← Magyarország

Pfv.20645/2009/4 – Kúria

Pfv.VIII.20.645/2009/

  1. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Újvári Tamás ügyvéd ........... által képviselt ......... felperesnek a dr. Szentimrey Mária ügyvéd ........ által képviselt ........... alperes ellen szerződés teljesítésére kötelezés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 4.P.23.842/
  2. számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla
  3. december 11-én 4.Pf.20.986/2008/
  4. számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
  5. sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 50.000,- (Ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 480.000,- forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s : Az 1997-ben alapított felperesi alapítvány kiemelten közhasznú társadalmi szervezet. Célja a hátrányos helyzetű, közöttük kiemelt jelentőséggel az állami nevelőotthonokból kikerülő volt állami gondozott fiatalok segítése és támogatása, érdekeinek védelme és képviselete; egészségügyi-rehabilitációs ellátás, szakemberképzés, továbbképzés, társadalmi civil szerepvállalás. Az alperest .......... Közgyűlése hozta létre. Ellátandó alaptevékenységei közé tartozik többek között a szociális és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtással és anélkül; így a szociális munka, utcai szociális gondozás, módszertani feladatok ellátása, nappali melegedő fenntartása stb. A peres felek között korábbi szerződéses kapcsolatuk megszűntetésével egyidőben -
  6. október 2-án együttműködési megállapodás jött létre a
  7. január 1-től kezdődő határozatlan időre. A szerződést egy ...... projekt szakmai programjában megfogalmazott célok elérésére, hajléktalan fiatalok reszocializációs programjának megvalósítása érdekében kötötték. A program célcsoportja az alperes tevékenységi körébe tartozó, állami gondoskodásból kikerült, aktuális élethelyzetükben hajléktalan 18 30 éves fiatal felnőttek csoportja. Az alperes vállalta a szükséges személyi (szociális munkás) és tárgyi feltételek (helyiség) biztosítását, míg a felperes arra vállalkozott, hogy mindenkori kapacitásának 50 %-ában az alperes tevékenységi köréből kiválasztott személyeknek a szociális munka feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat biztosít. Az alperes
  8. április 18-án kelt levelében
  9. május
  10. napjára az együttműködési megállapodást felmondta és felszólította a felperest a szerződés szerinti zárókimutatás elkészítésére. A felperes
  11. április 25-i válaszlevelével a felmondást nem fogadta el. A felperes keresetében az alperest az együttműködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek teljesítésére kérte kötelezni a Ptk.
  12. §

(1)bekezdése alapján. Az alperes a kereset elutasítását kérte védekezésében előadva, hogy a ...... program megszűnésével a szerződés célja is megszűnt. A megállapodásban meghatározott feladatokat a felperesi alapítvány közreműködése nélkül a továbbiakban saját alkalmazottjai útján végzi. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helytadva ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítéletben meghatározott módon az együttműködési megállapodásban foglaltaknak 15 napon belül tegyen eleget. Az ítélet indokai szerint a felek sem vállalkozási, sem megbízási szerződésnek nem minősülő atipikus szerződést kötöttek, melyre a Ptk. kötelmi jogi általános rendelkezéseit kell alkalmazni. A megbízási szerződésre irányadó elemeket azért nem találta megállapíthatónak, mert a megállapodás nem kifejezetten az 1993. évi III. törvény 88. §-ában meghatározott alperesi alapítói, a szociális ellátás körébe tartozó feladatokra vonatkozott. A felperesnek a szerződés alapján végzett tevékenységét a társadalmi összefogás és az elesett személyek segítése, saját célja megvalósítása érdekében határozták meg. A Ptk. 321. §
(1)bekezdése és a Ptk. kötelmi különös részének rendelkezése nem volt alkalmazható, az alperes a felperes szerződésszegő magatartására nem hivatkozott. Ezért az elsőfokú bíróság a felmondást nem találta jogszerűnek. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az elsőfokú bírósággal egyetértve megállapította, hogy a felek szerződése nem vonható az
  1. évi III. törvény
  2. §-ában szabályozott ellátás körébe, de a
  3. § szerinti szerződéses szociális ellátások körébe sem. Az együttműködési megállapodásban az alperes határozatlan időre szóló ingyenes kötelmi jellegű, vagyoni értékű felajánlásokat tett a felperes alapítványi céljainak megvalósítása körében. A felajánlott helyiséghasználatra a Ptk.
  4. §-ában meghatározott haszonkölcsön szabályait kellett alkalmazni. Az alperes felmondása a Ptk.
  5. §
(2)bekezdésének megfelelt. Az alperes az ingyenes helyiséghasználaton túlmenően a személyi feltételeket is ingyenesen biztosította a felperesnek a szociális munkás rendelkezésére bocsátásával. Ezt részben a felperes részére nyújtott alapítói támogatásnak, illetőleg a Ptk. 593. §
(1)bekezdésében meghatározott közérdekű kötelezettségvállalásnak minősítette a bíróság. A Ptk. 595. §
(2)bekezdése és 321. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság a felmondást jogszerűnek tekintette, ezért a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes vitatta az együttműködési megállapodásnak közérdekű kötelezettségvállalásként történt minősítését. Előadta, hogy a felek kétoldalú megállapodást kötöttek, melyből a felperes számára is teljesítési kötelezettség keletkezett. A felperes az alperes feladatkörébe tartozó feladatokat vett át, és ennek fejében biztosította az alperes a szerződésben meghatározott helyiséghasználatot és egy alkalmazott fizetését. A másodfokú bíróság tehát tévesen állapította meg, hogy egyoldalú ingyenes jognyilatkozat alapján vállalt az alperes teljesítést. Tévesen azonosította a közérdekű kötelezettségvállalás visszavonását a szerződés felmondásával. Szintén tévesen keverte az alapítvány támogatását az alperesnek a 8szerződés szerinti szolgáltatási kötelezettségével. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta, hogy az adott megállapodásra a Ptk-nak sem az ingyenes szolgáltatásokra, sem a visszterhes szerződésekre vonatkozó szabályai nem voltak teljes mértékben alkalmazhatóak. A másodfokú bíróság a szerződést helyesen minősítette és helyesen következtetett a felmondás jogszerűségére is. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Tévesen indult ki mindkétfokú bíróság abból, hogy a perbeli együttműködési megállapodásnak nem képezték tárgyát a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. év III. törvényben (Szoctv.) meghatározott szociális gondoskodás feladatai. Az..... alperest többek között a Szoctv. 88. §-ában meghatározott szakosított személyes gondoskodás megszervezésére és ellátására hozta létre. Ezt tanúsítja az alperes periratokhoz csatolt alapító okirata (szociális- és gyermekjóléti ellátás szállásnyújtással, illetve anélkül, szociális munka, utcai szociális gondozás, módszertani feladatok ellátása, nappali melegedő stb.). E feladatait az alperes a Szoctv. 91. §
(1)bekezdése alapján maga, vagy az e törvényben foglaltak szerint más szervekkel, személyekkel történő szerződéskötés útján is elláthatta. Az alperes és két magánszemély által alapított felperesi alapítvány alapítói okiratában meghatározott célja a szociális gondoskodásra szorulók egy meghatározott „célcsoportjának" a hátrányos helyzetű, elsősorban az állami nevelőotthonokból kikerülő volt állami gondozott fiatalok szociális segítése és támogatása. A peradatok alapján megállapítható, hogy a mindkét fél alapító okiratában meghatározott célok megvalósítása érdekében a felperes e speciális gondoskodást igénylő réteg szociális gondoskodásának a feladatait az alperestől vette át, az alperes által nyújtott „természetbeni" szolgáltatások ellenében. Ilyen átvállalt feladat volt többek között a foglalkozás módszertanának fejlesztése (szerződés
  1. pont), a szociális munka feladatkörébe tartozó szolgáltatások biztosítása (
  2. pont), a felperes szálláshelyeire az alperes szállásairól kiválasztott résztvevők befogadása (
  3. pont). A szerződés
  4. pontjában,
  5. pontjában a felperes az elsőfokú bíróság által hiányolt nyilvántartási és beszámolási kötelezettséget is vállalt. A jogszabályban és az alapítói okiratban meghatározott feladatok átvállalását maga a felek által kötött együttműködési megállapodás, az alperesnek a periratokhoz csatolt éves beszámolója (5/F/2.), illetve az alperes alkalmazásában álló szociális munkás (egyben a felperes törvényes képviselője) munkaköri leírása (2/F/8.) egyértelműen alátámasztja. Ebből következően a felperes helyesen észrevételezte felülvizsgálati kérelmében, hogy az alperes nem egyoldalú jognyilatkozattal vállalta az ingyenes szolgáltatások teljesítését, hanem a felek kétoldalú megállapodást kötöttek a Ptk.
  6. §
(1)bekezdése alapján, mely mindkét fél számára jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztetett. A fenti peradatokat értékelve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a peres felek kétoldalú visszterhes szerződést kötöttek, melynek tartalmi elemei a megbízási típusú szerződéshez állnak a legközelebb (Ptk. 474. §
(1)bekezdés). A megbízási szerződés a Ptk.
  1. § a) pontja, a
  2. §-a rendelkezéseinek megfelelően mindkét fél részéről felmondható. A felek a felmondás jogának a korlátozásában nem állapodtak meg (Ptk.
  3. §
(4)bekezdés). Az alperes felmondásának az indokai csak a felperes esetleges kárigénye szempontjából lettek volna értékelendőek (483. §
(3)bekezdés). Az ismertetett okokból a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - a fenti eltérő indokokkal - a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati jogi képviseleti díjának megfelelő perköltség megfizetésére és saját perköltsége viselésére. A felperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. június
  4. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.