← Magyarország

Fkf.63/2008/12 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Fkf.63/2008/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
  2. évi június hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A kábítószerrel visszaélés bűntette miatt I.r. vádlott és társai ellen indult büntető ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  4. évi október hó
  5. napján kihirdetett 5.Fk.6/2006/
  6. számú ítéletét I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottak vonatozásában megváltoztatja, I.r. vádlott vonatkozásában az 1 rb. jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntetteként értékelt cselekményt 1 rb. a Btk.282/A.§./1/ és /3/ bekezdés szerinti kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti. Ezért és a terhére megállapított bűncselekményekért az első fokon alkalmazott fő- és mellékbüntetést tekinti kiszabottnak. A vagyonelkobzást I.r. vádlottnál további 5.472.000.- /Ötmilliónégyszázhetvenkettőezer/ Ft-ra, a II.r. vádlott esetében további 8.184.000./Nyolcmillió-egyszáznyolcvannégyezer/ Ft-ra, III.r. vádlott és IV.r. vádlott vonatkozásában pedig egyaránt 4.142.750.- /Négymillió-egyszáznegyvenkettőezerhétszázötven/ Ft-ra rendeli el. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét vonatkozásában helybenhagyja. I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottak A I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlottak által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Indokolás: Az elsőfokú bíróság előtt tizenhárom vádlott ellen folyt büntetőeljárás. A megyei bíróság ítélete V.r., VI.r., VII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XIII.r. és XIV.r. vádlottakra nézve fellebbezés nélkül jogerőre emelkedett, nem tárgya a másodfokú eljárásnak, melyben I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott érintett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.Fk.6/2006/
  7. számú ítéletében - a váddal egyezően - bűnösnek mondta ki: I.r. vádlottat 1 rb jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében, II.r. vádlottat 1 rb jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében, III.r. vádlottat 1 rb jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében, IV.r. vádlottat 1 rb jelentős mennyiségű kábítószerre, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, 1 rb
  8. életévét be nem töltött személy felhasználásával, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében, 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében. Ezért halmazati büntetésül az I.r. vádlottat 6 év 10 hónap fegyházra, 4 év közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat 6 év 5 hónap fegyházra, 4 év közügyektől eltiltásra, III.r. vádlottat 6 év 8 hónap fegyházra, 4 év közügyektől eltiltásra, IV.r. vádlottat 6 év 5 hónap fegyházra, 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I.r. vádlottal szemben 564.500 forintra, a II.r. vádlottal szemben 101.500 forintra vagyonelkobzást rendelt el. Határozott továbbá a beszámításról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen az I.r., II.r. vádlott és védőik enyhítésért, a III.r. vádlott és védője enyhítésért, továbbá enyhébb végrehajtási fokozat megállapításáért, a IV.r. vádlott enyhítésért, védője egyrészt felmentésért (a
  9. életévét be nem töltött személy felhasználásával, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettében), másrészt enyhítésért, illetve enyhébb végrehajtási fokozat megállapítása végett fellebbezett. Az elsőfokon eljárt ügyész tudomásul vette a döntést. Az I.r. vádlott védője írásban is indokolta fellebbezését. A
  10. augusztus
  11. napján kelt (
  12. sorszám) beadványában az egyéni megelőzés elsődlegességét és az enyhítő körülmények nyomatékát, védence személyi körülményeit, tanulmányait, a hosszú ideje tartó előzetes fogvatartás idejét, ott tanúsított magatartását, a börtönviszonyok közti személyiségtorzulás lehetőségét, az egyén és a cselekmény társadalomra veszélyességét hangsúlyozva enyhítést kért, illetve börtön végrehajtási fokozat megállapítását. A
  13. október
  14. napján kelt következő beadványában (
  15. sorszám) arra hivatkozott, hogy pszichikai értelemben kábítószerfüggő. Ehhez szakirodalomból kimásolt oldalakat is mellékelt. Következő,
  16. június
  17. napján kelt kérelmével kiegészítette a védő a korábban írtakat, egyrészt az anyagi halmazat egységes megítélését kérte a büntetés kiszabásánál, másrészt visszautalt az I.r. vádlott kábítószer-függőségére. Másodfokon a Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.69/2006/9-I. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem találta alaposnak. A tényállás egyes részeinek kiegészítését és a büntetéskiszabási tényezők korrigálását (üzletszerűség, továbbértékesítési célzat) indítványozta, majd a minősítés megváltoztatását I.r., II.r. és III.r. vádlott vonatkozásában akként, hogy az ítélőtábla az I.r. vádlott terjesztői tevékenységét forgalomba hozatalnak, I.r., II.r., III.r. vádlottak megszerzői jellegű cselekményét kábítószerrel visszaélés bűntette helyett, jelentős mennyiségű kábítószer megszerzésével elkövetett, kábítószerrel visszaélés bűntettének minősítse. Továbbá I.r. és II.r. vádlott esetében további összegre mondjon ki vagyonelkobzást, és az intézkedést alkalmazza III.r. és IV.r. vádlott esetében is. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Az ítélőtábla nyilvános ülésén megjelentek az érintettek II.r. vádlott kivételével, és fellebbezéseiket fenntartották. Az I.r. vádlott védője a korábban írásban benyújtottakhoz képest két dolgot emelt ki, az I.r. vádlott személyében rejlő kisebb társadalomra veszélyességet és az enyhítő körülmények nyomatékát, köztük az 50 hónapra nyúlt előzetes letartóztatást. Egyetértett a fellebbviteli főügyészség indítványával a minősítést illetően, védence cselekménye nem kereskedés, hanem forgalomba hozatal. Véleménye szerint a szervezettség súlyosító körülményként nem állapítható meg, a megszerzett kábítószer mennyiség kapcsán a továbbértékesítési szándék pedig kétszeres értékelést jelentene. I.r. vádlott büntetésének mérséklését kérte. A II.r. vádlott védője a minősítés tekintetében osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját, a vagyonelkobzással azonban nem értett egyet. A büntetés enyhítését indítványozta, kitért a II.r. vádlott fiatal felnőtt korára, megfontolatlanságára, nehéz családi körülményeire, beismerő, feltáró vallomására és az előzetes fogvatartásban töltött hosszú időre. A III.r. vádlott védője perbeszédében csatlakozott az előtte felszólalt védőtársaihoz. Véleménye szerint sem állapítható meg III.r. vádlott terhére a kereskedés. Összességében enyhébb büntetést, illetve börtönfokozat alkalmazását kérte. Ebben a körben védence családi helyzetére, személyi körülményeire hivatkozott. A IV.r. vádlott védője elsőként kifejtette, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított, hogy a IV.r. vádlott tudta, hogy
  18. életévét be nem töltött személynek ad át kábítószert, tudattartalmát, a jellemző körülményeket nem megfelelően értékelte a megyei bíróság. Ezután a büntetés enyhítése érdekében érvelt, amely nem tükrözi a belső arányosságot, a tárgyi súly és a társadalomra veszélyesség nem olyan fokú, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság szankcionálta. Nem értett egyet az üzletszerűség súlyosító körülménykénti értékelésével sem. Az eljárás elhúzódott, több mint 4 éve előzetes letartóztatásban van a védence, aki sodorható személyiség, nem volt vezető szerepe. Munkalehetőség várja szabadulásakor, beismerő, feltáró vallomása meghatározó volt az eljárás kimenetelében. Ezért részben felmentést, másrészt a büntetésnek a törvényi tételkeret alsó határához közelítő mérséklését indítványozta. A fellebbviteli főügyészség perbeszédében az átirattal egyezően nyilatkozott. Véleménye szerint az I.r. vádlott kereskedői cselekménye forgalmazóinak minősül szemben vádlott-társaiéval, akik kisebb terjesztői hálózatot hoztak létre. Továbbá az I.r., II.r., III.r. vádlottak kapcsán a megszerzői típusú magatartás tekintetében is tévedett a megyei bíróság. A lefoglalt és elfogyasztott kábítószereket illetően a három vádlott a kábítószerrel visszaélés bűntette helyett, jelentős mennyiségű kábítószerre, megszerzéssel követte el a kábítószerrel visszaélés bűntettét, mivel az általuk birtokolt, illetve elfogyasztott kábítószerek hatóanyag-tartalmát összegezni kell, így mindhármuknál a megszerzett és a tartott kábítószer összhatóanyag-tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát. A fellebbezéssel érintett vádlottak tekintetében a vagyonelkobzásra vonatkozó indítványát fenntartotta a kötelező törvényi rendelkezés és a jogegységi állásfoglalás alapján. A büntetések enyhítésére nem látott lehetőséget, a cselekmény kimagasló társadalomra veszélyessége miatt. Összességében a tényállás kiegészítését, a minősítés megváltoztatását, vagyonelkobzás elrendelését, egyebekben a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. I.r. vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott védőjéhez. Elismerte a felelősségét, megbánta tettét, dolgozott a BV intézetben, szeretne minél előbb szabadulni, hogy visszailleszkedjen a társadalomba. III.r. vádlott szintén egyetértett a védővel. Képezte magát a fogvatartása alatt, és munkalehetőséget is kapott. IV.r. vádlott megbánásának adott hangot, depressziója miatt kezelésekre jár, lelkileg szeretné magát összeszedni. Az ítélőtábla a Be. 348.§

(1)bekezdés és 349.§
(1)bekezdése szerinti részleges felülbírálat során az enyhítésre irányuló fellebbezéseket nem találta alaposnak, míg a fellebbviteli főügyészségi indítvány részben alapos. A megyei bíróság az eljárási szabályokat megtartva, megfelelő körben és törvényesen folytatta le az eljárást. Beszerzett és tárgyalás anyagává tett minden olyan bizonyítékot, amely a tényállás megalapozott megállapításához elengedhetetlenül szükséges volt. A vádlottak beismerték felelősségüket, vallomásaikhoz volt rendelhető a szakértői anyag, a fellebbezéssel nem érintett terhelti, illetve tanúvallomások. A vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, a személyi, okirati bizonyítékokat számba vette és értékelte az elsőfokú bíróság, érvelése részletes és meggyőző, a mérlegelés szempontjai nyomon követhetőek, azzal az ítélőtábla is egyetértett. A tényállás történeti részét azonban pontosítani, kiegészíteni kell az alábbiakkal: Ahogy az a
  1. és
  2. tényállásokban olvasható, egyértelmű, hogy a III.r. és IV.r. vádlottak által a II.r. vádlottól megvásárolt 4.000 db extasy tablettát, 3.200 gramm marihuánát értékesítették is. Lényegesebb korrigálást igényel a kábítószer-mennyiségek tiszta hatóanyag tartalmának összegzése. A természetes egység szükségszerű, logikus következménye, hogy a részcselekményekhez kapcsolódó, adott fajtájú kábítószer-mennyiségeket - a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével, vádlottakként - összegezni kell, ugyanakkor ez nem tehető meg a különböző fajtájú kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalmát nézve. Az elsőfokú bíróság az ítélet
  3. oldal utolsó bekezdésében, a
  4. oldal
  5. bekezdésében,
  6. oldal utolsó bekezdésében,
  7. oldal
  8. bekezdésében,
  9. oldal
  10. bekezdésében,
  11. oldal
  12. bekezdésében írt kábítószerek (extasy és marihuána) tiszta hatóanyag tartalmát összevonta. Nem lehet a különböző fajtájú kábítószerek tiszta hatóanyagtartalmát összegezni, s azt venni figyelembe a mennyiség meghatározásnál. Ezért az ítéletből a fent hivatkozott részeket mellőzni szükséges. A kábítószer mennyiségének megállapításakor annak tiszta hatóanyag-tartalma a mérvadó. Ha a bűncselekményt többféle kábítószerre követték el, a különböző alapegységek alapján kiszámított mennyiségeket, arányosan átszámítva összegezni kell, majd az így kapott százalékos eredményeket összeadni, hogy együttesen meghaladják-e a csekély mennyiség felső határát, illetve a jelentős mennyiség alsó határát. A bűncselekmény minősítése szempontjából az összmennyiség az irányadó. Továbbá a marihuána hatóanyag-tartalmának számításánál az elsőfokú bíróság számítási hibát vétett, ami korrigálásra szorul, ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul a marihuána tiszta hatóanyag-tartalma az egyes tényállási pontokban:
  13. tényállás: 3.200 gramm marihuána tiszta hatóanyag-tartalma 0,32 %, 100 gramm marihuána hatóanyag-tartalma 0,91 %, összesen 1,23 %.
  14. tényállás: 3.920 gramm marihuána tiszta hatóanyag-tartalma 0,39 %, 49,4 gramm marihuána hatóanyag-tartalma 0,91 %, összesen 1,3 %.
  15. tényállás: 3.200 gramm marihuána tiszta hatóanyag-tartalma 0,32 %, 51,01 gramm marihuána hatóanyag-tartalma 0,91 %, összesen 1,23 %.
  16. tényállás: 3.200 gramm marihuána tiszta hatóanyag-tartalma 0,32 %, 51,01 gramm marihuána hatóanyag-tartalma 0,91 %, összesen 1,23 %. Kiegészíti az ítélőtábla a történeti részt a vádlottak által a kábítószer forgalmazásából származó, illetve arra fordított összegekkel is. Ekként a helyes tényállás lebontva az alábbiak szerint alakul:
  17. tényállás I.r. vádlott vonatkozásában: Összegezve, az I.r. vádlottal kapcsolatba hozható extasy kábítószer hatóanyagtartalma 179, 71 gramm MDMA-t tartalmaz, amely a jelentős mennyiség alsó határát meghaladta, annak 898,55 %-a. A marihuána hatóanyag-tartalma ehhez képest elenyésző, 1,23 %, a csekély mennyiség keretein belül marad. A két készítmény hatóanyag-tartalmát összegezve megállapítható, hogy az meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát, hozzávetőleg 900%-ot tesz ki. I.r. vádlott esetében - a tőle lefoglalt készpénzen felül - 1.152.000 Ft az extasy, 4.320.000 Ft a marihuána terjesztéséből befolyt pénzösszeg, tehát összesen 5.472.000 Ft.
  18. tényállás II.r. vádlott vonatkozásában: Az extasy összhatóanyag-tartalma mindösszesen 144,83 gramm, amely a jelentős mennyiség alsó határának 724 %-a. A marihuána összhatóanyag-tartalma 1,3 %. Összegezve a két fajta kábítószert, kimondható, hogy a jelentős mennyiség alsó határának 725,3 %-át éri el a terhére rótt mennyiség. II.r. vádlott vonatkozásában - szintén a nála lefoglalt készpénzen felül - 1.912.000 Ft az extasy, 6.272.000 Ft a marihuána terjesztéséből befolyt pénzösszeg, mindösszesen 8.184.000 Ft.
  19. tényállás III.r. vádlott vonatkozásában: Az extasy összhatóanyag-tartalma 110,47 gramm, amely a jelentős mennyiség alsó határát meghaladja, annak 552 %-a. A marihuána 1,23 %-ot tesz ki. Fentiek összegzésével a minősítésnél a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó 553,23 % az irányadó.
  20. tényállás IV.r. vádlott vonatkozásában: Az extasy összhatóanyag-tartalma 80 gramm, a marihuánáé 1,23 %, mindösszesen 401,23 %-a a jelentős mennyiség alsó határának. III.r. és IV.r. vádlott által a kábítószer vásárlására fordított összeg, fejenként 4.142.750 Ft. Fenti korrekciókkal az elsőfokú tényállás minden szempontból megalapozott, mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hibáktól, hiányosságoktól, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság törvényesen vont következtetést I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott bűnösségére, valamennyi terhükre rótt bűncselekmény vonatkozásában. IV.r. vádlott védője a 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával, kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette kapcsán vitatta védence felelősségét. A rendelkezésre álló bizonyítékokat ebben a körben a megyei bíróság értékelte, a mérlegelés szempontjai nyomon követhetőek, felülmérlegelésre másodfokon törvényes lehetőség nincs. Túlnyomó részt helytálló a cselekmények megnevezése és minősítése is. A fellebbviteli főügyészség álláspontját osztotta abban az ítélőtábla, hogy az I.r. vádlott az 1 rb jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntettét nem kereskedéssel, hanem forgalomba hozatallal valósította meg (Btk. 282/A.§
(1)bekezdés III. fordulatában meghatározott és a
(3)bekezdés szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntette). Olyan tevékenységet nem végzett, amely magatartását kereskedőivé emelné. A rendelkezésre álló adatokból a forgalomba hozatali szándéknál tágabb elkövetési magatartás, amely a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaéléshez szükséges nem állapítható meg, olyan többletmagatartás nem kapcsolható személyéhez, amely a kereskedés körébe tartozna. I.r., II.r., III.r. vádlottak megszerzői típusú cselekményeinek eltérő minősítése kapcsán felhozott vádhatósági érveléssel azonban nem értett egyet a másodfokú bíróság. A megállapított történeti tényállásból behatárolható a saját fogyasztásra - köztes mennyiségű - megszerzett kábítószerrel visszaélés bűntette, amelytől egyértelműen elkülöníthető a terjesztéshez rendelhető mennyiség, részben vallomásukból, részben a lefoglalási jegyzőkönyvekből. A büntetőjogi felelősségüket megalapozó cselekvőségüket egységesen kell megítélni, önmagában az nem döntheti el a minősítést, hogy már továbbadták-e, vagy még birtokolták az extasyt, marihuánát. A lefoglalt mennyiségekről is az mondható ki, hogy azt értékesítésre szánták, ekként a terjesztői jellegű magatartásukba illik, amely időben és személyi összefüggéseiben is behatárolható, egységes képet mutat, abból kiemelni indokolatlan. A fellebbezéssel érintett vádlottak kapcsán a büntetéskiszabási tényezőket feltárta az elsőfokú bíróság mind a négy vádlottnál, és azok helyes értékelésével szabott ki, a törvényi tételkeret alsó határához közelítő, halmazati büntetést velük szemben, a tárgyi súly mellett az alanyi oldalon jelentkező körülményekre is figyelemmel. Az I.r. vádlottnál a megváltozott minősítés mellett is megfelelő az elsőfokon megállapított fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás, ezért vele szemben azt tekintette kiszabottnak az átminősített halmazatért is a másodfokú bíróság. Ekként az alkalmazott fő- és mellékbüntetések - II.r., III.r. és IV.r. vádlott tekintetében szintén - nemében és mértékében szükséges és elégséges szankciók - megfelelnek a belső arányosság követelményének is -, kifejezik a büntetési célokat. Enyhítésre semmilyen formában nem látott lehetőséget az ítélőtábla. Alapos a fellebbviteli főügyészség átirata a vagyonelkobzás intézkedés kapcsán. Az 1/2008. Büntető jogegységi határozat értelmében, figyelemmel a Btk. 77/B.§
(1)bekezdés a./ és d./ pontjára, a vagyonelkobzás alkalmazása az értékesítésre szánt kábítószer megszerzésére fordított, vagy erre szánt vagyonra ugyanúgy kiterjed, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő haszonra. A kötelező törvényi rendelkezésből fakadóan az I.r. és II.r. vádlottnál a kábítószer forgalmazásából származó bevételre is ki kell mondani a vagyonelkobzást, nem csak a tőlük lefoglalt 564.500, illetve 101.500 forintra, és ez az intézkedés a III.r. és IV.r. vádlottakkal szemben sem mellőzhető, alkalmazni kell arra az összegre, amit a kábítószer vásárlására fordítottak. Így a vagyonelkobzást vádlottakként az alábbi összegekre kell elrendelni, az elsőfokú bíróság által az I.r. és II.r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzáson felül: I.r. vádlott esetében további 5.472.000 forintra, II.r. vádlott vonatkozásában további 8.184.000 forintra, míg III.r. és IV.r. vádlottaknál egyaránt 4.142.750 forintra. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek, ezért az ítélőtábla I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott tekintetében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét - a rendelkező részben írtak szerint - részben megváltoztatta a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a Btk. 99.§
(1),
(2)bekezdésén alapul. Győr,
  1. június hó
  2. napján Dr.Kovács Tamás sk. Dr. Csák Csilla sk. Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.Fk.6/2006/
  3. számú ítélete I.r., II.r., III.r. és IV.r. vádlott vonatkozásában meg nem változtatott részében
  4. június hó
  5. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
  6. június hó
  7. napján . Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.