A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.16/2009/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A súlyos testi sértés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Városi Bíróság 6.B.475/2008/
- számú, és a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.391/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Kaposvári Városi Bíróság a
- augusztus
- napján bíróság elé állítás keretében hozott 6.B.475/2008/
- számú ítéletével a terheltet súlyos testi sértés bűntette /Btk. 170.§
(1)és
(2)bekezdés/ miatt 1 év és 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte, a börtönbüntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A megállapított tényállás lényege a következő. A terhelt élettársi kapcsolatban él, három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
- és
- között öt alkalommal volt büntetve, utoljára a Marcali Városi Bíróság
- március
- napján jogerőre emelkedett B.330/2002/
- számú, valamint a Somogy Megyei Bíróság 2.Bf.125/2003/
- számú ítéletével lopás bűntette miatt mint visszaesőt 10 hónapi börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Büntetését a terhelt
- november 12-én töltötte le.
- augusztus 5-én 16 óra 30 perc körüli időben a terhelt a vasútállomáson található Station Pub-ban italozott ismerősei társaságában. Ugyanitt tartózkodott F. L-né , valamint K. P-né sértett. Mivel a terhelt és a társaságában lévő személyek hangosan beszélgettek, K. P-né sértett odaszólt a terheltnek, hogy kicsit halkabban beszéljen. Ekkor a terhelt a sértetthez ment és a széken ülő sértettet egy ízben ököllel, nagy erővel az arcán megütötte. Az ütéstől a sértett orra vérezni kezdett, majd őt F. L-né az utcára kísérte. K. P-né sértett a bántalmazás következtében az orrcsont többszörös törését, az arccsont orrnyúlvány elülső részének törését, jobb szem alatti vérbeszűrődését, az orrgyök duzzanatát szenvedte el. A sérülés gyógytartama a 8 napot meghaladja, a tényleges gyógyulási idő 3 hét. Maradandó fogyatékosság, vagy súlyos egészségromlás nem következett be. Az ügyész súlyosításra irányuló fellebbezése alapján eljáró Somogy Megyei Bíróság a
- november
- napján kelt 1.Bf.391/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés büntetés tartamát 1 évre leszállította és mellőzte a börtönbüntetés próbaidőre történő felfüggesztését. A terheltet mellékbüntetésül 2 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a bíróság elé állítás törvényi előfeltételei nem álltak fenn, beismerés hiányában a bíróságok az eljárási szabályok megsértésével folytatták le a büntetőeljárást. Álláspontja szerint törvénysértő a cselekmény jogi minősítése és az ehhez igazodó joghátrány is eltúlzottan súlyos. Arra hivatkozott, hogy az ittas állapotban lévő sértettnek a terhelt származására tett gyalázkodó kijelentései, sértegetései a terheltben felindultságot váltottak ki, felindultsága miatt a terhelt az ütése következményének felismerésére nem volt képes, így a bekövetkezett eredmény tekintetében szándékosság nem terheli, ezért cselekménye gondatlan testi sértésnek minősül. A Legfőbb Ügyészség BF.198/
- számú átiratában és az ügyész a nyilvános ülésen is a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt védője a legfőbb ügyész indítványára tett észrevételében felülvizsgálati indítványát fenntartva a bíróság által elfogadott szakértői vélemény aggályosságára hivatkozva sérelmezte, hogy az előállítás keretében lefolytatott eljárás során nem volt lehetőség más szakértő bevonására és további orvosi vizsgálatok elvégzésére. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a Be. 423.§-a értelmében a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, annak megalapozottsága nem vizsgálható, a bizonyítékok értékelése nem vitatható. A tényállásban nem szereplő tények figyelembevételére sincs lehetőség. Ezért a felülvizsgálati indítvány a tényállást támadó, a sértett ittasságára, gyalázkodó kijelentéseire, a terhelt indulatát kiváltó sértegető magatartására vonatkozó részében a törvényben kizárt. Nem sértettek anyagi jogszabályt az eljárt bíróságok, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét szándékos testi sértés bűntettében megállapították. Az irányadó tényállás szerint az ittas állapotban lévő, hangoskodó terhelt az őt figyelmeztető sértettet nagy erővel, ököllel arcán megütötte. A terhelt ütése 8 napon túl gyógyuló többszörös orrcsonttörést, az arccsont orrnyúlványának törését, szem alatti vérbeszűrődést, az orr duzzanatát eredményezte. A terheltnek ez a magatartása testi sértés okozására irányuló szándékos magatartás. A terheltnek számolnia kellett nagy erejű ütése súlyosabb következményével, előre láthatta a szándékos magatartásának súlyos sérülést előidéző következményét, de az iránt közömbös maradt. A bántalmazás módjára, az erőbehatás nagyságára, a támadott testtájékra, a sérülés helyére és jellegére tekintettel az eljáró bíróságok megalapozottan következtettek a terhelt súlyos testi sértés okozására irányuló eshetőleges szándékára. Téves az a védői érvelés, hogy a terheltnek az eredmény tekintetében való gondatlansága önmagában a testi sértés gondatlan alakzatát alapozná meg. Ugyanis a testi sértési bűncselekmények ún. vegyes bűnösségi szerkezetűek, így ha a szándék testi sértés elkövetésére irányult, az eredmény tekintetében fennálló gondatlanság esetén is a szándékos testi sértés megállapításának lenne helye. Gondatlanságból elkövetett testi sértés akkor valósul meg, ha mind az elkövetési magatartás, mind pedig az eredmény vonatkozásában a gondatlanság valamely formája áll fenn. Jelen esetben azonban nem erről van szó. Mindezekre tekintettel a terhelt cselekményének a Btk. 170.§
(1)és
(2)bekezdésében írt testi sértés bűntettekénti értékelése törvényes, így - mivel az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog más szabályát sem sértették meg - a büntetés felülvizsgálatára sincs törvényes lehetőség. Iratszerűen hivatkozott a felülvizsgálati indítványban a védő arra, hogy a bíróság elé állításnak a Be. 516.§
(1)bekezdés d) pontjában írt feltétele - beismerés és tettenérés - hiányában nem állapítható meg. Ez relatív eljárási szabálysértés, azonban nem felülvizsgálati ok. A Be. 416.§
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja tételesen meghatározza azokat az eljárási okokat, amelyek esetén felülvizsgálatnak van helye. A Be. 517.§-ának megsértése a felülvizsgálatot lehetővé tevő okok között nem szerepel. A Be. 522.§
(3)bekezdése az iratoknak az ügyésznek visszaküldését is csak akkor engedi meg, ha bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint 15 nap telt el, a bűncselekményre a törvény 8 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre. E felsorolásban nem szerepel a beismerés és a tettenérés hiánya. A terhelt az előállítás keretében lefolytatott eljárás során sem volt korlátozva a Be. 43.§
(2)bekezdés d) pontjában írt jogai gyakorlásában, hogy a védekezésre szolgáló tényeket előadja, újabb szakértő kirendelését indítványozza, így felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés sem volt megállapítható. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatokat a Be. 426.§ alapján hatályukban fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416.§
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418.§
(3)bekezdésén és a 421.§
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- május
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Ferencné s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH