Győri Ítélőtábla Gf.II.20.118/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a dr. Derzsenyi Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Sindler György ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- január
- napján kel 1.G.40.018/2006/
- szám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alperesnek 720.
- (Hétszázhúszezer) Ft másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A perbeli felek több, egymáshoz kapcsolódó szerződésen keresztül üzleti kapcsolatban álltak a "A" Kft-vel, valamint az ahhoz kapcsolódó cégcsoporttal, így a "B" Bt-vel, a "C" Bt-vel és a "D".Kft-vel. Ennek során az alperes - mint bérbeadó - 2004.november 30.napján bérleti szerződést kötött a bérlő "A" Kft-vel - a korábban a "B" Bt. által bérelt - 17 darab vontató és 17 darab pótkocsi - a
- december
- napjától a
- május
- napjáig terjedő - bérbeadására. A szerződés
- pontjában a "A" Kft. készfizető kezességet vállalt a "B" Bt. által felhalmozott 16.980.000,- forint bérleti díj tartozásért.
- március
- napján az alperes - mint hitelező - és a "A" Kft. - mint adós - között közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződés (Vfh/7/03/2003.) jött létre 200.000.000,- forint hitelkeret, folyószámlahitelként történő rendelkezésre tartásáról. A szerződés 5/
- pontja szerint a hitelezőt azonnali hatályú felmondási jog illette meg az adós pénzügyi-gazdasági helyzetének, valamint hitelképességének romlása esetén. A hitelkeret szerződés
- december
- napján kelt módosításában annak
- december 22.-i lejáratában állapodtak meg a felek.
- augusztus 22-én a "C" Bt. közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett az alperesnek címezve a
- augusztus
- napján az alperessel kötött kölcsönszerződésből eredő 22.500.000,- forint tőke és járulékai tartozására. A "C" Bt. kölcsöntartozásáért a "A" Kft. készfizető kezességet vállalt, egyben vételi jogot engedett a "A" Kft. tulajdonában lévő ....hrsz-ú ingatlanra.
- április
- napján az alperes - mint hitelező -, a "B" Bt. - mint adós - és a "A" Kft. mint készfizető kezes - között kölcsönszerződés jött létre (Vfh/7/07/2003.) 50.000.000,forint rulírozó hitel rendelkezésre tartására. A
- október
- napján kelt szerződésmódosítással a "A" Kft. az adós tartozását átvállalta.
- december 17.napján a felek a szerződés
- december 22-i lejáratában állapodtak meg.
- július
- napján az alperes - mint faktor - és a "A" Kft. - mint jogosult - között faktoring keretszerződés jött létre, melyben az alperes vállalta a "A" Kft. követeléseinek megvásárlását 70.000.000,- forint keretösszeg erejéig, rulírozó jelleggel. A szerződésben az alperes kikötötte, hogy a jogosult követeléseinek megvásárlásakor a faktorált követelések összegéből 13 %-ot faktordíjként, 20 %-ot faktoring biztosítékként tart vissza.
- március
- napján a felperes és az alperes megvásárolta a "B" Bt. "A" Kft-ben fennálló üzletrészét, egyben a tagok módosították a "A" Kft. társasági szerződését. Az üzletrészvételt követően a "A" Kft. 20.000.000,- forintos törzstőkéjéből a felperes 10.200.000,- forint, az alperes 9.400.000,- forint, míg Szabó Árpád 400.000,- forint névértékű üzletrésszel részesedett. Ugyanaznap a felperes és az alperes szindikátusi szerződést kötött a "A" Kft., valamint a kapcsolódó cégcsoport tagjai szindikátusi tagok felé fennálló kötelezettségei teljesítése, a tartozások ütemezése, illetve a "A" Kft. eredményes működése céljából. A szerződésben a felperes vállalta, hogy 50.000.000,- forint keretösszeg erejéig a "A" Kftnek további tagi kölcsönt nyújt
- március 31.-i lejáratra. A tényleges kölcsönnyújtásra a
- április
- napján kelt szerződés alapján került sor. A szindikátusi szerződés 2/4.pontjában az alperes vállalta, hogy - a "A" Kft. folyószámlahitel-szerződését és faktor-megállapodását legalább
- március
- napjáig „biztosítja", - a "B" Bt-vel a fuvareszközök bérletére szóló szerződést (17 darab szerelvény) legalább
- március 31.napjáig meghosszabbítja, vagy ugyanezen ideig a "A" Kft. részére biztosítja hasonló feltételek mellett a bérleti lehetőséget, és - vállalta a "B" Bt-vel, valamint a "C" Bt-vel fennálló hitel- illetve faktorszerződések „érvényessége"
- március
- napjáig történő biztosítását, avagy ezen szerződések "A" Kft-vel azonos feltételek melletti megkötését. A szerződés 2/
- pontjában az alperes vállalta, hogy a "A" Kft. részére - szükség esetén - a működés fenntartása érdekében 50.000.000,- forint keretösszegig további hitelkeretet biztosít, a pénzintézeti előírások, valamint saját belső üzletszabályzata keretei között. A szerződés 2/
- pontjában - a "A" Kft. módosított társasági szerződése
- pontjával egyezően - legalább 75 %-os szavazattöbbségű taggyűlési döntést írtak elő - más mellett - a törzstőke 50 %-át meghaladó tevékenységi körön belüli kötelezettségvállalásra, a tevékenységi körön kívüli kötelezettségvállalásokra és a hitelfelvételre. Szintén legalább 75 %-os szavazattöbbséghez kötötték (2/
- pont) a tulajdonosok követelésének kiegyenlítését „melynek sorrendjében a tulajdoni arányok az iránymutatóak". Megállapították (2/2.pont), hogy a felperes tehet javaslatot a "A" Kft. ügyvezetője személyére. Rögzítették (2/7.pont), hogy az alperesnek 102,5 millió forint és kamatai, míg a felperesnek 55.195.000,- forint és kamatai korábbi hitel- és kölcsönkövetelése van a cégcsoporttal, valamint a "A" Kft-vel szemben. Megállapodtak, hogy a "A" Kft. tagok felé fennálló kötelezettségei közül elsősorban a kamatok, díjak és jutalékok kerülnek kiegyenlítésre. A felperes keresetében 112.720.720.-Ft kártérítés, valamint annak a
- március
- napjától a Ptk. 301.§ - ban meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes kereseti érvelése szerint az alperes a szindikátusi szerződés 2/
- - 2/7.pontjait megszegte, mellyel a felperesnek kárt okozott. Így elmulasztotta a "A" Kft.
- március
- napján kelt,
- december
- napján lejáró folyószámla hitelkeret-szerződése
- március
- napjáig meghosszabbítását. Ezzel szemben a "A" Kft. bankszámlájára 2004.november 5.-én és december 20.-án 18.188.188,forintra inkasszót nyújtott be, illetve
- január
- napján a hitelkeret-szerződést felmondta. Másrészt a
- november 30.napján kelt fuvareszköz bérleti szerződést 2005.január 14.napján azonnali hatállyal felmondta, a bérleti díj fizetésének elmaradására hivatkozással. Harmadrészt
- december 23-án - a "C" Bt.
- augusztus
- napján kelt kölcsönszerződése alapján - az alperes a "A" Kft-t szólította fel a készfizető kezesi teljesítésre 22.500.000,- forint és járulékai erejéig. Ezentúl
- január
- napján az alperes vételi jogát gyakorolta ugyanezen szerződésből eredően a "A" Kft. ....hrsz-ú ingatlanára. Negyedrészt a "B" Bt. 2003.április
- napján kelt - a "A" Kft. által átvállalt kölcsönszerződését az alperes
- január
- napján felmondta és 41.258.499,- forint megfizetését követelte. Továbbá a "A" Kft. tömegáru fuvarozási tevékenységét alvállalkozóként végző "B" Bt. fuvareszközei lízingbeadó általi,
- júliusi lefoglalásakor a szindikátusi szerződés 2/
- pontja alapján az alperes nem biztosított további 50.000.000,forint hitelt a "A" Kft. részére. Emellett az alperes a szindikátusi szerződés 2/
- pontjának tulajdonosi követelések kiegyenlítésére, valamint a 2/
- pontjának kielégítési sorrendre vonatkozó szabályának figyelmen kívül hagyásával - a felperes tudta nélkül - emelte le a "A" Kft. általa vezetett bankszámlájáról a neki járó késedelmi kamatokat, míg a felperes részére járó, esedékes késedelmi kamatok kifizetéséről a "A" Kft. taggyűlése nem hozott döntést. Tekintve, hogy a felek a szindikátusi szerződést azért kötötték, hogy annak fennállása alatt nem gyakorolnak olyan jogokat a "A" Kft-vel, illetve a cégcsoportjával szemben, melyre a korábban külön megkötött szerződések jogosítanának, a szindikátusi szerződés megszegését eredményező fenti intézkedéseivel az alperes ellehetetlenítette a forráshiányos, de jelentős megrendelés állománnyal rendelkező "A" Kft-t. A fuvareszköz bérletére kötött szerződés felmondása és a fuvareszközök lefoglalása pedig lehetetlenné tette a "A" Kft. gazdasági tevékenysége folytatását. Ez oda vezetett, hogy
- július 25-i kezdő időponttal a megyei bíróság elrendelte a "A" Kft. felszámolását. A felszámolási eljárás során a felperes 184.095.000,- forint hitelezői igényt jelentett be, amely a felszámolás során nem térült meg. A felperes keresete jogalapjaként - elsődlegesen - a Ptk.316.§-ára, 312.§.
(2)bekezdésére és 318.§.
(1)bekezdésére; - míg másodlagosan - a Ptk.6.§-ára, a bíztatási kár szabályára hivatkozott. Kárait egyrészt tagi kölcsönszerződés alapján folyósított kölcsöntőkében és késedelmi kamataiban (54.908.642,- forint); másrészt az általa a "A" Kft. részére - a működőképesség biztosítása érdekében - 2004.augusztus
- napja és
- február
- napja között beszerzett fuvareszközök bérleti díjában (50.058.460,- forint); míg harmadrészt a "A" Kft-nek korábban teljesített 55.195.000,- forint 7.753.618,- forint késedelmi kamatában jelölte meg. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekezett, hogy a
- március
- napján kelt hitelkeret-szerződés lejárt, és azt két okból nem hosszabbította meg. Egyrészt azért, mert a "A" Kft. hitelfedezeti mutatói nem feleltek meg az alperes belső üzletszabályzatának; másrészt a "A" Kft. írásban nem nyújtott be hitelkérelmet a szerződés meghosszabbítására. Hangsúlyozta, hogy üzletszabályzata írásbeliséget ír elő a hitelkérelem előterjesztésére. Ugyanakkor az alperes kérésére a felperes további ingatlanfedezetet ajánlott a "A" Kft. hitelfedezettsége biztosítására, azonban a további biztosítékadást a felperes igazgatósága nem hagyta jóvá. Azt nem vitatta, hogy a szindikátusi szerződés 2/
- pontja a tulajdonosi követelések kiegyenlítésére a tulajdoni arányokat tekinti iránymutatónak, azonban ahhoz minősített taggyűlési határozatra lett volna szükség. A 2/
- pontban meghatározott további 50.000.000,- forint hitelt csak a rá vonatkozó előírások szerint nyújthatta. A bérleti szerződést pedig - jogszerűen - a bérleti díj fizetésnek elmaradása miatt mondta fel. Jogi érvelése szerint a szindikátusi szerződés nem lehet ellentétes belső szabályzataival, illetve a hitelintézetekre vonatkozó jogszabályokkal. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest 1.200.000,- forint perköltség alperes részére megfizetésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában elsődlegesen azt emelte ki - a Ptk.339.§.
(1)bekezdése és a Pp.164.§.
(1)bekezdése alapján -, hogy a perben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a jogellenesnek állított alperesi magatartásokkal okozati összefüggésben keletkeztek felperes megjelölt kárai. Rámutatott, hogy a szindikátusi szerződés önmagában nem zárta ki azt, hogy az alperes éljen a már meglévő, vagy későbbiekben megkötött szerződéseiből fakadó jogaival. Az alperes egyes intézkedéseit vizsgálva kifejtette, hogy az 50.000.000,- forintos további hitelkeret nyújtását a szindikátusi szerződés az alperes üzletszabályzata keretei között tette lehetővé, viszont a "A" Kft. sem az újabb 50.000.000,- forint hitelkeret, sem pedig a meglévő - 200.000.000,- forintos keretösszegű - hitelszerződésen belül nem terjesztett elő az alpereshez újabb hitel lehívása iránti írásbeli kérelmet. Minderre - a "A" Kft. becsatolt taggyűlési jegyzőkönyvei szerint - taggyűlési határozati javaslat sem merült fel, annak ellenére, hogy a "A" Kft. ügyvezetőjét a felperes jelölte ki. Ugyanakkor az alperes üzleti szabályzatai szerint az alperes hitelezést csak írásbeli kérelem alapján végezhet. Jogszerűnek találta az elsőfokú bíróság a "A" Kft. fuvareszköz bérleti szerződésének felmondását is a hátralékos bérleti díjra figyelemmel, melynek teljesítését pedig a "A" Kft. a
- november
- napján kelt taggyűlési határozatban is vállalta. Az elsőfokú bíróság a faktorszerződés
- március
- napjáig fenntartásának elmaradását sem találta szerződésszegő, jogellenes magatartásnak. Ugyanis a kiegészített igazságügyi könyvszakértői vélemény úgy értékelte, hogy a faktorszerződés megszüntetésének a "A" Kft. gazdálkodására nem volt negatív hatása. Nem volt vitás a felek között az sem, hogy az alperes faktorálási tevékenységének beszüntetésekor a "A" Kft-nek már nem volt faktorálható számlája. Végül az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a perben kirendelt igazságügyi könyvszakértő többször kiegészített szakvéleményében nem tudott egyértelmű és határozott oksági kapcsolatot megállapítani az alperesi magatartások, valamint a "A" Kft. fizetésképtelenné válása között, tekintve, hogy a "A" Kft. már
- március
- napjától fizetésképtelenné vált. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést - elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatása és a keresetének való helyt adás; - míg másodlagosan - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt. Fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróság álláspontját részben arra, hogy az alperes ne tanúsított volna jogellenes magatartást, részben pedig arra nézve is, hogy hiányzott volna a károkozó magatartás, valamint a felperes kárai közötti okozati összefüggés. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete ellentétes az eljárás során meghallgatott tanúk ("E", "F", "G" és "H") vallomásaival, amelyek szerint a szindikátusi szerződés kizárta, hogy az alperes pénzintézetként kötött egyéb szerződéseiből eredő igényeit egyoldalúan érvényesítse a "A" Kft-vel, illetve a cégcsoportjával szemben. Ezzel ellentétben az alperes megvalósította a keresetben megjelölt szerződésszegéseket, így a hitelkeret szerződést, valamint a fuvareszköz bérleti szerződést a vállalt időpont előtt felmondta. Az okozati összefüggés hiányára vonatkozó elsőfokú álláspontot azért vitatta, mert a perben kirendelt könyvszakértő véleménye tartalmaz mindkét fél pernyertességét elősegítő megállapításokat is. Eszerint „az alperesi intézkedések és a cégek fizetésképtelenné válása között ok-okozati összefüggés vélhető fel, ugyanakkor ezen intézkedések gazdálkodásra és annak eredményességére gyakorolt hatása nem mutatható ki". Az elsőfokú bíróság elfogadta azt az alperesi álláspontot, hogy a cégcsoport gazdaságtalanul működött és az amúgy is tönkrement volna, ez azonban pusztán hipotézis. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. Vitatta, hogy szerződésszegést követett volna el, mivel a hatályos jogszabályok és az érvényes szerződések alapján érvényesítette jogait, így az inkasszós jogát is. Azt pedig a perben eljárt szakértő kizárta, hogy a "A" Kft. felszámolása okozati összefüggésben állna az alperes magatartásával, ezzel ellentéteset viszont a felperes nem bizonyított. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság helytálló érdemi jogkövetkeztetéssel utasította el a keresetet, az ítélőtábla viszont az elsőfokú ítélet indokaival részben nem értett egyet. Az elsőfokú bíróság a kártérítési keresetet a kártérítési felelősség (Ptk.339.§.
(1)bekezdés) két általános feltétele, a jogellenes alperesi magatartás, valamint az okozati összefüggés hiányában utasította el. Az ítélőtábla álláspontja szerint ez az elsőfokú bírósági értékelés csak részben helytálló. Egyrészt azért, mert a keresetben állított szerződésszegéseket egyenként megvizsgálva lehet csak állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperes tanúsított-e szerződésszegő (jogellenes) magatartást. Másrészt az elsőfokú bíróság - annak ellenére, hogy ítéletében idézte a szindikátusi szerződés jogi jellegére vonatkozó, bírói gyakorlatban kialakított elveket - figyelmen kívül hagyta, hogy a szindikátusi szerződés mind a szerződés által érintett gazdasági társaság társasági szerződésétől, mind a gazdasági társaság, valamint a szindikátus tagjai által kötött egyéb polgári jogi szerződésektől független, önálló szerződés. Így az abban szabályozott kötelmi jogi kötelezettségvállalások (Ptk.198.§.
(1)bekezdés) a szindikátus tagjait attól függetlenül kötik (és megszegésük esetén attól függetlenül tartoznak helytállni a szerződésszegés következményeiért); hogy az egyéb, a gazdasági társasággal megkötött szerződés mire jogosítja vagy kötelezi a szindikátus tagját. A szindikátusi szerződésben vállalt magatartás, kötelezettség megszegése szerződésszegés, tekintet nélkül arra, hogy egyéb kötelmi jogi szerződés (pl. hitel-, faktor-, avagy bérleti szerződés) rendelkezései szerint ez a magatartás jogszerű. Ez a szerződésszegés pedig - egyéb kikötött jogkövetkezmény hiányában - kártérítési kötelezettséggel (Ptk.318.§.
(1)bekezdés, 339.§.
(1)bekezdés) jár. Így a keresetben megjelölt egyes szerződésszegéseket vizsgálva megállapítható, hogy az alperes megszegte a szindikátusi szerződés 2/
- pontját azzal, hogy a "A" Kft-vel
- március
- napján megkötött hitelkeret-szerződést, valamint a "B" Bt-vel
- április
- napján megkötött (és a "A" Kft. által átvállalt) kölcsönszerződést
- január
- napján felmondta; illetve azzal is, hogy a
- november
- napján kelt fuvareszköz bérleti szerződést
- január
- napján mondta fel azonnali hatállyal. A szindikátusi szerződés 2/
- pontjában meghatározott kötelezettségvállalások megszegését, az említett szerződések
- március
- napját megelőző egyoldalú megszüntetését nem teszi jogszerűvé, hogy a "A" Kft. nem tanúsította - a szindikátusi szerződésen kívüli - egyéb szerződések által előírt magatartást. Ezért a szerződések alperesi felmondása szerződésszegő annak ellenére is, hogy a "A" Kft-nek a fuvareszköz bérleti szerződés alapján bérleti díj tartozása volt; illetve a hitelkeret-szerződés meghosszabbítása iránt - az alperes üzletszabályzata által előírt módon írásbeli kérelmet nem terjesztett elő. A szindikátusi szerződés 2/
- pontja megszegésére vonatkozó kereset tekintetében az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon állásfoglalásával, hogy az alperes a további 50 millió forint hitelkeret biztosításának elmulasztásával nem szegte meg a szindikátusi szerződést. Ugyanis a felek a szerződés ezen pontjában kifejezetten úgy rendelkeztek, hogy az alperes csak a saját belső üzletszabályzata keretei között köteles a további hitelkeret nyújtására. Ezzel a szindikátusi szerződésbe beemelték az alperes szabályzatainak azon előírásait, hogy csak a hitelképes és írásbeli hitelkérelmet előterjesztő ügyféllel lehet hitelszerződést kötni. Ezeknek a feltételeknek pedig a "A" Kft. nem felelt meg. Ugyancsak megszegte az alperes a szindikátusi szerződés 2/
- pontját azzal, hogy az előírt 75%-os szótöbbségű taggyűlési határozat nélkül és a "A" Kft. tagjai tulajdoni arányainak figyelmen kívül hagyásával hajtott be a "A" Kft-től
- november
- és december
- napján inkasszóval 18.188.188.Ft hiteltartozást. A szerződésszegő, így jogellenes alperesi magatartások azonban - a Ptk.318.§.
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 339.§.
(1)bekezdése szerint - csak akkor eredményezik az alperes kártérítési felelősségét, amennyiben a felperes állított kárai és a szerződésszegések között a releváns okozati összefüggés megállapítható. Abban pedig az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, hogy a keresetben megjelölt károk nem állnak oksági kapcsolatban a szindikátusi szerződés alperesi megszegéseivel. Az okozati összefüggés tekintetében a felperesnek a perben azt kellett volna bizonyítani, hogy (1.) az alperes szerződésszegő intézkedései nélkül a tagi kölcsönét és kamatait (54.908.642.Ft), valamint a korábban nyújtott kölcsön kamatait (7.753.618.Ft) a "A" Kft. kifizeti, valamint a felperesnél a fuvareszközök bérleti díja (50.058.460.Ft) nem merül fel; illetve (2.) a "A" Kft. felszámolására a jogellenes alperesi magatartás hiányában nem kerül sor, avagy a felperes a követeléseihez hozzájuthatott volna. Az elsőként említett bizonyítandó tény vonatkozásában abból kellett kiindulni, hogy a szindikátusi szerződés 2/
- pontja 75%-os szavazattöbbségű taggyűlési döntést írt elő a tulajdonosok követeléseinek kiegyenlítésére. Ilyen taggyűlési határozatot a "A" Kft. taggyűlése nem hozott, de nem merült fel peradat a taggyűlés elé terjesztett - erre vonatozó határozati javaslatra sem. A felperesi kölcsönkövetelések kifizetésére vonatkozó határozati javaslatot az ügyvezető vehette volna a taggyűlések napirendjére, akit a szindikátusi szerződés 2/
- pontja szerint a felperes jelölt. Ugyanakkor az elsőfokú eljárás során a felperes maga nyilatkozott úgy (
- szám), hogy a taggyűlés azért nem hozott döntést a tagok felé történő kifizetésekről, mert azt a "A" Kft. pénzügyi helyzete nem tette lehetővé. A kifizetéseket kizáró pénzügyi helyzetet - az elsőfokú bíróság által is helytállóan idézett kiegészített könyvszakértői vélemény (
- szám,
- oldal) is megállapította, amely szerint a "A" Kft. mérlege szerinti eredmény
- március 31-től veszteséges volt. Ezekből következően nem az alperes -
- januárjában tanúsított - szerződésszegő magatartására vezethető vissza a felperes kölcsönköveteléseinek kielégítetlensége, hanem a kifizetésekre vonatkozó taggyűlési határozat hiányára, végeredményben pedig a "A" Kft. likviditási zavarára. Az elsőfokú eljárás során kihallgatott "G", "F", "I" (korabeli "A" Kft. ügyvezető) és "E" tanúvallomása egyező a tekintetben, hogy a kapcsolódó cégcsoport, illetve a "A" Kft. gazdálkodása végleges elnehezüléséhez az vezetett, hogy a "J" Zrt. felmondta a "A" Kft. alvállalkozója, a "B" Bt. fuvareszköz lízingszerződését, mely a birtokolt 50 fuvareszközből 29-re terjedt ki. A felperes ezen kiesett fuvareszközök pótlására szerezte be a
- sorszám alatti beadványában megjelölt fuvareszközöket, konkrétan 29-et a
- augusztus
- november
- napja közötti időszakban. Ez az időszak szintén megelőzi az alperes szerződésszegő felmondásai idejét. Ebből következően a fuvareszközök bérletével felmerült 50.058.460.Ft kiadás (Ptk.355.§.
(4)bekezdés) nem az alperes intézkedéseivel, hanem a "J" Zrt. felmondásával állt közvetlen okozati összefüggésben. Ugyan a perben a felperes ezzel kapcsolatban azzal érvelt, hogy az alperesnek éppen ebben az időszakban kellett volna a szindikátusi szerződés 2/
- pontjában vállalt további 50 millió forint hitelkeretet biztosítania részben a lízingbeadó felmondása elkerülése érdekében, részben a további fuvareszközök beszerzéséhez. Azonban - a már fent említettek szerint - a szerződés 2/
- pontjában vállalt kötelezettségét az alperes csak saját üzletszabályzata keretei között volt köteles teljesíteni. Üzletszabályzatának e feltételeit kétségen kívül nem szegte meg. Másfelől a könyvszakértői vélemény szerint a további 50 millió forint hitel már nem segítette volna a veszteséges "A" Kft. fennmaradását. (
- tjk.
- oldal) Ezért a fuvareszköz bérleti díjak felperesi kiadása, valamint az alperes szerződésszegő intézkedései között sem állapítható meg oksági összefüggés. Azon bizonyítandó tény tekintetében pedig, hogy a "A" Kft. felszámolására nem került volna sor az alperes szerződésszegő magatartásai hiányában, nem a felperes fellebbezése, hanem az elsőfokú bíróság ítélete értékelte helytállóan az elsőfokú eljárásban kirendelt könyvszakértő kiegészített (Pp.182.§.) szakvéleményét. (Pp.206.§.
(1)bekezdés) A könyvszakértői vélemény közvetlen okozati összefüggést a kifogásolt alperesi intézkedések és a "A" Kft. veszteséges gazdálkodása között nem tudott megállapítani (
- számú szakvélemény 18.,
- oldal), csak azt, hogy ezek az intézkedések hozzájárultak a fizetésképtelenné váláshoz. A hozzájárulás mértékét, arányát viszont a szakértő nem tudta számszerűsíteni, ezért azt bizonyítatlan maradt. (Pp.164.§.
(1)bekezdés) Ugyanakkor helyesen emelte ki a kiegészített szakvéleményből az elsőfokú bíróság azt a megállapítást is, hogy
- március
- napjától a "A" Kft. már veszteséges (
- szám alatti kiegészítő szakvélemény
- oldal), mely nem alakulhatott ki az alperes sérelmezett intézkedéseivel összefüggésben. Ezeket ugyanis - a fent már írtak szerint - csak
- januárjában tette meg az alperes. A felperes a perben nem tudta bizonyítani, hogy a jogellenes alperesi magatartás hiányában a követeléseihez hozzájutott volna. Erre figyelemmel a "A" Kft. fizetésképtelenné válása, valamint az alperes szerződésszegő magatartásai között sem állapítható meg közvetlen okozati összefüggés fennállta. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján - az indokolás részbeni módosításával és kiegészítésével - hagyta helyben. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján a felperes viselni köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 720.000.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- június
- Dr. Szalai György sk. tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: a Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró