Bfv.III.853/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év március hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.104/2004/
- számú, illetve a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 26.Bf.8494/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- április
- napján kihirdetett 8.B.104/2004/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében, jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében, és magánokirat-hamisítás vétségében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 3 év 6 hónapi börtönbüntetésre, a közügyektől 3 évi eltiltásra és 250.000 Ft - meg nem fizetése esetén 2.000 forintonként 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatandó - pénzmellékbüntetésre ítélte. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- május
- napján meghozott 26.Bf.8494/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy a börtönbüntetés tartamát 2 év 2 hónapra enyhítette és mellőzte a pénzmellékbüntetést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az elsőfokú ítélettel megállapított - és a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállás felülvizsgálati indítvánnyal érintett részének lényege a következő. A tényállás
- pontja
- december 29.-én a terhelt egy Peugeot 206 típusú gépkocsi vétele végett hitelszerződést kötött a Bank Rt.-vel, melynek 54.658 Ft volt a havi törlesztő részlete.
- december 18.-án a Bank Rt. a szerződést felmondta, mert a terhelt fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a részleteket nem törlesztette.
- január
- napján - miközben még a Peugeot 206 típusú, ki nem fizetett gépkocsi a birtokában volt - a terhelt az Rt.-vel újabb kölcsönszerződést kötött. A szerződés szerint egy Peugeot 306 típusú gépkocsi vásárlásához az Rt. 1.435.000 Ft hitelt folyósított a terheltnek, míg a terhelt a vételárból 615.000 Ft önrészt kifizetett. A felek - biztosítékként - vételi jog alapítására is szerződést kötöttek. A terhelt a szerződéskötéskor anyagi körülményei, fizetési képessége és szándéka tekintetében az Rt.-t tévedésbe ejtette; mivel alacsony valós jövedelme és több, nagy összegű tartozása folytán sem módjában, sem szándékában nem állt a kölcsön törlesztése. Miután a terhelt a kölcsön törlesztését meg sem kezdte,
- április 7.-én az Rt. a kölcsönszerződést felmondta, és vételi jogával élve a gépkocsit birtokba vette, amit aztán 900.000 forintért értékesített. A tényállás
- pontja
- március
- napján a terhelt kölcsönszerződést kötött az Rt.vel. A szerződés szerint egy Nissan Primera típusú gépkocsi vásárlásához az Rt. 4.938.000 Ft hitelt folyósított a terheltnek. A felek opciós adásvételi szerződést is kötöttek, mely szerint az adós súlyos szerződésszegése esetén az Rt.-nek felmondási és vételi joga van. A terhelt a szerződéskötéskor fizetési lehetőségei és szándéka tekintetében az Rt.-t tévedésbe ejtette. A kölcsön törlesztését meg sem kezdte. A gépkocsit a kölcsönszerződés felmondása után sem adta vissza; azt csak a büntetőeljárás megindulását követően a nyomozó hatóságnak adta át, amelytől azután az Rt. részére került kiadásra. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint az elkövetési magatartások időpontjának közelsége és hasonló jellege alapján megállapítható, hogy a terhelt rendszeres haszonszerzésre törekedett. Ezért valamennyi vagyon elleni bűncselekményt a Btk.
- §
- pontja szerint üzletszerűen követte el. A csalások esetében a terhelt megtévesztő szándéka az autók és a kölcsönösszeg megszerzésére irányult, nem akarta sem a törlesztő részleteket fizetni, sem pedig az autókat szerződésszerűen visszaadni. A másodfokú bíróság a terhelt bűnösségére vont következtetéssel és a bűncselekmények jogi minősítésével maradéktalanul egyetértett. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő - a Be.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontját megjelölve - felülvizsgálati indítványt elsődlegesen mindkét csalási bűncselekmény esetében felmentés, másodlagosan az üzletszerűség törvénysértő megállapítása miatt, megváltoztatás és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. Az indítvány szerint az eljárt bíróság a csalások esetében figyelmen kívül hagyta, hogy utóbb a gépkocsik a hitelezők birtokába kerültek, akiknek így kára nem keletkezett. A terhelt a gépkocsik vételekor jelentős önrészt fizetett be, ami az autók visszaadása folytán elvesztett. Ehhez képest anyagi haszonszerzésről sem lehet szó. Az indítvány szerint - hivatkozva a BK 173. számú állásfoglalásra alaptalan az is, hogy a kár a kölcsön összegével megegyező. Az indítvány kifejtette, hogy a terheltnek nem állt szándékában a gépkocsikat elsajátítani, s erre adat sincs. Tisztában volt azzal, hogy nemfizetés esetén azokat vissza kell adnia. Nem származott vagyoni haszna a Peugeot 306, és a Nissan Primera típusú autókkal kapcsolatos ügyletekből. Mindezek alapján nem állapítható meg az üzletszerűség, mivel kizárható mind a rendszeres haszonszerzésre törekvés, mind pedig a bűnöző életmódra való berendezkedés. A Legfőbb Ügyészség BF.2320/2008. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Kifejtette, hogy a BK közömbös. A terhelt 173. számú állásfoglalás jelen ügyben bűnösségének megállapítása, valamint cselekményei jogi minősítése a büntető anyagi jog szabályát nem - a kárösszeg és az üzletszerűség vonatkozásában sem - sérti. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott; melyen a védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és azzal, az ügyész pedig az írásbeli nyilatkozatában foglaltakkal egyező tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, kizárólag a Be. 416. §ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. A Be. 423. §-a
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. Ebből következően nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés mértékének vitatására sem. A Btk. 318. §
(1)bekezdése alapján csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a terhelt tévedésbeejtő magatartását, valamint a kár bekövetkeztének tényét. A terheltnek mindkét esetben - már a szerződéskötéskor sem állt szándékában a visszafizetés; s egyik esetben sem került sor a törlesztés megkezdésére. Mindezek alapján kétségtelen következtetés vonható arra, hogy (mindkét esetben) a terhelt tévedésbeejtő magatartása okozta a hitelnyújtó cég megtévesztését. Ezáltal a cégek tévedésben voltak, amikor a terhelt javára és saját vagyonuk terhére nyújtandó kölcsön tárgyában szerződést kötöttek. A megtévesztett cégek vagyonjogi rendelkezése és a bekövetkezett kár között pedig szintén okozati összefüggés áll fenn. Csalás esetében a kárt nem közvetlenül az elkövető általi tévedésbeejtés (vagy tévedésben tartás), hanem a megtévesztett sértett vagyonjogi rendelkezése okozza. Következésképpen (mindkét esetben) a kár - a kölcsönbe kapott összeg vonatkozásában - már akkor bekövetkezett, s ennélfogva a csalás befejezetté vált, amikor a tévedésbeejtett cégek a kölcsönt folyósították. Ehhez képest alaptalan, a bűnösség megállapítása szempontjából közömbös az indítványnak mind a gépkocsik vétele során befizetett önrészre, mind pedig a visszaszármaztatott gépkocsik értékesítéséből befolyt összegre vonatkozó érvelése, s ezzel összefüggésben a BK
- számú állásfoglalásra való hivatkozása is. A BK
- számú állásfoglalás indítványban hivatkozott (jelenleg egyébként változatlan tartalommal a BKv
- számú véleménybe foglalt) része - amint a Legfőbb Ügyészség is kifejtette - arra a kárszámításra vonatkozik, amikor az okozott hiányt a sértett megtévesztésével eltüntetik. Jelen ügyben azonban nem erről, hanem arról van szó, hogy a terhelt a sértettől megtévesztéssel pénzt csalt ki. A jogtalan haszonszerzés nem önálló tényállási eleme a csalásnak, hanem a tévedésbeejtés célzata, ami jelen esetben az egyes kölcsönszerződések megkötése iránti terhelti szándék, illetve a visszafizetési szándék nélküli kölcsönért folyamodás alapján kétségtelenül megállapítható. A tényállási elem a kár bekövetkezte, miáltal a csalás befejezetté válik akkor is, ha a hasznot az elkövető (vagy bárki más) nem, vagy még nem szerezte meg. A haszonszerzés megtörténtének kérdése tehát a csalás miatti bűnösség megállapítása szempontjából közömbös, s az üzletszerűség kapcsán sincs jelentősége. A Btk.
- §-ának
- pontja alapján üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. A terhelt bűncselekményei esetében az üzletszerűség megállapításának tárgyi feltétele nyilvánvalóan adott. Az üzletszerűség alanyi feltételeként pedig annak van jelentősége, hogy a bűncselekményből származó (bármekkora) haszon (saját célú) elérésére törekvésnek egyben át kell fognia az ugyanolyan (vagy hasonló) jellegű bűncselekmény e célból történő ismételt (illetve ismétlődő) elkövetésére vonatkozó akaratelhatározást is. Ha pedig - mint jelen ügyben a terhelt által - a haszon reményében (s egyébként a kölcsön felvételével hasznot is realizálva) az ugyanolyan bűncselekmény alig 3 hónapon belüli ismétlődő elkövetése bekövetkezett, akkor e körülményből már következik, hogy a terhelt haszonszerzésre törekvése nemcsak alkalomszerű, hanem rendszeres; magatartásának szándéka az üzletszerű elkövetést is átfogta. Ekként a Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be.
- §-a alapján hatályukban fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán előadó bíró, Dr. Demeter Ferencné s.k. bíró. s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő N-né TH