Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.120/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Illés Levente ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Balla Árpád Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen, szerződés teljesítése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján meghozott, 28.P.20.535/2008/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- és
- sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részeit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy térítsen meg az államnak 87.600 (nyolcvanhétezerhatszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes jogelőde a 'B' Kft.
- március 13-án lízingbe vette a 'D' Lízing Rt.-től az ... forgalmi rendszámú,
- évben gyártott ... típusú tehergépkocsit. A felperesi jogelőd az alperessel kötött casco biztosítási szerződést a járműre. A biztosítási szerződésben biztosítottként a 'D' Lízing Rt.-t jelölték meg, mert az a gépkocsi tulajdonjogát a lízingdíjak teljes kiegyenlítéséig fenntartotta. A tehergépkocsi
- augusztus 12-én megrongálódott. A felperesi jogelőd a gépkocsit 7.457.925 forint költséggel megjavítatta. A 'D' Lízing Rt.
- február 16-án meghatalmazta a felperesi jogelődöt, hogy a javítási költségeknek megfelelő kártérítést az alperestől felvegye.
- augusztus 17-én a felperesi jogelőd az alperessel szembeni szóban forgó követelését a felperesre engedményezte.
- február 3-án a 'D' Lízing Rt. az alpereshez címzett nyilatkozatot állított ki, miszerint a felperesi jogelőd a lízingszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, ezért a casco biztosítási szerződésből eredő követelések a felperesi jogelődöt illetik. A tehergépkocsi javítása nem volt gazdaságos. A balesetkori forgalmi értéke 9.125.000 forint, a maradványértéke 2.400.000 forintot tett volna ki. A biztosítási szerződés szerint a biztosítottnak a kárból 20% önrészt kellett viselnie. A gépkocsi forgalmi értéke és maradványértéke különbözetének, 6.725.000 forintnak a 20%-os önrésszel csökkentett hányada 5.380.000 forint, és ez az az összeg, valamint annak
- október 10-től járó kamata, amit az alperesnek a biztosítási szerződés alapján meg kell térítenie. A felperes keresetében ennek a követelésnek a megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az elsőfokú bíróság az alperest a keresetnek megfelelően marasztalta. A döntés indokolása szerint a lízingdíjak kiegyenlítésével a biztosítási szerződésből eredő igények jogosultja a felperesi jogelőd lett. A követelést tőle a felperes engedménnyel megszerezte. A Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján ezért az alperest a kártérítési követelésben a felperes javára kellett marasztani. Az alperes fellebbezésében az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását és a marasztalási összeg 3.920.000 forintra és kamataira történő leszállítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes jogelőde az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 32. §
(1)bekezdés f) pontja alapján a gépkocsi vételárából az általános fogalmi adót visszaigényelhette. Ezért csak a kár fogalmi adóval csökkentett része illeti meg és ezt a követelést engedményezhette a felperesre. A felperes fellebbezési ellenkérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetést is vont le, az ítélőtábla ezért az első fokú ítéletet a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokainál fogva hagyta helyben és azokra ezúttal csak hivatkozik. A fellebbezés kapcsán csak a következőkre mutat rá: A Ptk. 553. §
(1)és
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy „ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szabályzatban megállapított időn belül köteles a szolgáltatását teljesíteni. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik." A biztosított szolgáltatás a vagyonbiztosítás esetén kártérítés. A felek a szerződésükben meghatározhatják a kár meghatározásának módját. Ennek hiányában a biztosított dolog megsemmisülése vagy oly mértékben való megrongálódása esetén, melyben a dolog kijavítása nem gazdaságos, a dolog biztosításkori forgalmi értékének megfelelő összegű pénzbeli kártérítésre köteles a biztosító. Az, hogy a kártérítési összeg után a biztosított köteles-e valamilyen címen adót fizetni, illetve jogosult-e adó visszaigénylésre, a biztosítási jogviszonytól független adójogi kérdés. Az adó visszaigénylési lehetőség célja nem az, hogy a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól részben mentesítse. A biztosítási szerződésben természetesen lehetséges olyan megállapodás, hogy a biztosító a biztosítási esemény folytán megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott dolog forgalmi értékének vagy újrabeszerzési költségének általános forgalmi adóval csökkentett összegével azonos kártérítésre legyen köteles. A perbeli esetben azonban a felek szerződése, illetve annak részévé vált alperesi casco biztosítási szabályzat ilyen kikötést nem tartalmaz. Az alperes szabályzatának „szolgáltatás totálkár esetén címzésű 7.2.3. pontja azt tartalmazza, hogy „a kolónia a járműnek maradványértékkel (roncsértékével) csökkentett pótlási értékét téríti meg". A fellebbezésben kifejtett jogi álláspont tehát nem csak a biztosítás és a kártérítés Ptk.-ban foglalt szabályaival, hanem az alperes szabályzatával is ellentétes. A sikertelenül fellebbező alperes a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes fellebbezési perköltségét és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket is megtéríteni. Budapest,
- május
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Szücs József s. k. előadó bíró, Dr. Németh László s. k. bíró