Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.85/2006/
- szám A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a
- évi augusztus hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2006.évi február hó
- napján kihirdetett 5.B.601/2005/
- számú ítéletét megváltoztatja, a szabadságvesztés tartamát 1 /egy/ évre mérsékeli, és végrehajtását 2 /kettő/ évi próbaidőre felfüggeszti. A közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabását mellőzi, és a vádlottat előzetes mentesítésben részesíti. Az elkobozni rendelt Napoleon Corsica Brandy bontatlan üveg konyakra vagyonelkobzást rendel el. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
- január
- napján és február
- napján megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyalások alapján
- február
- napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki a vádlottat 1 rb. hivatalos személy által, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A lefoglalt és bűnjeljegyzékbe felvett Napoleon Corsica Brandy bontatlan üveg konyakot elkobozta. Rendelkezett az eljárás során ezt követően felmerülő bűnügyi költség vádlott általi megfizetéséről az állam felhívására. Az ítélettel szemben a vádlott fellebbezést jelentett be felmentés érdekében, valamint a védő első sorban a téves minősítés miatt felmentésért, másrészt enyhítésért. A védő a másodfokú eljárás során kitűzött nyilvános ülés határnapját megelőző napon nyújtotta be fellebbezésének írásbeli indokolását. Ebben előadta, hogy az ítélet törvénysértő, mivel okszerűtlen mérlegelésen alapul, pontatlan és bizonyos tekintetben iratellenes megállapításokat tartalmaz a tényállás, továbbá az indokolási kötelezettségének sem büntetőeljárásszerűen tett eleget a bíróság. A megyei bíróság A. Cs. vallomását csak részben fogadta el, de ennek konkrét okát az ítélet nem adta meg. Álláspontja szerint B. P. tanúnak aki közvetlen tanúja az eseményeknek nem volt - eltúlzott jelentőséget tanúsított. A védő összegezve elsődlegesen a vádlott felmentését kérte bűncselekmény hiányában, másodlagosan a büntetés megváltoztatását és végrehajtandó szabadságvesztés helyett főbüntetésül felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.220/2006/
- számú átiratában kifejtette, hogy a vádlott és védője által felmentés végett bejelentett fellebbezéseket alaptalannak tartja. A megyei bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárást törvényesnek találta és a megszerzett bizonyítékokat is megfelelően értékelte véleménye szerint. Eleget tett az indokolási kötelezettségének, továbbá helyes a bűncselekmény minősítése is. Mellőzni indítványozta azt az enyhítő körülményt, miszerint A. Cs. kezdeményezte a felajánlkozásával és együttműködésével azt az eseménysort, amely a vádlott aktív magatartását előidézte a bűncselekmény elkövetésére. A megállapított joghátránnyal egyetértett, enyhítését nem tartotta indokoltnak, és az ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla által tartott másodfokú nyilvános ülésen a vádlott védője az írásban benyújtott fellebbezését és indokolását fenntartotta. Előadta, hogy meggyőződése szerint nem történt bűncselekmény, és ha még meg is valósult volna a tényállás, akkor sem kell a vádlottat ennyi időre börtönbe zárni. Enyhébb ítélet meghozatalát kérte figyelemmel a vádlott által elkezdett új életre is. Becsatolásra került a
- számú jegyzőkönyv mellékleteként a vádlott munkaszerződése, ingatlan adásvételi szerződés, és házassági anyakönyvi kivonat. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen változatlanul fenntartotta az indítványát, indítványozta az enyhítő körülmény mellőzését, és az ítélet helybenhagyását. A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos, míg a büntetés enyhítésére irányuló védői fellebbezés alapos. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezésre tekintettel az első fokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta a Be.
- §
(1)bekezdése szerint. A felülvizsgálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a megyei bíróság a büntetőeljárási szabályok betartásával a bizonyítást a szükséges mértékben lefolytatta, azonban az ítéletet a vádlott személyi körülményei vonatkozásában az első fokú ítélet meghozatala óta eltelt időben bekövetkezett változások miatt a nyilvános ülésen becsatolt okiratok és vádlotti nyilatkozat alapján ki kellett egészíteni a Be. 352. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint az alábbiakkal: A vádlott
- július
- napján házasságot kötött, jelenleg feleségével első közös gyermeküket várják. A rendőrségnél a szolgálati viszonya
- márciusában megszűnt. Munkaviszonyt létesített a ... Betéti Társasággal, ahol területi értékesítési vezetőként dolgozik
- június
- napjától. Havi nettó jövedelme 240.000.- forint.
- május
- napján feleségével megvásároltak egy beépítetlen területet, melyen építkezésbe kezdtek. Az építkezéshez 9.000.000.- forint hitelt vettek fel 25 évre, a havi törlesztő részlet 63.000.forint lesz, melynek később kell a fizetését megkezdeni. Az így kiegészített tényállás hiánytalan, ezért a Be.
- §
(2)bekezdése szerint a felülbírálat alapjául szolgált. A megyei bíróság ítélete alapvetően a tanúvallomások mérlegelésén alapul. Ezen mérlegelési tevékenysége körében részletesen indokát adta annak, hogy miért F. L., P. Z. és B. P., valamint részben A. Cs. tanúk vallomását fogadta el tényállásának alapjául. A védő fellebbezésében több helyen a megyei bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét kérdőjelezte meg, azonban az elsőfokú bíróságétól eltérően az ítélőtábla a bizonyítékokat csak akkor értékelheti, ha az eltérő ténymegállapításra bizonyítást vett fel. Bizonyítás felvételére azonban egyrészt egyik féltől sem érkezett indítvány, másrészt az ítélőtábla sem látta indokoltnak részbizonyítás lefolytatását a megalapozott tényállás mellett. A megyei bíróság ítéletének indokolásában a bizonyítékok mikénti mérlegeléséről számot adott, a megállapított tényállás a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapul. Nem alapos az a védői hivatkozás, miszerint az első fokú ítéletből nem tűnik ki, hogy miért csak részben fogadta el A. Cs. vallomását. A vádlottal szembeni büntetőeljárás F. L. és P. Z. által közvetlen parancsnokuknak tett jelentés alapján indult. F. L. az eljárás során mindvégig következetes, és ellentmondásmentes vallomást tett a cselekménnyel kapcsolatban, melynek közvetlen tanúja volt. Az ő vallomását P. Z. tanú közvetlen tapasztalásaival, valamint B. P., mint a cselekményről közvetett úton tudomást szerzett tanú is alátámasztotta. Hármuk egybehangzó vallomásával áll szemben a vádlott védekezése. A. Cs. tanú vallomása csak részben cáfolja a vádlott által előadottakat, azonban őt nem lehet teljesen objektív, elfogulatlan tanúként kezelni, mivel a jelen eljárás tárgyát képező cselekmény miatt vele szemben is indult eljárás, melyet később megszüntettek. Mindemellett pedig alaposan feltételezhető, hogy tarthatott egy rendőrrel szemben terhelő vallomást tenni. Ezért okszerű, és helyes a megyei bíróság mérlegelő tevékenysége, amelynek során a három, egybehangzó tanúvallomást fogadta el tényállásának alapjául részben A. Cs. vallomásával is alátámasztva, és a vádlott védekezését pedig elvetette. A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont le a vádlott bűnösségére, helyes a bűncselekmény megnevezése és minősítése is. Mindezekből következően az ítélőtábla nem osztotta a védő azon érvelését, miszerint bűncselekmény nem is történt. A Btk. 250. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés I. fordulata szerint minősülő és büntetendő bűncselekmény valamennyi tényállási eleme megvalósult, ez a büntetőeljárás során bizonyítást is nyert. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket teljes körűen feltárta. Mellőzni kellett azonban enyhítő körülményként, hogy A. Cs. kezdeményezte a felajánlkozásával és együttműködésével azt az eseménysort, amely a vádlott aktív magatartását előidézte a bűncselekmény elkövetésére. Az ügyészi indítvány is helyesen mutatott rá arra, hogy a hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés legtipikusabban a jelen eljárás tárgyát képező cselekmény szerint történik. Nem csökkenti az elkövető felelősségének a mértékét, ha a bűncselekmény felé az első lépést nem maga tette meg. Az ítélőtábla a bejelentett védői fellebbezésre is tekintettel megvizsgálta a kiszabott fő- és mellékbüntetést, hogy azok alkalmazására a büntetéskiszabási elvek megtartásával, a büntetési célok megvalósulására figyelemmel került-e sor. Ennek keretében megállapította az ítélőtábla, hogy a megyei bíróság a bűncselekmény tényleges tárgyi súlyát nem értékelte megfelelően, ugyanis a törvényes rend jelen esetben nem került olyan súlyos veszélybe, mely akárcsak a törvényi minimumnak megfelelő 2 éves végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indokolttá tette volna. Az előzőek alapján az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy mind az általános mind a speciális büntetési célok eléréséhez elegendő, ha a törvényi minimum alatti szabadságvesztés alkalmazására kerül sor a vádlottal szemben, ezért a Btk. 87. §
(2)bekezdésének c.) pontja alapján a megyei bíróság által kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évre mérsékelte. Értékelte ugyanakkor az ítélőtábla a vádlott megváltozott életkörülményeit - házasságkötés, családalapítás, új munkahely, otthonteremtés - és arra a következtetésre jutott, hogy amellett, hogy a bűncselekmény kategóriáján belüli tárgyi súlya sem indokolja a szabadságvesztés végrehajtását, a börtönbe kerülése a vádlottat eltérítené arról a helyes útról, amelyen jelenleg halad. Ezért a kiszabott 1 éves szabadságvesztést a Btk. 89. §
(1)és
(3)bekezdése alapján 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Ebből következően pedig, mivel a törvény alapján felfüggesztett szabadságvesztés mellett a közügyektől eltiltás alkalmazása kizárt, azt mellőzte. A fentieken túl az ítélőtábla a vádlottat a Btk. 104. §
(1)bekezdése alapján előzetes mentesítésben részesítette, mivel arra érdemesnek találta. Az ítélőtábla az előzőek alapján az első fokú ítéletet a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta a vádlottal szemben alkalmazott fő- és mellékbüntetés tekintetében. A megyei bíróság által a Napoleon Corsica Brandy bontatlan üveg konyakra elrendelt elkobzás helyett vagyonelkobzást rendelt el, ugyanis az üveg ital nem a Btk. 77. §
(1)bekezdésének d.) pontja körébe tartozik, hanem az adott vagyoni előny tárgya volt, ezért arra a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés e.) pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni. Az ítélet egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helyes indokainál fogva helyben hagyta. Győr,
- augusztus
- napján Dr.Nagy Zoltán sk. .Miklós Mária sk. Dr.Takácsné dr. Helyes Klára sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- február
- napján kihirdetett, 5.B.601/2005/
- számú ítélete a jelen ítéletben írt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett és a felfüggesztett szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Győr,
- augusztus
- napján . Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: