkockák hiányát felperes terhére értékelte, mint ahogy azt is, felperes csak késve tájékoztatta alperest a másik, a perbeli rendezvény előkészítési folyamatát is befolyásoló rendezvényről. Azt nem látta megállapíthatónak, hogy a főpróbát nem lehetett megtartani az előkészületek elhúzódása, a másik konferencia miatt, valamint azt sem, hogy felperes a catering szolgáltatást nem megfelelő minőségben biztosította. Alperes nem igazolta, hogy nagyobb létszámú személyzet biztosításában állapodtak volna meg, és korábban nem jelezte a vacsorával kapcsolatos kifogásait, annak ellenére, a Ptk. 307.§
(1)bekezdése értelmében köteles lett volna a legrövidebb időn belül felperessel közölni. Az éttermi szolgáltatással összefüggő kifogásait a helyszínen elő kellett volna adni annak érdekében, felperes az alperes által elvárt minőségben tudjon teljesíteni. Ennek elmulasztása miatt szavatossági igényt már nem érvényesíthet. A bizonyított hiányosságokat akként értékelte, azok mindösszesen a kalkulált ár 5 %-ának megfelelő, 465.245 forint árleszállítást indokolnak, tekintve, mindezek ellenére a rendezvény lebonyolítása sikeresen megvalósult, a szerződésben részletezett igen sokrétű és nagyon szerteágazó, bonyolult technikai feltételeket a felperes teljes körűen biztosította. A továbbiakban a 699.600 forint kárigénynek csak a fele összegét, 349.800 forintot találta elfogadhatónak, beszámíthatónak arra figyelemmel, .......... olyan további kifogásokat is megjelölt, amelyek a felperes és az alperes közötti jogviszonyban, a szerződés alapján nem voltak értékelhetők. Ide sorolta a próbakóstolás megismétlését, a szervezésbeni részvételét, DVD felvétel hiányát, rámutatva, annak van jelentősége, a rendezvényen nyújtotta-e felperes a megfelelő szolgáltatást. Az elmaradt haszonhoz és a jó hírnév sérelméhez kötött kártérítési igény tekintetében úgy foglalt állást, megfelelő adatok hiányában nem ítélhető meg, a ..........-nek tartalmában és összegszerűségében milyen pályázatokból volt lehetősége választani, és döntését kizárólag a legutóbbi rendezvényen tapasztaltak befolyásolták-e, ezért az üzleti partner elvesztésével kapcsolatos alperesi igény nem megalapozott, de alperes maga sem tudta meghatározni megfelelő adatok és támpontok hiányában, hogy az üzleti partner elvesztésével milyen elmaradt haszna, illetve nem vagyoni kára keletkezett. Mindezek alapján az 5.239.240 forint felperesi díjkövetelést csupán 815.045 forinttal (465.245 forint + 349.800 forint) csökkentette. A teremgarázs használati díjra nézve rámutatott, a szerződésben írt összes termen a felek a
- illetve a -
- szintet és a folyosókat értették. Felperes jogszerűen igényli az általa nyújtott plusz szolgáltatás ellenértékét. Az ítélet marasztaló rendelkezésével szemben alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet részbeni megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Előadta, az elsőfokú bíróságnak 15 %-os árleszállítást kellett volna alkalmaznia, tekintve, a hibás teljesítést bizonyítottnak találta. Az egységes, jogilag oszthatatlan szolgáltatás nem bontható fel egyes részelemekre, így az sem helytálló megállapítás, felperes túlnyomórészt teljesítette a szerződést. Változatlanul állította, az egész műsor lepróbálásából álló főpróbát nem lehetett megtartani, ez a tanúk nyilatkozatából is kitűnik. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság nem értékelte a catering szolgáltatással kapcsolatos kifogásokat. Felperes ragaszkodott ugyanis a saját éttermi szolgáltatásához, neki kellett volna felmérnie a szükséges személyzeti létszámot. Hangsúlyozta, a szolgáltatással kapcsolatban felmerült problémák helyszínen történt jelzésének hiánya igényérvényesítését nem zárja ki, nem jár jogvesztéssel, a hibás teljesítés utóbb is igazolható, hozzá is csak késve érkeztek a kifogások. Sérelmezte tényleges kárának csupán fele összegben történt beszámítását is, hangsúlyozva, a ........... általi levonásra egyrészt a menüsor, másrészt a technikai problémák miatt, harmadrészt a rendezvény bizonytalannak tűnő volta miatt került sor. Mivel a levonás indokaként megjelölt hibák, hiányosságok kellő bizonyítást nyertek, megalapozottan tart igényt a levont összeg másik részére is. A 906.000 forint általános kár (elmaradt haszon) körében azt kifogásolta, az elsőfokú bíróság .........., a pályáztatást bonyolító ........... marketing osztályvezetőjének vallomása alapján sem látta bizonyítottnak az üzleti partner elvesztésével kapcsolatos igényt, pedig kijelentette, „ezután a rendezvény után, amit az alperes nem tudott megfelelően megszervezni 2006-ban, később ezeket a további rendezvényszervezéseket sem bíztuk rá." A 390.890 forint nem vagyoni kárra nézve arra hivatkozott, a ..........-vel fennállt öt éves kapcsolat a rendezvény központban lezajlott rendezvényt követően megszűnt, mivel megrendült a bizalom. A felperes nem szerződésszerű teljesítése folytán nemcsak anyagi, hanem komoly presztizs veszteséget is szenvedtek, azon okból a ........... nem tartott igényt a továbbiakban a szolgálataira. Mindez a versenytársak között is negatívan befolyásolta megítélését, a kiemelt ügyfél bizalmának elvesztésével sérült üzleti hírneve, hitele. Felperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A Ptk. 205.§
(1)bekezdése és 216.§
(1)bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. A Ptk. 423.§ szerint bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A Ptk. 305.§
(1)bekezdése értelmében a kötelezett hibás teljesítésének minősül, ha olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatással tartoznak, a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A Ptk. 306.§
(1)bekezdése kimondja, hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A
(4)bekezdés úgy rendelkezik, a jogosult a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását a kötelezettel közölni. A Ptk. 310.§ értelmében a jogosult a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 355.§
(1)és
(4)bekezdése szerint a kárért felelős személy a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát köteles megtéríteni, így a jogosult kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a vagyonában beállott értékcsökkenés és elmaradt vagyoni előny megtérítésére tarthat igényt, illetőleg azon kárpótlásra, költségre, amely az őt ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A Ptk. 296.§
(1)-
(2)bekezdése értelmében a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését, főszabályként, a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja, a beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Az adott ügyben azt kellett megállapítani, az elsőfokú bíróság jogalapjában és összegszerűségében is helytálló ítéletet hozott. Az elsőfokú bíróság a tanúbizonyítás eredményét helytállóan értékelve kötelezte alperest a teremgarázs használatáért felszámított díjban. Az iratokból ugyanis az volt megállapítható,
- november 11-én a felek között szóban jött létre megállapodás a szerződés részévé nem tett teremgarázs használatára. A használatot a felperes biztosította azzal, hogy a rendezvény vendégei számára a bejutást oda szabaddá tette, a vendégek a parkolást ott igénybe vehették, ezért alperes tartozik a garázshasználat ezen időszakra járó ellenértékét, mint bérleti díjat a felperesnek megfizetni. Az elsőfokú bíróság helytállóan foglalt állást a felperes hibás teljesítésének terjedelme, mértéke tekintetében is, helyesen ítélte meg, mely körülmények voltak azok, amelyek a felek között létrejött szerződés szerinti szolgáltatás hibás teljesítésénél figyelembe vehetők, s árleszállítás alapjául szolgálhatnak. Tévedett azonban az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, az alperes a catering szolgáltatáshoz - a leves hőfokához és a bélszín átsütöttségéhez - kapcsolódó igényérvényesítés lehetőségét elveszítette, tekintve kifogásait a rendezvény helyszínén nem jelezte, és azokat a
- november 13-i levelében sem említette. A Fővárosi Ítélőtábla azonban úgy ítélte meg, az említett minőségi hibák nem tekinthetők további árleszállítást megalapozó okoknak, s az alperes 15 %-os árleszállítási igényével szemben az elsőfokú bíróság mindent figyelembe véve megalapozottan alkalmazott összességében csupán 5 %-os árcsökkentést. A Fővárosi Ítélőtábla továbbá ugyancsak osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az általa kifejtett indokok alapján a 699.000 forint kárigény tekintetében, amikor annak csak a fele összegét tekintette a felperesi követelésbe beszámíthatónak, tekintve, hogy alperes megrendelője olyan többlethibákat is megjelölt, amelyek alperes és felperes jogviszonyában nem voltak figyelembe vehetők. Úgyszintén helytálló álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság azzal, hogy a jövőbeni bevétel kiesésre és az üzleti hírnév, hitel sérelmére alapított kárigényt nem tartotta beszámításra alkalmas követelésnek. Kétségtelen, hogy a ........... 2007-ben már pályázatot írt ki a rendezvényei lebonyolítására, önmagában ez a körülmény, a piacon jelen lévő rendezvényszervezők megmérettetése kártérítési igényt nem alapoz meg. A perbeli adatokból pedig az sem volt megállapítható, hogy a pályázaton részt vett alperes kizárólag a perbeli rendezvény, annak felperesi hibás teljesítése miatt esett el az újabb megbízástól, s így az állított kára a felperesi magatartással összefüggésben következett volna be, mint ahogy erre az elsőfokú bíróság is helytállóan utalt. Mindezek alapján helytálló az elsőfokú bíróság alperest 4.424.195 forint és járulékaiban marasztaló határozata. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése, valamint 4/A. §
(1)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 265.500 forint másodfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezés a Pp. 78.§
(1)bekezdésén és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdésén alapul. Budapest,
- július
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró