A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.1173/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év június hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Győri Városi Bíróság B.857/2006/
- számú ítéletét, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Bf.357/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Győri Városi Bíróság a
- év október hó
- napján kihirdetett B.857/2006/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapította meg. Ezért őt 75 000 forint pénzbüntetésre ítélte, és a felmerült bűnügyi költségből 146 679 forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet - másodfokú bíróság által kiegészített és helyesbített tényállásának lényege szerint a terhelt a déli órákban, egy vidéki nagyvárosban vezette a megyei tömegközlekedési vállalat autóbuszát. A buszpályaudvar bejárata előtt, a helyi járatú buszok számára kialakított járdaszigetnél a megállóhelyen álló autóbuszt kikerülte, áthúzódott a bal oldali forgalmi sávba, majd járművével, 11-14 km/óra sebességgel megkezdte a jobbra kanyarodást. Szembe forgalom nem volt. Ebben az időben a pályaudvar területén nagyszámú gyalogos tartózkodott. A sértett a járdaszigetre lépett le arról a buszról, amelyet a terhelt kikerült. A járdasziget végéhez érve nem nézett körül kellő alapossággal, emiatt nem észlelte a terhelt által vezetett, mögüle érkező autóbuszt, ezért az úttestre lépett, hogy útját a járdasziget meghosszabbított vonalában lévő járdán folytassa. A terhelt nem észlelte kb. 5 km/óra sebességgel az úttesten kb. 9 méterre behaladó 77 éves sértettet, aki bal lábával az időközben eléje kanyarodó busz jobb első kereke elé lépett. A sértett elesett, a kerék átgördült a bal lábfején és lábszárán. A sértett a baleset során a bal láb kiterjedt, roncsolt lágyrészsérüléssel járó, nyílt szárkapocscsonttörését szenvedte el. Emiatt a bal lábszárát részlegesen amputálni kellett. Az elsőfokú bíróság a terhelt terhére a KRESZ
- §
(5)bekezdés a) pontjának I. fordulatában írt rendelkezés megszegését rótta, mert kanyarodása során nem a szükséges figyelemmel és körültekintéssel járt el, ezért nem észlelte a sértettet. Megállapította, hogy e közlekedési szabályszegés eredményezte a balesetet, amelynek bekövetkezésében a sértett KRESZ 21. §
(6)bekezdésében foglalt szabályszegése is közrehatott. A terhelt és védője által felmentésért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a
- év május hó
- napján jogerős Bf.357/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését megváltoztatta: a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Pontosította a terhelt terhére megállapított bűncselekmény megnevezését, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolásában kifejtette, hogy a sértett gyalogos előbb lépett le az úttestre - és került ez által elsőbbségi helyzetbe -, mint ahogy a terhelt a járművével megkezdte a kanyarodást. A terhelt észlelte a busz előtt átfutó gyalogosokat, tisztában volt haladási irányukkal. Az autóbusz takaró hatása miatt fokozott figyelmet kellett volna tanúsítania jobbra is, hiszen onnan voltak várhatók olyan gyalogosok, akik elsőbbséggel rendelkeztek. Rámutatott arra is, hogy az autóbuszt a sértett is észlelhette volna, amennyiben figyelmesen balra tekint, és meg sem kezdi az áthaladást, vagy nem megy neki a busznak. A másodfokú bíróság álláspontja szerint is a terhelt közlekedési szabályszegése áll okozati összefüggésben a bekövetkezett balesettel. Az eredmény tekintetében a hanyag gondatlanságot állapította meg. II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be a Be.
- §
(1)bekezdése a) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben a megtámadott határozatok megváltoztatását és a terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta. Az indítvány szerint az eljárt bíróságok tévesen rótták a terhelt terhére a KRESZ 31. §
(1)bekezdés a) pontjának első fordulatában írt szabály megszegését, mert a sértett gyalogosnak az adott helyzetben nem volt elsőbbsége. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták a KRESZ 43. §
(1)bekezdésének indokolását, amely szerint a gyalogosnak a bekanyarodó járművekkel szemben csak útkereszteződésnél van áthaladási elsőbbsége. A terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A balesetet kizárólag a sértett KRESZ 21. §
(5)bekezdésében írt szabály megszegése okozta, mivel a baleset helyszíne nem volt útkereszteződés, a sértett az úttesten nem a járdasziget és az ahhoz legközelebb eső járda közötti legrövidebb áthaladást biztosító irányban ment át. Indítványában az ítéleti ténymegállapításokat is vitatta. Vélekedése szerint a sértettet nem az autóbusz ütötte el, hanem ő ment neki a rajta már túlhaladó busz kifordított első kerekének. A Legfőbb Ügyészség BF.126/
- számú írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályukban tartását indítványozta. A jogerős ítélet jogi álláspontjával egyetértve kifejtette, hogy a járdasziget vonalában továbbhaladó gyalogosnak az útkereszteződésben elsőbbsége volt. A nyilvános ülésen a védő az indítvánnyal egyezően szólalt fel. A terhelt kifejtette, hogy semmilyen KRESZ szabályt nem szegett meg, a sértett sem a visszapillantó tükörből, sem az ablakon át nem volt észlelhető. A Legfelsőbb Bíróság -, mivel a védői indítvány a terhelt bűnösségét érintő ítéleti rendelkezést anyagi jogsértés okából vitatta - a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel elvégezte a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálatát. A felülvizsgálati indítványt - osztva a terhelt bűnösségének kérdésében az ügyészi álláspontot - alaptalannak találta. A baleset előzményeinek közlekedésjogi megítélésében a KRESZ rendelkezéseit vizsgálva - a bekanyarodó jármű és az adott úttesten áthaladó gyalogos viszonylatában elvárható magatartásokat - a terhelt jogi kötelezettségeit illetően a KRESZ 43. §
(1), és
(2)bekezdésben foglalt, míg a sértett gyalogos oldaláról a KRESZ 21. §
(6)és
(7)bekezdésében foglalt előírások határozzák meg. Azt a helyet, ahol az
(1)bekezdés értelmében a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezető elsőbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és a kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármű sebessége ne tévessze meg (KRESZ 43.§
(2)bekezdés). E szabályok értelmezéséből következően a sértett gyalogos a tényállásban rögzített forgalmi helyzetben elsőbbségi joggal rendelkezett, a baleset - szemben az indítvány érvelésével útkereszteződésben történt. A terhelt az elsőbbségi helyzetben közlekedő gyalogosnak nem biztosított áthaladási elsőbbséget. Nem vesztik el elsőbbségüket a járműből való kilátás holtterében tartózkodók. Az a körülmény, hogy a járművezetők elsőbbségadási kötelezettsége az ilyen helyzetben sem szűnik meg, azt a kötelezettséget rója rájuk, hogy a kanyarodást a jármű holttereinek belátását biztosítva hajtsák végre. Az irányadó tényállás szerint a sértett a járdaszigetnél megálló buszról szállt le, és útját a járdasziget meghosszabbított vonalában továbbhaladva útkereszteződésben folytatta. A járdasziget elhagyása a legrövidebb úton nem vitásan a buszpályaudvar épülete felé lett volna, azonban ezen az úton a sértett haladásának célzott irányát csak körülményesen érhette volna el. A terhelt az álló busz mellett elhaladva áttért a bal oldali forgalmi sávba, ahonnan jobbra kanyarodása közben az elsőbbségi helyzetben közlekedő gyalogos nehezen észlelhető. A buszpályaudvar környéke a beérkező buszokról le- és arra felszálló gyalogosok nagy száma miatt fokozottan veszélyes. A Legfelsőbb Bíróság tehát egyetértett az eljárt bíróságok jogkövetkeztetésével: a terhelt közlekedési szabályszegése okozta a balesetet, büntetőjogi felelősségének megállapítására, a cselekmény minősítésére a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül került sor, és az alkalmazott joghátrány is törvényes. Mindezekre figyelemmel a Be. 426. § határozatokat hatályukban fenntartotta. alapján a megtámadott A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. Budapest, 2009. év június hó 4. napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Molnár Gábor s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné