Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.427/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Dr. Farkas és Társai Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Farkas Sándor ügyvéd) által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Dr. Tihanyi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Tihanyi Ottó ügyvéd) által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság
- szeptember
- napján kelt 3.G.40.022/2008/
- szám alatti ítéletével szemben az I.r. felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I.r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 24.000,(Huszonnégyezer) Ft másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. Kötelezi az I.r. felperest, hogy a leletezés terhe mellett fizessen meg 8 napon belül további 3.000,- (Háromezer) Ft fellebbezési illetéket Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperesek keresetükben a Zala Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
- november
- napján kelt Cg.... szám alatti változást bejegyző végzése - vezető tisztségviselőkre, felügyelő bizottsági tagokra (13.,
- rovat) vonatkozó rendelkezései - hatályon kívül helyezését kérték. Keresetükben előadták, hogy az I.r. felperes - mint az igazgatóság elnöke -
- május
- napjára tűzte ki az alperes közgyűlését, a meghívóban 10 napirendi pontot feltűntetve.
- napirendi pontként a szövetkezet alapszabálya módosítását tűzték ki a szövetkezetekről szóló
- évi X. törvény (Szvt.II.) szabályai szerint.
- napirendi pontként „tisztségviselő választás" szerepelt. Az alperes közgyűlésen módosított alapszabálya IX./3/6/
- pontja szerint a közgyűlés a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt. A titkos szavazás lebonyolítása érdekében háromtagú szavazatszedő bizottságot kell választani. A szavazás megtörténte után a szavazatszedő bizottság a leadott szavazatokat összeszámolja, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti és erről jelentést tesz a közgyűlésnek. (IX/3/6/
- pont) A tisztségviselő választás során a jelenlévő szövetkezeti tagok titkosan szavazhattak az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjaira, valamint - külön - az igazgatóság elnökére és a felügyelő bizottság elnökére. Az igazgatóság elnöki tisztségre az I.r. felperest és "A" jelölték. A titkos szavazás lebonyolítását követően a szavazatszedő bizottság elnöke a közgyűlés előtt ismertette a szavazás eredményét, melyről - a közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képező - külön jegyzőkönyv készült. A titkos szavazással a közgyűlés öttagú igazgatóságot és háromtagú felügyelő bizottságot választott; az igazgatóság elnökének - az I.r. felperessel szemben - "A" választotta meg. A közgyűlésen elhatározott változások cégnyilvántartásba bejegyzése iránt az alperes
- július
- napján terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet. A nyomtatványkérelemhez - más mellett - csatolta a közgyűlés jegyzőkönyvét, melynek mellékletét képezte a szavazatszedőés számláló bizottság jegyzőkönyve. A cégbíróság hiánypótlásra felhívására az alperes a közgyűlési jegyzőkönyvet megfelelően egybeszerkesztette a szavazatszedő- és számláló bizottság jegyzőkönyvével, így „kibővített" jegyzőkönyvet terjesztett elő. A cégbíróság a Cg.
- szám alatti végzésével az I.r. felperest a képviseletre jogosultak közül a cégjegyzékből törölte, míg a megválasztott öt igazgatósági és három felügyelő bizottsági tagot a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperesek keresetükben kifogásolták, hogy az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke választása során a tagok számára nem vált az világossá, hogy az elnökválasztás során alulmaradó jelölt nem lesz egyben a testület tagja is. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyv a szavazás eredményét nem rögzítette, az csak utalt arra, hogy ezt a mandátumvizsgáló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza. Álláspontjuk szerint a szavazatszedő- és számláló bizottság jelentését a közgyűlésnek nyílt szavazással és határozathozatallal kellett volna elfogadnia. Rámutattak, hogy a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság által kiadott hiánypótlásra felhívó végzés (Cg. 97.)
- pontja előírta újabb közgyűlési jegyzőkönyv benyújtását, mivel az nem tartalmazta a tisztségviselők választására vonatkozó határozatot. A cégbíróság felhívására csatolt - a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvével egybeszerkesztett kibővített jegyzőkönyv dátuma azonos az eredeti jegyzőkönyv
- május 30.-i dátumával, melyet azonban nyilván nem foglalhattak írásba a közgyűlés napján. A kibővített jegyzőkönyv tartalmával szemben a titkos szavazás eredménye elfogadásának javaslatát nem tartalmazta az eredeti jegyzőkönyv, illetve a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve és a szavazás eredménye elfogadása is csak utólag került a hiánypótlásként benyújtott jegyzőkönyvbe. A cégbíróság eljárása a hiánypótlásra felhívással sértette a Ctv.
- számú melléklete I/1/c. pontját, valamint az Szvt.II.
- §.
(1)bekezdés d.) pontját is. Jogszabálysértőnek tartották a változásbejegyző végzést azért is, mert a tisztségviselők megválasztásakor az alperes működésére már az Szvt.II. volt az irányadó, annak 29. §.
(1)bekezdése szerint pedig a felügyelő bizottsági tagok nem minősülnek vezető tisztségviselőnek.
- napirendi pontként pedig csak tisztségviselő választás szerepelt - külön - felügyelő bizottsági tagok megválasztása nem. Az Szvt.II.
- §.
(4)bekezdése alapján pedig napirenden nem szereplő kérdésben csak valamennyi tag egyhangú döntésével lehet határozni. Erre figyelemmel a felügyelő bizottsági tagok megválasztása jogszabálysértő volt. Sérelmezték, hogy elmaradt a közgyűlésen az arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a korábban alkalmazott kétfordulós tisztségviselő választás helyett a
- május 30-i közgyűlésen csak egyfordulós választásra kerül sor, melyen a tagok közvetlenül választják meg a felügyelő bizottsági tagokat és annak elnökét is. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a támadott változásbejegyző végzés a II.r. felperesre egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést, míg az I.r. felperesre csak a
- rovat igazgatósági tisztséget törlő rendelkezése. Ezért a II.r. felperesnek egyáltalán nincs, míg az I.r. felperesnek csak a rá vonatkozó rendelkezésre van kereshetőségi joga. A keresetet érdemben vitatva rámutatott, hogy az I.r. felperes a közgyűlés meghívóját a szövetkezetekről szóló
- évi I. törvény (Szvt.I.) szabályai alapján készítette, így a
- napirendi pont alatt az igazgatósági- és felügyelő bizottsági tagok megválasztását is érteni kellett. Ugyanakkor az Szvt.II.
- §.
(2)bekezdése a felügyelő bizottsági tagok tekintetében visszautal a 29. §.
(2)-
(3)bekezdésére; melyből szintén következik, hogy a felügyelő bizottsági tagok tisztségviselőnek minősülnek. A cégbíróság kifogásolt hiánypótlási eljárásával kapcsolatban előadta, hogy a Ctv.
- §-a által előírt - formai - vizsgálatnak az alperes által benyújtott közgyűlési jegyzőkönyv megfelelt, így helye lehetett a Ctv.
- §-a alapján a hiánypótlási eljárásnak. Ugyanakkor az Szvt.II.
- §.
(1)bekezdés d.) pontjának is megfelelt a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott közgyűlési jegyzőkönyv, mivel rögzítették abban a szavazatszámláló bizottság által ismertetett szavazási eredményt. Ezt az eredményt a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvbe foglalta és ezzel egészítették ki a hiánypótlási eljárás során az eredeti jegyzőkönyv szövegét, valamint azokkal a tényekkel, melyek a közgyűlésen ténylegesen elhangzottak. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felpereseket az alperes javára perköltség viselésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy a közgyűlésen a jelenlévő tagok a napirendi pontokat elfogadták, a közgyűlést levezető elnök pedig ismertette, hogy az igazgatóság- és a felügyelő bizottság tagjainak, valamint elnökeinek mandátuma lejárt, így dönteni kell azok újraválasztásáról. Ezért alaptalannak tartotta a kereset azon részét, mely szerint a közgyűlés
- napirendi pontja alapján felügyelő bizottsági tagok választására nem kerülhetett volna sor. Elvetette azon kereseti érvelést is, hogy az egybeszerkesztett közgyűlési jegyzőkönyv hiánypótlási eljárás során történő benyújtásával a cégbíróság jogszabálysértően járt volna el. Ezt az álláspontját azzal indokolta, hogy a Ctv.
- számú melléklete I/1/c. pontja és a II/
- pontja szerint a változás alapjául szolgáló közgyűlési jegyzőkönyvet kell benyújtani a cégbíróságnak. Az elsőfokú bíróság az I.r. felperes keresete alapján azt tartotta vizsgálandónak, hogy a közgyűlés összehívása, levezetése és a legfőbb szerv döntéshozatala jogszabályoknak megfelelően történt-e. Értékelése szerint mind a tisztségviselők választásának menete, mind pedig az eredmény megállapítása szabályos volt. Végül a II.r. felperes tekintetében az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy reá nézve a változásbejegyző végzés kifejezett rendelkezést nem is tartalmazott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az I.r. felperes terjesztett elő fellebbezést az elsőfokú bíróság ítélete megváltoztatása és az alperes keresete szerinti marasztalása iránt. Fellebbezésében fenntartotta és részletezte az elsőfokú eljárás során kifejtett kereseti álláspontját. Így azt, hogy a Ctv.
- számú melléklete I/1/c. pontja szerint a változásbejegyzési eljárás során csatolni kell a változás alapjául szolgáló, a döntésre jogosult szervtől származó határozatot, melynek elmaradása esetén a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására kerül sor. Ezt a szabályt megsértve a cégbíróság nem utasította el a változásbejegyzési kérelmet, pedig az alperes által benyújtott közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazta az igazgatósági - és felügyelő bizottsági tagok megválasztására vonatkozó határozatot. A Ctv.
- számú melléklete tartalmazza azokat az iratokat, melyek csatolását a cégbíróság kizárólag a hiánypótlási eljárásban írhatja elő, melyek között a szövetkezeti közgyűlés határozata nem szerepel. Emellett az Szvt.II. 29.§.
(1)bekezdése alapján a szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök. A felügyelő bizottság tagjait tehát a törvény, és a perbeli közgyűlésen a
- napirendi ponttal elfogadott új alapszabály rendelkezései szerint nem tisztségviselők. Így a
- napirendi ponttal a felügyelő bizottság választása nem volt napirendre tűzve, így az ebben a kérdésben megtartott szavazás és meghozott döntés „semmis". Az Szvt.II.
- §.
(1)bekezdés d.) pontjára utalva rámutatott, hogy a közgyűlésen, a jelöltállítás során, vagy azt megelőzően az alperesnek közérthető tájékoztatást kellett volna adnia a tagságnak arra nézve, hogy a korábban alkalmazott kétfordulós tisztségviselő választás eltérést mutat a közgyűlésen alkalmazotthoz képest. Fenntartotta azt a kereseti álláspontját is, hogy - szemben az Szvt.II. 26. §.
(1)bekezdés d.) pontjával - a perbeli közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazta a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. Ugyanis a közgyűlésen az igazgatóságra, a felügyelő bizottságra és ezek vezetőire vonatkozó alakszerű határozat, a szavazatszámlálás eredményének elfogadására szabályos közgyűlési döntés nem született. A hiánypótlási eljárás során benyújtott kibővített közgyűlési jegyzőkönyv pedig elfogadhatatlan, mert az kizárt, hogy az
- május 30-án keletkezett. Kifogásolta fellebbezésében azt is, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása nem tartalmazza a felperes kereseti álláspontjával szembeni ténybeli és jogi érvelést. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Vitatta, hogy ne csatolta volna a változásbejegyzési eljárás során a Ctv.
- sz. melléklet I/1/c. pontja által előírt, tisztségviselők megválasztására vonatkozó határozatot, mivel benyújtotta a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvét. Az tartalmazta a titkos szavazással meghozott akaratnyilvánítást. Helytállónak tartotta a napirendi pontokkal, így a tisztségviselő választással kapcsolatban az elsőfokú bíróság által kifejtetteket. Utalt rá, hogy a napirendi pontokat éppen az I.r. felperes határozta meg, ezentúl a jelölő bizottságon keresztül felügyelő bizottsági tagokat is jelölt. A hiánypótlási eljárás során benyújtott kibővített jegyzőkönyv szövegével és dátumával kapcsolatos felperesi kifogásokat alaptalannak tartotta, tekintve hogy az abban foglaltak a közgyűlés napján készült 2 jegyzőkönyv egybeszerkesztésével készültek. Ez a jegyzőkönyv így tartalmazza az Szvt.II. 26.§
(1)bekezdés d./ pontja által megkövetelt szavazási eredményt. Végül kiemelte, hogy az I.r. felperes kereshetőségi joga korlátozott, csak a saját igazgatósági tisztsége törlésére vonatkozó rendelkezés ellen irányulhat. A fellebbezés nem alapos. A fellebbező I.r. felperes kerestében a cégbíróság Cg.106. szám alatti változás- bejegyző végzése vezető tisztségviselőkre, felügyelő bizottsági tagokra (13., 15. rovat) vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezését kérte. A Ctv. 65. §.
(1)bekezdése a kérelemnek helyt adó bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per megindítására az egyéb feltételek megléte esetén - az ügyészen kívül - csak azt jogosítja fel, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, és csak a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan. A fellebbezési ellenkérelem helytálló hivatkozása szerint a bírói gyakorlat az ügyész korlátlan perindítási jogával szemben az úgynevezett egyéb jogosultak perindítási jogára vonatkozó törvényi rendelkezést megszorítóan értelmezi és az ilyen személyek ügylegitimációját csak akkor ismeri el, amennyiben a keresettel támadott végzés (és az abban kifogásolt rovat) a felperes személyére nézve kifejezetten (nevesítve) rendelkezést tartalmaz. Jelen esetben a változásbejegyző végzés cégjegyzék 15. rovatát (a felügyelő bizottsági tagok adatai) érintő részei nem tartalmaztak rendelkezést az I.r. felperesre, így a rovat adatváltozásaival szemben az I.r. felperesnek keresetindítási joga nem volt. (Pp. 3. §.
(1)bekezdés) Ezért az elsőfokú bíróság ítéletében szükségtelenül bírálta el érdemben a kereset ezen rovatot érintő részét; míg az ítélőtábla mellőzte a fellebbezés felügyelő bizottsági tagok változására vonatkozó kifogásai érdemi vizsgálatát. A változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, változásbejegyző végzéssel szembeni perindítás a (sajátos) rendes jogorvoslat a változásbejegyző végzéssel szemben, így az abban foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt indított perben a bíróságnak mindazt vizsgálnia kell, amit a cégbíróságnak a bejegyzési eljárásban hivatalból vizsgálnia kellett. (Ctv. 65. §.
(3)bekezdés, EBH 2001/452.) Ezért az ilyen perben a perbíróságnak ugyanazokat a cégeljárási szabályokat kell alkalmaznia, mint a cégbíróságnak a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során. A perbeli esetben benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság vizsgálatának körét a Ctv. 45. §.
(1)-
(2)bekezdése (a kérelem formai vizsgálatának szabályai), valamint a 46. §.
(1)bekezdése (az érdemi vizsgálat szabálya) határozta meg. Az előbbi szerint a cégbíróság azt ellenőrizte, hogy a változásbejegyzési kérelemhez benyújtották-e a nyomtatványt, a Ctv.
- számú mellékletében felsorolt szükséges okiratokat; és az illetéket avagy a költségtérítést megfelelő összegben megfizették-e. A keresetben és a fellebbezésben az I.r. felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem formai vizsgálata alapján azt hiánypótlás nélkül el kellett volna utasítania, mivel az alperes ahhoz nem csatolta az
- számú melléklet I/1/c. pontjában meghatározott mellékletet, a legfőbb szerv változás alapjául szolgáló határozatát. A változásbejegyzési kérelem benyújtásakor (
- július 3.) hatályos és a cégbíróság által alkalmazandó Ctv.
- számú melléklete ugyanis I/1/c. pontot nem tartalmazott és ilyen melléklet kötelező csatolását az
- számú melléklet más pontjában sem írta elő. Az
- számú melléklet I/1/c. pontját -
- szeptember
- napjától hatályosan - a
- évi LXI. törvény
- §.
(1)bekezdése iktatta a törvénybe és az
- számú melléklet kötelezően benyújtandó okiratai közé. A módosító törvénnyel kiegészített mellékletet csak a hatályba lépést követően indult bejegyzési (változásbejegyzési) ügyekben kellett alkalmazni. (
- évi LXI. törvény
- §.
(7)bekezdés) Ugyanakkor az I.r. felperes a fellebbezésben érdemben is alaptalanul hivatkozik arra, hogy a változásbejegyzési kérelemhez az alperes által benyújtott közgyűlési jegyzőkönyv ne tartalmazta volna az igazgatósági- és felügyelő bizottsági tagok megválasztására vonatkozó határozatot. A
- július
- napján benyújtott közgyűlési jegyzőkönyv ugyanis - az aznap, megelőzően módosított alapszabály rendelkezéseinek megfelelően - tartalmazza, hogy a titkos szavazás eredményét a „mandátumvizsgáló" (helyesen: szavazatszedő - és számláló) bizottság elnöke ismertette. Az alperes helytállóan védekezett azzal, hogy a tisztségviselők választására vonatkozó döntést a közgyűlésen jelenlévő szövetkezeti tagok - az alapszabály szerint - titkos szavazás útján, a leadott szavazatukkal hozták meg. Kizárt ezért ennek a döntésnek az ismételt - nyílt - közgyűlési megszavaztatása és arról újabb határozat hozatala. A már kifejtettek szerint a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor hatályos - formális - cégeljárási szabályok szerint nem kellett vizsgálnia, hogy rendelkezésre áll-e a közgyűlés tisztségviselők választására vonatkozó határozata; és így - ennek hiánya miatt - hiánypótlás nélküli elutasításnak sem volt helye a Ctv.
- §.
(2)bekezdése alapján. Emellett a közgyűlési tagok a tisztségviselők választására vonatkozó határozatukat titkosan hozták meg, melynek eredményét az Szvt.II. 26. §.
(1)bekezdés d.) pontjának megfelelően tartalmazta a közgyűlésen ismertetett szavazatszámláló bizottsági jegyzőkönyv. A változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálata (Ctv. 46. §.
(1)bekezdés) során a cégbíróság legkésőbb 8 munkanapon belül azt vizsgálja meg, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja (24-
- §., és 27-
- §.), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-
- számú mellékletben felsorolt, kötelezően illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Az idézett törvényi rendelkezés szerint a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során nem kellett azt vizsgálnia, hogy az alperes a jelölt állítás során, illetve azt megelőzően adotte és milyen tartalmú tájékoztatást az Szvt.II. szerint alkalmazandó, valamint a korábban alkalmazott (kétfordulós) tisztségviselő választás módjának eltéréseiről. Ezért a tájékoztatás részbeni, vagy teljes elmaradására hivatkozással a változásbejegyző végzés sérelmezett rendelkezése jogszabályba ütközése nem állapítható meg. Megjegyzendő, hogy a
- május
- napján kelt - eredeti - közgyűlési jegyzőkönyv tartalma szerint (
- oldal) a közgyűlés levezető elnöke rövid tájékoztatást adott az alkalmazott választási módról. Ezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, így az I.r. felperes viselni köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §.
(3)bekezdése alapján az ÁFA-val növelt 24.000,-Ft-ban határozta meg. Az I.r. felperes fellebbezésén - az elsőfokú bíróság téves tájékoztatása (20/I. szám alatti végzés) folytán - csak 21.000,-Ft fellebbezési illetéket rótt le az It. 39. §.
(3)bekezdése c.) pontja szerint szükséges 24.000,-Ft helyett. Így a hiányzó 3.000,-Ft fellebbezési illetéket az Art. 113. §.
(1)bekezdése alapján a leletezés terhe mellett köteles leróni. Győr,
- június
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: . Ferenczy Tamás sk.. Vass Mária sk. előadó bíró bíró