Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.38/2008/
- szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
- évi június hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntette kísérlete miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Zala Megyei Bíróság
- évi március hó
- napján kihirdetett B.31/2007/
- számú ítéletét megváltoztatja, a vádlott cselekményét a Btk.166.§./1/ bekezdés és a Btk.16.§. szerinti emberölés bűntette kísérletének minősíti. Ezért az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak. A vádlott visszaeső. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 3.000.- /Háromezer/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság a
- március
- napján kelt B.31/2007/
- számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki testi sértés bűntette kísérletében (Btk. 176.§
(1),
(5)bekezdés), és ezért, mint különös visszaesőt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította, valamint a Nagykanizsai Városi Bíróság 4.Bk.12/2004/
- számú és a Zala Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bkf.486/2004/
- számú határozataival megállapított 2 év 10 hónap börtönbüntetés végrehajtása során engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelek sorsáról, valamint kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést, melyet a nyilvános ülésen is fenntartott. Az első fokon eljáró ügyész tudomásul vette az ítéletet. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.114/2008/1-I. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen -a tényállás és a jogi indokolás kiegészítése mellett az első fokú bíróság ítéletének a megváltoztatását indítványozta oly módon, hogy a vádlottat emberölés bűntette kísérletében nyilvánítsa bűnösnek a másodfokú bíróság, emellett rögzítse, hogy a cselekményét nem különös visszaesőként, hanem visszaesőként hajtotta végre. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérte. A Győri Ítélőtábla a védelmi fellebbezést alaptalannak találta. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezésre tekintettel a Zala Megyei Bíróság ítéletét, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 348.§
(1)bekezdése alapján felülvizsgálta és megállapította, hogy a bíróság a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le az eljárást. Az ügy eldöntése szempontjából szükséges bizonyítékokat beszerezte, egyenként és összességében is értékelte, e tevékenysége megfelel a jogszabályi előírásoknak. A megyei bíróság által megállapított tényállást, az ítélőtábla azonban - osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját- kiegészítette egyrészt azzal, hogy a vádlott a bűncselekmény elkövetése után eltávozott a helyszínről a K. u. 5. szám alatti házba és megkérte a házigazdákat, hogy hadd aludjon ott. Röviddel ezután a rendőrök itt fogták el. A vádlottnak a cselekmény elkövetése utáni magatartásából ugyanis több következtetés vonható le, így ez is a tényállás részét képezi. Kiegészítendő a tényállás továbbá a sérülés pontos helyének a meghatározásával is, vagyis, hogy az eszköz a bal első mellkasfélen, az elülső hónaljban, az emlőbimbó mellett 3 harántujjnyival, attól oldalirányban szintén 3 harántujjnyival, 3-3,5 cm széles bemeneti nyílással hatolt a sértett testébe. Az iratokból a Be.352.§
(1)bekezdés alapján így kiegészített tényállás megalapozott és a másodfokú eljárásban a felülvizsgálat alapját képezte. A megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, azonban a bűncselekmény minősítése vonatkozásában a másodfokú bíróság a fellebbviteli főügyészség álláspontjával értett egyet. Az elkövető tudattartamának vizsgálatakor az alanyi oldal teljes mértékben hiányzik, mivel a vádlott ittas állapotban volt, ezért a tárgyi oldal elemeit kell vizsgálni. E körülmények között különös figyelmet kell fordítani az elkövetés eszközére, valamint a sérülések jellegére. A vádlott a bűncselekményt egy 33 cm hosszú, 22 cm pengehosszúságú szuronnyal hajtotta végre. A súlyosabb következmények azért maradtak el, mert a szúrást a borda megfogta, az erejét a bordacsont tompította, így ezért a mellüreg nem nyílt meg, holott ha szúrcsatorna bordaközben keletkezett volna, a vádlott által kifejtett erejű szúrás elegendő lett volna a mellüreg megnyitására. Az igazságügyi orvosszakértő véleményében kifejtette továbbá azt is, hogy a mellüreg megnyitásával közvetett életveszély mindenképpen fennállt volna, de adott mellkasi szervsérülés esetén akár a közvetlen életveszély is bekövetkezhetett volna, ha az elkövetés eszköze akadálytalanul életfontosságú szervet ér. A súlyosabb sérülés keletkezése csupán a véletlennek köszönhetően maradt el. (Ez utóbbira egyébként a megyei bíróság is helyesen utalt.) Mindezen tények alapján a vádlottnak előre kellett látnia cselekményének azon lehetséges következményét, hogy az elkövetés eszközével a mellkasra irányuló szúrás következtében akár a sértett halála is bekövetkezhet. A vádlott e lehetőségbe belenyugodva szúrt. A fentiekben kifejtettek alapján a Győri Ítélőtábla a vádlott cselekményét 1 rb, a Btk. 166.§
(1)bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő és büntetendő emberölés bűntettének a Btk. 16.§-a szerinti kísérletének minősítette. Az enyhítő körülmények köre kiegészítendő azzal, hogy a vádlott eshetőleges szándékkal követte el a bűncselekményt. A kísérlet ugyan befejezett volt, azonban távoli, de a legsúlyosabb eredmény bekövetkezése csak a véletlenen múlt. Az ítélőtábla egyetértett a megyei bíróság álláspontjával, hogy enyhítő körülmény a sértetti közrehatás is, hiszen az ő magatartása is közrejátszott abban, hogy a vádlott és közte dulakodás alakuljon ki, amely a bűncselekmény elkövetéséhez vezetett. Az első fokú bíróság által kiszabott büntetést az ítélőtábla a Btk.87§
(2)bekezdés b./ pontja szerinti enyhítő szakasz alkalmazásával tekintette irányadónak, hiszen súlyosabb büntetés kiszabására ügyészi fellebbezés hiányában nincs törvényes lehetőség. A vádlott - a megváltozott minősítésre tekintettel - cselekményét nem különös visszaesőként, hanem visszaesőként követte el. Az ítélet egyéb rendelkezései megfelelnek a törvényi előírásoknak. A fentiek alapján a Győri Ítélőtábla a Zala Megyei Bíróság B.31/2007/14. számú ítéletét a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta és a vádlott bűnösségét emberölés bűntette kísérletében állapította meg, melyet mint visszaeső követett el. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Győr,
- június
- napján Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó Dr. Miklós Mária sk. a tanács tagja Záradék: A fenti ítélet, valamint a Zala Megyei Bíróság B.31/2007/
- számú ítélete
- június
- napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
- június
- napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: