← Magyarország

Pfv.21139/2008/4 – Kúria

Pfv.I.21.139/2008/

  1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Mallér Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Mallér Mónika ügyvéd) által képviselt felperesnek a Homonnai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Homonnai Bendegúz ügyvéd) által képviselt I. rendű és a személyesen eljáró II. rendű alperesek ellen a Tatai Városi Bíróságnál 3.P.20.016/
  2. számon folytatott és másodfokon a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Pf.20.342/2008/
  3. számú ítéletével befejezett végrehajtási igényperében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - a
  4. november
  5. napján megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű alperesnek 100.000 (Százezer) forint felülvizsgálati költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Indokolás: A felperes és a II. rendű alperes 1975-ben kötöttek házasságot, 1977-ben vásárolták meg az sz-i ingatlant, tulajdonjogukat egyenlő arányban jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. A volt házasfelek életközössége
  6. nyarán szűnt meg, bontóperükben vagyonjogi igényt nem érvényesítettek. Miután a II. rendű alperes több alkalommal vett fel kölcsönt az I. rendű alperestől, a
  7. március
  8. napján aláírt okiratban összesen 12 millió forint megfizetését vállalta, azonban kötelezettségének nem tett eleget. Az I. rendű alperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte a II. rendű alperes ellen a 12 millió forintnak és járulékainak a megfizetésére. A fizetési meghagyás
  9. június
  10. napján jogerőre emelkedett, a II. rendű alperes ellen végrehajtás indult, amelynek során az I. rendű alperes lakott állapotban, 6,7 millió forint követelésének beszámításával megszerezte az említett ingatlannak az adós tulajdonaként nyilvántartott 1/2 illetőségét. Az I. rendű alperes pert indított a jelen per felperese ellen a jogerős fizetési meghagyásba foglalt követelés megfizetése érdekében. A per felülvizsgálati eljárásában a Legfelsőbb Bíróság Pfv.II.21.329/2005/
  11. számú ítéletében kifejtette, hogy a
  12. március 30-i okirat aláírásakor fennállt a volt házasfelek életközössége, a II. rendű alperes családi vállalkozáshoz vette fel kölcsönöket, amely vállalkozásban a felperes aktívan részt vett, ezért a fizetési meghagyással érvényesített, kölcsön címén fennálló tartozásból a 12 millió forint tőketartozás megfizetésére a jelen per felperese egyetemlegesen köteles a II. rendű alperessel és a házastársi közös vagyon rá eső része erejéig felel. (A Legfelsőbb Bíróság a tőketartozás járulékaival a felülvizsgálati eljárás korlátai miatt nem foglalkozhatott.) Ennek folytán a jelen per felperese ellen is végrehajtás indult. A felperes végrehajtási igénykeresetében 1/2 ingatlan-illetőségének a foglalás alól történő feloldását kérte. Előadta, hogy az 1977-ben az ingatlan 190.000 forint vételárának kifizetéséhez 100.000 forint különvagyonát használták fel, ezért a bejegyzéstől eltérően az ingatlan 3/4 része képezte a tulajdonát (1/2 rész különvagyon, 1/4 rész pedig közös vagyon címén), ugyanakkor a perbeli tartozásért csak a közös vagyon rá eső részével felel. Az I. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, míg a II. rendű alperes a keresetet elismerte. Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek és feloldotta a foglalás alól az ingatlan felperes tulajdonaként nyilvántartott 1/2 illetőségét, az I. rendű alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet és elutasította a keresetet. A jogerős ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett állapottal szemben a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az ingatlan vásárlása részben a különvagyonából történt, azonban az általa szolgáltatott bizonyítékokra nem lehetett tényállást alapítani, mert a II. rendű alperes érdekelt az ügy eldöntésében, V.Gy-né tanúvallomása pedig nem tartalmaz konkrétumokat. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a bizonyítékok értékelését támadta. Érvelése szerint okiratokkal, V.Gy-né, valamint a II. rendű alperes korábbi perben tett tanúvallomásával megfelelően bizonyította állításait; a másodfokú bíróság indokolatlanul mellőzte a bizonyítékokat és nem tett eleget indokolási kötelezettségének sem. A jogerős ítélet sérti a Csjt.38.§

(1)bekezdésének b) pontját, valamint a Pp.3.§
(3)bekezdését. Az I. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására és költségeinek megtérítésére irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A másodfokú bíróság a rendelkezésére álló bizonyítási anyag alapján - a Pp.206.§
(1)bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörében jutott arra a következtetésére, hogy a felperes nem tett eleget a Pp.164.§
(1)bekezdésében előírt bizonyítási kötelezettségének. A Pp.270.§
(2)bekezdésének valamint a Pp.275.§
(3)bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati eljárás keretében akkor vizsgálható a bíróság mérlegelése körébe tartozó kérdés, ha az ügy érdemi elbírálására is kiható jogszabálysértés történt: a Pp.163.§
(1)bekezdésével ellentétesen - a per eldöntése szempontjából lényeges körülmények tisztázására azért nem került sor, mert a bíróság a bizonyításra kötelezett fél (Pp.164.§) részére a bizonyítási indítvány előterjesztését nem tette lehetővé, a bizonyítatlanság következményeit - a Pp.3.§
(3)bekezdésének megsértésével - a bizonyításra kötelezett fél ellenfelének terhére értékelte, vagy a felvett bizonyítás eredményéből - figyelmen kívül hagyva a Pp.206.§-ának rendelkezéseit - a logika szabályait megsértve következtetett a jogvita elbírálása szempontjából lényeges tényekre. Az adott esetben azonban mindezek nem állapíthatók meg, így eljárási szabályszegés hiányában - a Legfelsőbb Bíróság a Pp.275.§
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp.270.§
(1)bekezdésének megfelelően alkalmazott Pp.78.§
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás költségei az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet benyújtó felperest terhelik: viseli a kérelem kapcsán felmerült saját költségeit és köteles az I. rendű alperes felülvizsgálati költségének a megtérítésére. Budapest, 2008. november 19. Dr. Kazay László s.k. a tanács elnöke, Dr. Harter Mária s.k. előadó bíró, Dr. Pilishegyi Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.