Bf.17/2009/7 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés d/ pontja szerint minősülő és büntetendő különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és 1 rb, a Btk. 170.§

(1)bekezdésébe ütköző és a

(4)bekezdés I. fordulata szerint minősülő és büntetendő maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében. Ezért a bíróság - halmazati büntetésül - 14 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamába beszámította az előzetes fogvatartásba töltött időt, elrendelte a vádlott kényszergyógyítását, valamint rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjel elkobzásáról, illetőleg a felmerült bűnügyi költség megfizetéséről. Az ítélet ellen az első fokon eljáró ügyész 346.§

(3)bekezdés I. fordulata alapján, anyagi jogszabálysértés miatt fellebbezést jelentett be a vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú fegyházbüntetés kiszabása céljából. Álláspontja szerint a megyei bíróság a büntetés kiszabása során nem kellő súllyal értékelte a vádlott terhére figyelembe veendő súlyosító körülményeket. A vádlott az emberölés bűntettét egyenes szándékkal követte el, súlyos fokú ittas állapotban, a legközelebbi hozzátartozója, édesapja sérelmére, motívum nélkül. A sértetti közrehatás egyik esetben sem volt megállapítható. A vádlott által a különös kegyetlenséggel véghez vitt emberölés magas fokú társadalomra veszélyességet rejt, így mind az egyéni, mind az általános büntetési célok jóval hosszabb tartamú fegyházbüntetés kiszabását indokolják halmazati büntetésként, különösen azért is, mert az élet elleni bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel is fenyegetett. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a Bf.351/2007/7. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - az ügyészi fellebbezést annak helyes indokainál fogva fenntartotta. A vádlott és védője az ítélet kihirdetését követően azt tudomásul vették, majd a vádlott a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságra 2008. november 14. napján érkezett beadványában az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Ezt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a 2008. november 18. napján kelt B.335/2007/26. számú végzésével, - mint a törvényben kizártat - a Be. 341.§

(1)bekezdés I. fordulata alapján elutasította. A vádlott védője a másodfokú nyilvános ülésen perbeszédében kifejtette, hogy a vádlott már a nyomozás során is beismerő vallomást tett, akkor, amikor még nem volt tisztában azzal, hogy a bíróság marasztalni fogja, ezért nagy jelentőséget kell tulajdonítani beismerő vallomásának. Rámutatott arra, hogy az élet elleni bűncselekmények száma csökkent, és ezért is kéri, hogy az ítélőtábla az első fokú bíróság ítéletét hagyja helyben. A vádlott a nyilvános ülésen nem kívánt nyilatkozni. A Győri Ítélőtábla az ügyészi fellebbezést alaposnak találta. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezés alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 348.§

(1)bekezdése alapján felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályokat betartva, törvényesen folytatta le a bizonyítási eljárást. Beszerezte a szükséges bizonyítékokat, ezeket egyenként és összességében is alapos vizsgálatnak vetette alá, és számot adott a bizonyítékokat értékelő, mérlegelő tevékenységéről is. Az ítélőtábla olyan eljárási, vagy megalapozatlansági hibát, ami az ítélet érdemi felülvizsgálatát akadályozta volna, nem állapított meg. Az első fokú bíróság által megállapított tényállás hiánytalan, megalapozott, így az a Be. 351.§

(1)bekezdésére figyelemmel a másodfokú felülbírálatnak is az alapját képezte. Az első fokú bíróság a megállapított tényállásból megalapozottan vont le következtetést a vádlott bűnösségére, helyes a bűncselekmények megnevezése és jogi minősítése is a törvénynek megfelelő. A büntetés kiszabása során azonban az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját osztotta. A beismerő vallomásnak akkor van jelentősége, ha feltáró és megbánással is párosul. Kétségtelen tényként megállapítható az adott ügyben, hogy a vádlott megbánta az általa elkövetett bűncselekményeket, azonban az egyéb bizonyítékok tükrében a beismerő vallomása nem tekinthető oly mértékben feltáró jellegűnek, amely az első fokú bíróság által kiszabott szabadságvesztést indokolná. A vádlott vonatkozásában nagyszámú és súlyú súlyosító körülmény állapítható meg. Ezek közé tartozik, hogy mindkét cselekményét motívum nélkül, rendkívül brutális módon hajtotta végre. A vádlott jóval erősebb testalkatú volt, mint a sértett és emberi mivoltából kivetkőzve, a sértett emberi méltóságának mély megalázásával vitte véghez a cselekményeit. Nemcsak nagyfokú fájdalmat, hanem lelki gyötrelmet, megrázkódtatást is okozott a sértettnek. A vádlott személyében rejlő veszélyesség magas, valamint az általa elkövetett bűncselekmények társadalomra veszélyessége is, ezért a Győri Ítélőtábla a fegyházbüntetés tartamát 17 évre emelte fel, mivel álláspontja szerint ez szolgálja megfelelően a törvényben előírt büntetési célokat. Az ítélőtábla észlelte, hogy a vádlott neve a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság ítéletében helytelenül került feltüntetésre, ezért azt kijavította, továbbá az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét korrigálta. A megyei bíróság ítéletének egyéb rendelkezési törvényesek. A fentiekben kifejtettek alapján az ítélőtábla a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.335/2007/23. számú ítéletét a Be. 372.§

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, a fegyházbüntetés tartamát 17 évre felemelte, egyebekben - a fenti korrigálásokat követően - a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. G y ő r ,

1. június
2. napján Dr.Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke Dr.Zólyomi Csilla sk..Takácsné dr.Helyes Klára sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A fenti ítélet, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság B.335/2007/
3. számú ítéletének meg nem változtatott része
4. június
5. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r ,
6. június
7. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: