Bf.27/2008/8 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésben írtak szerint a megelőző eljárással együtt, teljes terjedelmében bírálta felül a Zala Megyei bíróság ítéletét, ennek során a fellebbezéseket nem találta alaposnak. A felülvizsgálat körében megállapította, hogy az első fokú bíróság eljárási hibát nem vétett, az ügyben valamennyi, a hibátlan tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékokat körültekintően és perrendszerűen értékelte. Vizsgálta a vádlott nyomozás során, majd a tárgyaláson tett ténybeli és bűnösségét sem tagadó beismerő vallomását, valamint azt a védekezését, hogy a sértett támadásától tartva vette magához a konyhakést, majd szúrta meg vele a sértettet. A vádlott vallomásából a bizonyítékokkal alátámasztott előadását fogadta el, döntően a tényállást az ő vallomására alapította. A tanúk vallomásaiból állapította meg a tényállás részeként a vádlott és élettársa italozó életmódját és a rendszeres veszekedéseiket, a vádlott bűncselekmény elkövetése után tanúsított közömbös viselkedését, elzárkózását a segítségnyújtás elöl. További bizonyítékként vette figyelembe a helyszínen intézkedő rendőr tanúk vallomását, az orvos -és pszichológus szakértői véleményeket valamint, a tárgyi és okirati bizonyítékokat. Ezek egyenkénti és összességükben való értékelésével megállapított tényállás mentes a Be. 351.§ /2/ bekezdésben írt megalapozatlansági hibáktól, hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla a felülbírálat során határozatát változtatás nélkül erre alapította. A megalapozott tényállásból okszerűen következtetett vádlott bűnösségére, a bűncselekmény jogi minősítése a rá vonatkozó jogi indokolással megfelel az anyagi jog szabályainak. Az alanyi és tárgyi tényezők együttes értékelésével helyes az a jogi álláspontja, hogy a vádlott cselekménye alkalmas volt a sértett életének kioltására. Az ittas vádlott a szintén ittas állapotú sértettel zajló kölcsönös szitkozódás és veszekedés közben a korábban magához vett 10 cm pengehosszúságú tőrkéssel testközelből a sértettet közepes erővel hason szúrta, amelynek következtében súlyos heveny belső vérzést okozott, a kivérzéses shockos állapot közvetlenül életveszélyes volt, a sértett életét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. Az élet kioltására alkalmas, különösen veszélyes tőrkés használata, a szúrás iránya, és ereje, a hasi artéria és a bél sérülés következményeként fellépő közvetlen életveszélyes sérülés, valamint tettének elkövetése után a sértett iránt tanúsított közönye, kijelentései is arra utalnak, hogy az adott helyzetben aktuális tudata átfogta élettársa halálának a lehetséges bekövetkezését, bár ezt nem kívánta. Magatartásának halálos eredménye iránt azonban közömbös maradt. A megyei bíróság a vádlott eshetőleges ölési szándéka miatt, ezért büntető jogi felelősségét helyesen állapította meg az emberölés befejezett kísérletben. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját abban is, hogy a megállapított tényállásból nem lehet a jogos védelmi helyzetre következtetni, mivel a sértettel egymást verbálisan sértegették, a vádlott indulatát az ital hatása erősítette, testi épsége ellen irányuló jogtalan támadás nem érte. A megyei bíróság a büntetés kiszabása körében a bűnösségi körülményeket hiánytalanul feltárta, és súlyuknak megfelelően mérlegelte. A törvényi büntetési tételkeret alatt, enyhítő szakasz alkalmazásával kiszabott szabadságvesztésben a vádlott javára figyelembe vett enyhítő körülmények értékelést nyertek, arányban áll a vádlott bűnösségének fokával és a bűncselekmény tárgyi súlyával. Az utólagos megbánás és a sértett megbocsátása a történtekért, nem ellensúlyozza, hogy az erőszakos bűncselekményért már korábban büntetett vádlott, ittasan újabb élet elleni bűncselekményt követett el. A büntetésének jelentős enyhítését megalapozó új körülményt azon kívül, amelyeket az első fokú bíróság a kiszabott büntetésben méltányolt, az ítélőtábla nem tárt fel, ezért kétszeres enyhítő szakasszal a büntetés további mérséklése törvénysértő joghátrány lenne. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése pedig a kiszabott büntetést tenné súlytalanná, és az általános, valamint az egyéni megelőzést nem biztosítaná. A fő és mellékbüntetés megváltoztatásának törvényes indoka nincs, emiatt az enyhítésre irányuló fellebbezés nem volt eredményes. Az alkoholfüggő vádlottal szemben kényszergyógyításának elrendelésére is megalapozottan került sor, mert alkoholfüggőségéből eredt az a nagyfokú érzelmi labilitása, amivel a sértett viselkedésére reagált, alkoholos befolyásoltsága szerepet játszott az ölési cselekmény elkövetésében, kényszergyógyítása pedig orvosilag indokolt. Az első fokú bíróság járulékos kérdésekben hozott döntései szintén megfelelnek a törvény rendelkezéseinek. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján indokainál fogva helybenhagyta. A Be. 381.§

(1)bekezdése alapján rendelkezett a kirendelt védő díjával kapcsolatban a fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költségről, amelynek viselésére a vádlott köteles. G y ő r ,

1. július
2. napján Dr.Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr.Miklós Mária sk. a tanács tagja, előadó Dr.Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja ZÁRADÉK: Ezzel a végzéssel a Zala Megyei Bíróság
3. március hó
4. napján kihirdetett 4.B.3/2008/
5. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r ,
6. július
7. napján Dr.Kovács Tamás sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: