Pfv.I.21.152/2008/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Sándor Gyula ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Fábry György ügyvéd által képviselt alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt a Pásztói Városi Bíróságnál P.20.233/
- számon folytatott perében, a Nógrád Megyei Bíróság 2.Pf.20.050/2008/
- számú közbenső ítélete ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta az alábbi közbenső ítéletet: A Legfelsőbb fenntartja. Bíróság a jogerős közbenső ítéletet hatályában Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Indokolás: A P., F. utcában található, négy bérlakást magába foglaló lakóház az
- évben, jogutódlás címén került az alperes önkormányzat tulajdonába. Az egyik lakás bérlői, F.J. és F. J-né az
- december
- napján megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolták az alperestől az ingatlan 2/8 tulajdoni hányadát (amely az általuk bérelt lakásnak felelt meg), majd
- január
- napján eladták illetőségüket a felperes édesanyjának, P.J-nének, aki
- június
- napján az ingatlan további 2/8 részét is megvette az alperestől. P.J-né
- októberében elhunyt, örököse a felperes. A felperes a
- március
- napján megkötött adásvételi szerződéssel az ingatlan további 2/8 hányadát is megvásárolta az alperestől. A földhivatal a tulajdonszerzéseket átvezette, az ingatlan-nyilvántartás szerint a jelen per megindulásának időpontjában az ingatlan a felperes 6/8 és az alperes 2/8 arányú közös tulajdonát képezte. A felperes által - az alperes tulajdonában maradt 2/8 ingatlanilletőséggel kapcsolatban - indított jelen perben az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben az
- június
- és a
- március
- napján megkötött adásvételi szerződések semmisségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását, mégpedig a két szerződéssel érintett 4/8 illetőségre tulajdonjogának visszajegyzését kérte (
- sorszámú,
- november
- napján benyújtott beadvány
- oldalának utolsó bekezdése és
- oldalának első bekezdése). A felperes érdemi ellenkérelme a viszontkereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság a viszontkereset jogalapjáról közbenső ítéletben határozott és megállapította, hogy az
- június
- és a
- március
- napján létrejött adásvételi szerződések semmisek. Indokolása szerint az említett szerződések az
- január
- napjától hatályos, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 51.§
(1)bekezdésébe ütköztek, amely rendelkezés (az egy lakásos és az egy helyiségcsoportból álló épületek kivételével) az adásvételi szerződés megkötésének feltételeként az ingatlan társasházzá alakítását írta elő, „az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően”. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét, és elutasította a viszontkeresetet. Döntését azzal indokolta, hogy nincsen lehetőség az Ltv.51.§
(3)bekezdésének alkalmazására, mert az ingatlan az Ltv. hatályba lépését megelőzően nem állt kizárólagos önkormányzati tulajdonban, hiszen az
- december
- napján megkötött adásvételi szerződéssel az alperes 2/8 illetőséget már eladott F.J-nak és F.J-nénak. A közös tulajdonban álló ingatlanok tulajdoni hányadának elidegenítésére az Ltv.88.§-ának megfelelően a Ptk. szabályai vonatkoztak. A másodfokú bíróság határozata ellen - viszontkeresetének helyt adás és költségeinek megtérítése végett - az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérelmét arra alapította, hogy az elsőfokú bíróságra
- november
- napján benyújtott viszontkeresetében valamennyi adásvételi szerződés, így az
- december
- napján létrejött szerződés semmisségére is hivatkozott, azonban a másodfokú bíróság elmulasztotta ennek vizsgálatát. Az
- évben megkötött szerződés az akkor hatályos 32/1969.(IX.30.) Korm. rendelet 2.§
(2)bekezdésébe ütközött, figyelemmel arra is, hogy az ingatlan a mai napig sem alakult társasházzá. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság határozatának hatályban tartására és költségeinek megtérítésére irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az események előbbi részletezéséből kitűnik, hogy az alperes viszontkeresetében nem támadta az
- december
- napján megkötött adásvételi szerződést. Az elsőfokú bírósághoz
- sorszámon,
- november
- napján benyújtott beadványa kizárólag az abban említett két szerződéssel (mégpedig az
- június
- és a
- március
- napján megkötött szerződésekkel) érintett összesen 4/8 illetőségre vonatkozott, ezért tartalma alapján sem értelmezhető akként, hogy az alperes a megjelölteken kívül további szerződés semmisségének megállapítását is kérte volna. Az alperes viszontkeresetét utóbb nem módosította, így mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság a Pp.215.§-ának megfelelően - a viszonkeresetnek megfelelően, annak keretein belül - járt el, amikor kizárólag az
- június 30-i és
- március 25-i szerződések érvénytelenségét vizsgálta. Mivel a
- december
- napján létrejött szerződést érvényesnek kell tekinteni, a másodfokú bíróság jogi álláspontja a helytálló abban, hogy az ingatlan az
- december 22-i szerződés megkötését követően közös tulajdonban állt, ezért a viszontkeresettel támadott
- és
- évi szerződések megkötésére nem a Ltv.51.§
(3)bekezdése, hanem 88.§-a, s ennek folytán a Ptk. rendelkezései voltak irányadóak. Mindezekre tekintettel a jogerős határozat nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem kapcsán felmerült költségeket a Pp.270.§
(1)bekezdése értelmében alkalmazott Pp.78.§
(1)bekezdése szerint az alperes viseli azzal, hogy személyes illetékmentessége miatt utólag sem köteles a le nem rótt felülvizsgálati eljárás megfizetésére. Budapest,
- február
- Dr. Kazay László s.k. a tanács elnöke, Dr. Harter Mária s.k. előadó bíró, Dr. Pilishegyi Mária s.k. bíró