Győri Ítélőtábla Pf.I.20.064/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Zamecsnik Pósfai és Társai Ügyvédi Iroda ( képviselő: dr.Pósfai László ügyvéd) által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek dr.Tánczi Tibor rendőr alezredes, jogtanácsos által képviselt alatti alperes ellen nyomravezetői díj megfizetése iránt a Vas Megyei Bíróság előtt folyamatba tett perében Szombathelyen, 2008.évi január hó 16.napján 10.P.20.444/2007/12.szám alatt hozott ítélet ellen a felperesek részéről 13.sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles az I-II.r. felperes 15 napon belül egyetemlegesen megfizetni az alperes részére 100.000 ft másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A megyei bíróság az ítéletében a felperes keresetét elutasítva kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperes részére 200.000,- Ft perköltséget azzal, hogy a feljegyzett 600.000,- Ft kereseti illetéket az állam viseli. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a díjkitűzés tekintetében nem a rendőrségnek a sajtóhoz eljuttatott felhívása a meghatározó, hanem a sajtóban megjelent közlemény, hiszen a nyilvánosság ebből értesül a díjkitűzés tényéről és feltételeiről. Amennyiben a megjelent díjkitűzés nem felel meg a rendőrség által elvártaknak, úgy lehetősége van a díj kitűzőjének a sajtóközlemény módosítására, kezdeményezésére. Jelen esetben az alperes a sajtóban megjelent díjkitűzést nem módosította. Rögzítette továbbá, hogy a felperesek jogelődje a díjkitűzésről a ... újságban megjelent közleményből értesült, a
- január
- napján tett bejelentésében is erre hivatkozott. A bíróság erre is figyelemmel a ... újságban megjelent közleményt vette alapul. Ebben az alperes vezetője a sértett felajánlásával 10 millió Ft jutalmat tűzött ki annak, aki érdemi adatot szolgáltatva segíti a nyomozókat, hogy megtalálják a pótkocsit és a rajta lévő 624 db számítógépet. A díjkitűzésben meghatározott teljesítmény két konjunktív feltételt jelölt meg tehát, a bejelentőnek érdemi adatot kell szolgáltatnia, amely alapján a nyomozóhatóság megtalálja a pótkocsit és a rajta levő 624 db számítógépet. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperesek fia érdemi adatokat szolgáltatott a bejelentéskor és az ezt követő helyszíni szemlén, valamint további meghallgatása során és ezzel segítette a nyomozókat a pótkocsi és a számítógépek egy részének megtalálása során. Ezen információk nélkül az elkövetők felkutatása, valamint az okozott kár részbeni megtérülése nem vagy csak később következett volna be. A díjkitűzésben megjelölt egyik feltétel I.rendű felperes által tehát teljesítésre került. Az a feltétel azonban, hogy a „rajta lévő 624 db számítógépet" is megtalálják, nem teljesült. A pótkocsi, valamint összesen 363 db számítógép (ebből 360 db szétszedett állapotban) megtalálásra került, azonban további 261 db számítógép sem egészben, sem alkatrészekre bontva nem került elő. A 10 millió Ft-os díj a közlemény szerint csak akkor volt kifizethető, ha a nyomravezető által szolgáltatott érdemi adatok alapján a pótkocsi és a rajta lévő valamennyi eltulajdonított számítógép megkerül. A kft. a
- január 23-án az alperes felé megküldött második iratában ugyan kifizethetőnek minősítette a 10 millió Ft-os díjat akkor is, ha az eltulajdonított áru legalább 50 %-a és a pótkocsi előkerülne, de a díjkitűzést az alperes az ugyanaznap érkezett első irat szerint - a teljes számítógép-mennyiségre - tette meg. Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek - azt tartalma szerint értelmezve - , az ítélet megváltoztatása, keresetüknek történő helytadás iránt. Kiemelték, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján akkor is alappal igényelhető a nyilvánosan ígért díj átadása, ha valaki a meghatározott teljesítményt úgy éri el, hogy nem tudott a díjkitűzésről, így nincs jelentősége annak sem, hogy a felperesi jogelőd melyik újságcikkből értesült a felajánlásról. A napilap
- január 28-i számában az jelent meg, hogy „Jutalmat ajánlanak fel, egyenlőre nincsenek meg a PC tolvajok" című írásban, miszerint „Szombathely (bb) - Tízmillió Ft-ot ajánlottak fel annak, aki információval tud szolgálni a január 13-án ellopott számítógéppel kapcsolatban.". Az írás végén még a következő volt olvasható: „A rendőrségi nyomozás még tart, a nyomozók kérik, hogy aki az esettel kapcsolatban bármilyen információval tud szolgálni, az jelentkezzen az ...-es vagy a ...-es telefonszámon. A nyomravezetőnek a rendőrség a sértett felajánlásával 10 millió Ft-ot ajánlott fel". A fenti közlemény a díj kifizetésének feltételeként tehát csupán az üggyel kapcsolatos nyomravezetést jelölte meg, amelynek a felperesi jogelőd az elsőfokú bíróság ítéletében is megállapítottan eleget tett. Álláspontjuk szerint alaptalanul mellőzte a megyei bíróság a "C" Kft. azon felajánlását is a nyomozóhatóságnak, miszerint „A 10 millió Ft nyomravezetői díj abban az esetben is jár az információt szolgáltató személy részére, amennyiben az adott információ eredményeként, azzal okozati összefüggésben az eltulajdonított áru legalább 50 %-a, továbbá a félpótkocsi előkerül". Így tehát a díjkitűző és a pénzt felajánló szándéka a nyomozás eredményességén túl a kár megtérülése is volt. A kár megtérülésére irányuló akaratot pedig nem lehet olyan szélsőséggel értelmezni, hogy a díjkitűzés eredményre csak akkor vezet, ha az eltulajdonított áruk 100 %-a előkerülne. KifogásoltÁK, hogy a megyei bíróság a felek önrendelkezési jogát sértette meg akkor, amikor erre irányuló kérelem hiányában beszerezte a Vas Megyei Bíróság előtt B.62/
- szám alatt folyamatban lévő büntetőügy iratait, valamint azokat a tárgyaláson ismertette és az érdemi döntéséhez is felhasználta. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a bíróság az iratbeszerzéssel nem sértett eljárási szabályt, illetőleg ez az intézkedés az érdemi döntésre kihatással nem volt. Az elsőfokú bíróság a tényállást a felek szóbeli előadása és a felek által a per során csatolt iratok alapján állapította meg és erre alapította a döntést. A napilapban megjelent cikk, annak elhelyezése, alakisága, stílusa, tartalma miatt nem minősül rendőrségi felhívásnak. Az újságcikk fogalmi elemeit tartalmazza, így díjkitűzés alapjául sem szolgálhat. A cikkben megjelentek a rendőrségi felhívásnak nem feleltek meg, korrekciót az alperes pedig azért nem tett az újsággal kapcsolatosan, mert a cikket magát az alperes sem tekintette rendőrségi felhívásnak, az egy újságíró neve alatt megjelent szerzői mű volt, továbbá a cikk szombati napon jelent meg és az alperestől nem volt elvárható, hogy munkaszüneti vagy pihenőnapon a sajtóorgánumokat figyelemmel kísérje annak megállapítása érdekében, hogy az általa kiadott közleményt mikor, milyen formában jelenteti az meg, harmadrészt pedig a megjelenést követő hétfő reggel a felperesi jogelőd már bejelentést tett a budapesti
- kerületi rendőrkapitányságon, ahol az általa elmondottakat jegyzőkönyvezték. Ezt követően a cikk pontosítása már szükségtelenné vált. Az ítélőtábla a Pp.
- §-a szerint részbizonyítást folytatott le. Ennek keretében az alperes csatolta a médiumokhoz - köztük a napilaphoz - eljutatott felhívásáról szóló e-mailt, melynek a tartalma a következő: „Felhívás Tízmillió Ft jutalom A alperes vezetője a sértett felajánlásával együtt 10 millió Ft nyomravezetői díjat tűzött ki annak a személynek, aki érdemi adatot szolgáltatva segíti a nyomozókat abban, hogy a január 13-án eltulajdonított pótkocsit, a rajta lévő 24 raklapnyi számítógépet és az elkövetőt megtalálják. Mint ismert
- január 13-a délutánja és 16-a hajnala között ismeretlen tettes eltulajdonított a ... szám alatti telephelyről egy ... típusú, ...-as forgalmi rendszámú kék ponyvás pótkocsit, a rajta lévő 24 raklappal együtt, amin 624 db HP személyi számítógép volt. Ezzel körülbelül 66 millió Ft kárt okozott. Telefonszámok: .... "A" r. őrnagy sajtóreferens". A részbizonyítás keretében felperesi bizonyítási indítványra sor került "B" a napilapban megjelent írás szerzőjeként feltüntetett személy tanúkénti meghallgatására, aki a Pf.12/T/1.szám alatti összegezést és annak két mellékletét csatolta. Elmondta (Pf.I.20.064/2008/
- sz. jkv.), hogy ő a rendőrségi felhívás szövegét nem változtatta meg, az általa kapott alperesi e-mail azonos a Pf.
- sorszám alatt az alperes által csatolt e-mailes felhívás szövegével, ennek ismeretében jelentette ki, hogy a felhívás szövegét nem változtatta meg. Konkrétan nem emlékezett arra, hogy a perbeli cikkel kapcsolatos információt telefonon vagy e-mailen kapta-e, nem emlékezett arra, hogy jelen üggyel kapcsolatban merült-e fel benne valamilyen probléma és hogy visszahívta-e a rendőrséget. A felhívásokat általában nem szó szerint rögzítik és közlik, ugyanis az újságolvasók számára a szöveget olvashatóvá kell tenni, de a tartalmát nem változtatják meg. Az biztos, hogy azt, hogy „Tízmillió Ft-ot ajánlanak fel", ebben a részében semmiféle változtatást nem eszközöltek. Emlékezete szerint a hozzájuttatott e-mailben nem is szerepel a nyomravezetői díj. Nyilatkozata szerint a csatolt mellékletek tartalmából egyértelműen megállapítható, hogy az alperes által több médiának megküldött közleményt a napilap is ugyanazzal a tartalommal tette közzé mint más sajtószerv. Mindezekkel az adatokkal az ítélőtábla a megyei bíróság által megállapított tényállást kiegészítette. A fellebbezés nem alapos. Osztja az ítélőtábla azt a fellebbezési érvelést, miszerint annak, hogy a jogosult milyen forrásból szerzett tudomást a díjkitűzésről, illetőleg, hogy egyáltalában tudomással bírt-e arról - amennyiben a feltételeket teljesítette -, jelentősége nincs tekintettel a Ptk.
- §
(1)bekezdés utolsó mondatára, miszerint a díjkitűzőt a díj kiszolgáltatásának kötelezettsége akkor is terheli, ha a teljesítményt vagy eredményt a díj kitűzésére tekintet nélkül hozták létre. Ily módon tehát annak sincs jelentősége, hogy a ... című kiadványból szerezte a felperesi jogelőd az információt, amennyiben a teljesítése egyébként a díjkitűzés feltételeinek megfelelt volna. A teljesítéshez magának a díjkitűzésnek a feltételeit kell vizsgálni. Ehhez képest tehát az bír jelentőséggel - szemben az elsőbírói állásponttal -, hogy a jelen esetbeni díjkitűző, azaz az alperes - és nem a sértett gazdasági társaság, aki legfeljebb a díjkitűzés fedezetét biztosította (nyilvánosság hiánya) - milyen feltételekkel tűzte ki a díjat, illetőleg, hogy a ... megjelent „díjkitűzés" a rendőrségi felhívásban foglaltaknak megfelelt-e. A kiegészített tényállásból megállapítható, hogy a napilap eltért a díjkitűző által szabott feltételektől, ezen felül - a megjelenés hétvégén történt idejére, valamint a bejelentés hétfői napra esésére - az alperesnek módjában sem állt a bejelentésig a szöveg korrekciója. Ezért az itt közzétett „felhívás" szerinti feltételek teljesülésének nincs relevanciája. Ily módon tehát a megyei bíróság végkövetkeztetése helyes, a felperesi jogelőd a díjkitűzés feltételeit maradéktalanul nem teljesítette, ezért a díjra nem jogosult, így az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A büntetőeljárás a Vas Megyei Bíróság előtt volt folyamatban, melynek részét képezte a nyomozati iratanyag is, így ezen tényekről a bíróságnak hivatalból tudomása volt (Pp. 163. §
(3)bekezdés). Ezért tehát nem sértett eljárási szabályt a megyei bíróság, amikor intézkedett ezen iratok beszerzése iránt. Ezen felül pedig amennyiben eljárási szabályt sértett volna a megyei bíróság, úgy ezen szabálysértésének az érdemi döntésre kihatása nem volt, a nyomozati iratok tartalma ezt nem befolyásolta. Az eredménytelenül fellebbező felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a fellebbezési eljárásban pernyertes alperes jogi képviseleti díjból álló perköltsége megfizetésére, míg a fellebbezésük folytán feljegyzett eljárási illetéket személyes költségmentességük okán a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM sz. rendelet
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Győr,
- évi június hó
- napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke . Lezsák József sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró