Kfv.39043/2008/5 – Kúria

Kfv.I.39.043/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága a dr. Kertész József Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tarnai István jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatal Hatósági Főosztály Dél-dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Baranya Megyei Bíróságon 7.K.20.804/2007/

1. számon indított és ugyanezen bíróság
2. november
3. napján kelt 7.K.20.804/2007/
4. számú végzésével kijavított,
5. szeptember 10-én kelt 7.K.20.804/2007/
6. jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott - nyilvános - tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.804/2007/
8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 /azaz tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A … Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője a …. napján kelt … számú határozatában egyebek mellett akként rendelkezett, hogy megkeresi a … Megyei Illetékhivatalt /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a fellebbezésen lerótt 5.000 Ft illeték értékének a felperes részére való visszatérítése iránt. Az elsőfokú hatóság a …. . napján kelt … számú határozatával rendelkezett az 5.000 Ft illeték visszautalásáról, egyidejűleg a felperes késedelmi kamatok kifizetésére irányuló kérelmét elutasította. Az elsőfokú hatóság határozatában a jogorvoslatra és a fellebbezési illeték mértékére vonatkozóan tájékoztatást adott. A felperes e határozattal szemben benyújtott fellebbezésében egyebek mellett vitatta, hogy a fellebbezés illetékköteles lenne, fellebbezési illetéket sem rótt le. Az alperes a … . napján kelt … . számú határozatával az elsőfokú határozatot - a felperes költségei megtérítése iránti kérelme elutasításával - helybenhagyta. Indokolása szerint megállapította, hogy az elsőfokú hatóság eljárása elsőfokú eljárásnak, döntése elsőfokú döntésnek minősült, amelyből következően a határozatával szemben előterjesztett fellebbezés /jogorvoslat/ az illetékekről szóló
9. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 29.§-ának /2/ bekezdése alapján illetékköteles. Az elsőfokú hatóság tehát határozatában a fellebbezés illetékköteles voltáról, valamint annak mértékéről helyesen nyújtott tájékoztatást. A Legfelsőbb Bíróság a
10. november
11. napján kelt Kfv.I.35.498/2007/
12. számú ítéletével hatályában fenntartotta a felperes által a … és … számú illetékhatározatok felülvizsgálata iránt kezdeményezett, a Baranya Megyei Bíróság előtt ... . számon folyamatban volt perben
13. sorszám alatt meghozott, a keresetet elutasító elsőfokú jogerős ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolása szerint az elsőfokú hatóságnak a felperes által előterjesztett kamatigény miatt határozati formában kellett döntenie, a határozat elleni fellebbezés pedig az Itv. 31.§-ának /1/ bekezdése alapján illetékköteles. Az elsőfokú hatóság
14. február
15. napján 3729018569 számon határozatot hozott, amelyben a felperes fellebbezési illetékfizetési kötelezettség alól történő mentesítésre irányuló kérelmét elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy a
16. december 29-én benyújtott, … számú fellebbezési kérelem miatt indult eljárásban 5.000 Ft eljárási illetéket fizessen meg azzal, hogy késedelmes /8 napon túli/, nem teljes összegben történő megfizetése, meg nem fizetése esetén 2.500 Ft mulasztási bírság megfizetésére köteles. A fellebbezés folytán eljárt alperes a
17. május
18. napján kelt …. számú határozatával az elsőfokú határozatot - a fellebbezési illetékfizetési kötelezettség alól történő mentesítésre irányuló kérelem elbírálásának mellőzése mellett - helybenhagyta. Indokolása szerint az Itv. 73.§-ának /3/ bekezdése, az adózás rendjéről szóló
19. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 37.§-ának /3/ bekezdése alkalmazásával az elsőfokú hatóság jogszerűen kötelezte a felperest fellebbezési illeték megfizetésére, ugyanis e jogszabályok az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték összegének előírását az adóhatóság részére kötelezettségként írták elő. Az alperes megállapította, hogy az elsőfokú hatóság tévesen minősítette felperesnek a …. számú elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezésének az eljárási illetékre vonatkozó részét mentesítésre irányuló kérelemnek, e téves minősítés azonban nem minősült az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek. Az eljárási illeték megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/
20. PM rendelet /a továbbiakban: PM rendelet/ 5.§-ának /3/ bekezdése értelmében az elsőfokú hatóság a mulasztási bírságról is helytállóan rendelkezett. Az alperes kifejtette, hogy felperes a fellebbezésében kérte készkiadásai költségének megtérítését is, azonban az Art. 179.§-ának /3/ bekezdése értelmében az adózó költségeit maga viseli. A felperes keresetében a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperesnek az elsőfokú határozatot meg kellett volna semmisítenie, ugyanis az elsőfokú hatóság hatáskörét túllépte akkor, amikor a fellebbezési illeték kérdésében ismételten döntött, mentesítési eljárás lefolytatását pedig nem kérte. Az alperesnek a …. számú másodfokú határozatban kellett volna elbírálnia a fellebbezési eljárási illetékre vonatkozó fellebbezését is. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában ismertette mindkettő - a …. és a … számú elsőfokú határozathoz tartozó - közigazgatási eljárást és megállapította, hogy a hatóság eljárási és anyagi jogi jogszabálysértés nélkül kötelezte a felperest az általa le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a keresete teljesítését kérte. Felülvizsgálati kérelme I. pontjában /2-
21. oldal/ ismertette a tényállást, a II. pontban /17-
22. oldal/ a határozatok bírósági felülvizsgálatát, a III. pontban /21-
23. oldal/ pedig a felülvizsgálati kérelmét indokolva lényegében megismételte, a 15/b-j. pontokban kiemelten, a kereseti kérelmében foglaltakat, amelyeket fenntartott. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
24. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 215.§-ában, 221.§-ának /1/ bekezdésében foglaltak ellenére indokolási illetve a keresetében megjelölt jogszabálysértések elbírálásának kötelezettségét teljes körűen nem teljesítette. Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A … Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetőjének … számú határozatát követően a felperes kettő: az illeték visszatérítése, illetve a fellebbezési illeték megfizetésére kötelezés tárgyú közigazgatási eljárásban volt ügyfél. Jogorvoslati jogát mindkét eljárásban gyakorolta, amelynek eredményeként az illeték visszatérítése tárgyú közigazgatási eljárásban meghozott határozatok jogszerűségéről a Baranya Megyei Bíróság, az elsőfokú ítélet jogszerűségéről pedig a Legfelsőbb Bíróság döntött a Kfv.I.35.498/2007/
25. számú ítéletében. A fellebbezési illeték megfizetésére kötelezés tárgyú közigazgatási eljárásban meghozott határozatok jogszerűségéről pedig az elsőfokú bíróság döntött, és a Legfelsőbb Bíróság jelen felülvizsgálati eljárásban bírálta el az elsőfokú ítélet jogszerűségét. A Pp. 229.§-ának /1/ bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek ideértve azok jogutódait is egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék /anyagi jogerő/. A bíróságnak az igény jogerősen elbírált voltát - azaz az ítélt dolog jellegét /a res judicatát/ - hivatalból kell figyelembe vennie. A Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.650/
26. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartó Kfv.I.35.498/2007/
27. számú legfelsőbb bírósági ítélet alapján jelen perben a Legfelsőbb Bíróságnak az ítélt dolog okán azt kellett rögzítenie - vonatkozó vizsgálat és döntés nélkül, mivel jelen per tárgyát már nem képezte -, hogy az illeték visszatérítése tárgyú közigazgatási ügyben az elsőfokú hatóság jogszerűen határozati formában döntött, és az elsőfokú határozat elleni fellebbezés illetékköteles. /A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.I.35.498/2007/
28. számú ítéletében kimondta, hogy az elsőfokú hatóságnak határozati formában kellett döntenie, továbbá, hogy "az Itv. nem tesz különbséget a fellebbezési illetékkötelezettség előírása vonatkozásában, hogy a fellebbezésre jogosult miért tartja jogszabálysértőnek az elsőfokú határozatot. Ebből következően a fellebbezés az Itv. 31.§-ának /1/ bekezdése alapján akkor is illetékköteles, ha az ügyfél jogi álláspontja az, hogy az elsőfokú hatóságnak határozatot nem is kellett volna hoznia."/ A Legfelsőbb Bíróság jelen rendkívüli jogorvoslati eljárásban tehát csak és kizárólag a fellebbezési illeték megfizetésére kötelezés tárgyú közigazgatási eljárást, és az abban meghozott határozatok jogszerűségét elbíráló elsőfokú ítélet jogszerűségét vizsgálta felül. Az elsőfokú hatóság … . számú határozatával szembeni jogorvoslathoz kapcsolódó illetékezés két eljárásnak is a tárgya volt, de eltérő jogkérdések alapján. Az illeték visszatérítése tárgyú hatósági eljárásnak, illetve az azt követő közigazgatási pernek azért, mert a felperes vitatta, hogy a …. . számú határozattal szemben előterjesztett fellebbezése illetékköteles lenne. A fellebbezési illeték megfizetésére kötelezés tárgyú hatósági eljárásnak, illetve az azt követő jelen közigazgatási pernek pedig azért, mert a felperes álláspontja szerint a …. . számú határozattal szemben előterjesztett fellebbezése miatt 5.000 Ft illetékkiszabásról rendelkező határozatok jogsértők. A korábban indult eljárás döntést eredményezett /többek között/ arról, hogy a fellebbezés illetékköteles, a későbbi eljárásban pedig kiszabásra került a fellebbezési illeték. Az elsőfokú hatóság az eljárások eltérő tárgya miatt a felperes terhére a fellebbezési illetéket a hatáskörében eljárva szabta ki. A … . számú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, az Itv. 29.§-ának /2/ bekezdése szerint pedig az elsőfokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetékköteles. E tény és jogszabályhely alapján a jelen per tárgyát képező közigazgatási eljárásban a hatóság törvényben előírt kötelezettségét teljesítette, az Itv. 73.§-ának /3/ bekezdése szerint ugyanis a 73/A.§ /1/ bekezdésében foglaltaktól eltérően az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét az adóhatóság határozatban közli az ügyféllel. Az illeték visszatérítése tárgyú eljárásban a felperest konkrét összegű illeték megfizetésére a hatóság nem kötelezte, azaz kétszer ugyanazt az illetéket terhére nem írta elő. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Pp.,
29. évi CXL. tv., Art., Itv. jogszabályhelyeket nem sértette meg, ítéletében a Pp. 213.§ának /1/ bekezdése alapján valamennyi kereseti kérelmet elbírált, és döntését a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően megindokolta. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati költségének a megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről és mértékéről a Legfelsőbb Bíróság az 50.§-ának /1/ bekezdése, költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet 13.§-ának /2/ bekezdése alapján rendelkezett. Budapest,
30. január
31. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró