Pf.20124/2008/10 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.124/2008/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Vásárhelyi Tamás pártfogó ügyvéd "C" hivatásos gondnok által képviselt felperesnek az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Főosztály által képviselt alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megfizetése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság által
2. február
3. napján meghozott 10.P.20.382/2007/
4. számú ítélet ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az alperes részére 5.000 Ft másodfokú perköltséget. A felperest képviselő dr. Vásárhelyi Tamás ügyvéd pártfogó ügyvédi díjaként 12.000 Ft munkadíjat + 3.000 Ft Áfa-t, valamint 15.680 Ft készkiadást állapít meg. Felhívja a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy dr. Vásárhelyi Tamás ügyvéd részére a fentiek szerinti pártfogó ügyvédi díjat és készkiadást az ellátmány terhére utalja ki. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket és a pártfogó ügyvédi díjat az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes módosított keresetében a Ptk.
6. §-a alapján kérte kötelezni az alperest 45.240 Ft vagyoni kár és 50.000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére. Előadta, hogy a ... Városi Bíróság bírái a 4.B.328/
7. szám alatt folyamatban lévő ügyében elfogultságot jelentettek be, és kérték más bíróság kijelölését arra hivatkozással, hogy a jelen per felperese - mint feljelentő - a ... Városi Bíróság Elnökét, valamint "A" csoportvezető bírót több alkalommal is életveszélyesen megfenyegette. A
8. május
9. napján veszélyes fenyegetés miatt indult szabálysértési eljárásban a ... Városi Bíróság 4.Sz.587/
10. számú nyilatkozatukban szintén elfogultságot jelentettek be, és kérték más bíróság kijelölését. Ezt követően a felperes által indított szabálysértési eljárásokban a ... Városi Bíróság bírái mindegyik alkalommal elfogultságot jelentettek be. Álláspontja szerint a bíróság az elfogultság bejelentésekor jogsértően járt el, mivel az e./ pontban meghatározott kizárási ok esetén az egész bíróság kizárására nem kerülhetett volna sor. Hangsúlyozta, hogy a bíróság jogsértő eljárása miatt utazási, levelezési és telefon többletköltsége merült fel. Ezen túlmenően hátrányos megkülönböztetésben részesítették, diszkriminálták. Sérült a törvény által rendelt bírósághoz való joga is. Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte, vitatta a jogalapot, és az összegszerűséget. Perköltségre is igényt tartott. Álláspontja szerint a kizárást nemcsak az eljárással érintett személyek, hanem bírók is kezdeményezhetnek. A bíróságoknak hivatalból kell ügyelniük arra, hogy az ügyeket tárgyilagosan ítéljék meg, munkájukat a pártatlanság jellemezze és ehhez kétség ne férjen. A Be. és a Pp. részletes szabályokat tartalmaz a bírák kizárásával kapcsolatban. A kizárás oka az egész bíróságra is kiterjedhet, ebben az esetben másik bíróságot kell kijelölni. A kizárást kimondó határozat ellen az eljárási törvények nem biztosítanak jogorvoslati lehetőséget. Ez azon törvényhozói megfontolásból ered, hogy a pártatlan ítélkezés biztosításához olyan társadalmi érdek fűződik, amely megelőzi az eljárásokban részt vevő személyek egyéni érdekeit, szempontjait. A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 13.500 Ft perköltséget. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját is megállapította. Ítéletének indokolása szerint az Alkotmány
11. § /1/ bekezdésében biztosított, a bíró pártatlanságára vonatkozó alapelv, és a Bszi.
12. § /1/ bekezdésében meghatározott másik alapelv - senki sem vonható el törvényes bírájától - konkurál egymással. A Be. és a Pp. a kizárási okokat abszolút és relatív okokra bontva szabályozza. A Be.
13. § /1/ bekezdés e./ pontja és a Pp.
14. § /1/ bekezdés e./ pontja az elfogultságot, mint relatív kizárási okot határozza meg. Az elfogultság azért relatív kizárási ok, mert esetenként kell mérlegelni, hogy a bíró tekintetében valóban fennáll-e. Az eljárási törvények a bíró kötelezettségévé teszik, hogy a kizárási okot azonnal jelentse be, ha az véleménye szerint fennáll. A bíró nyilatkozatának - amelyben elfogultságára, vagy annak hiányára hivatkozik jelentősége van, hiszen a kizárási ok bejelentésétől kezdve nem járhat el az ügyben. A konkrét ügy tekintetében minden bírónak magának kell eldöntenie, hogy elfogulte, vagy sem. Ebben a körben a bíró nyilatkozatán keresztül érvényesül az igazságszolgáltatás pártatlanságára vonatkozó alapelv. A jogalkotó egyik eljárási törvényben sem biztosít jogorvoslatot a kizárást kimondó határozattal szemben. A ... Városi Bíróság bírái azért jelentettek be elfogultságot, mert a felperes a bíróság elnökét és csoportvezető bíráját több alkalommal életveszélyesen megfenyegette és a kezelőirodán tanúsított magatartása miatt a rendőrség közbelépését kellett kérni. Ezen indokok alapján a alperes minden alkalommal alaposnak találta a kizárás iránti bejelentést, és az eljárás lefolytatására más bíróságot jelölt ki. A ... Városi Bíróság az elfogultság bejelentésekor nem a Be.
15. §, illetve a Pp.
16. §-ára - a bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével szembeni elfogultság hivatkozással kérte más bíróság kijelölését, így a felperes által hivatkozott Be.
17. § és a Pp.
18. §-ának alkalmazása nem merülhet fel. A megyei bíróság álláspontja szerint az alperes magatartása nem volt jogellenes és felróhatóan sem járt el. Ha a felperest kár érte, akkor az nem volt okozati összefüggésben az alperes magatartásával. A kártérítési felelősség megállapításának három konjunktív feltétele hiányzik, így a keresetet elutasított. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melyben kérte a megyei bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kötelezését a keresetlevelében megjelölt vagyoni és nem vagyoni kárának, valamint felmerült perköltségének a megfizetésére. Fellebbezésének indokolásául előadta, hogy álláspontja szerint a Ptk.
19. § /1/ bekezdésében meghatározott kártérítés törvényi feltételei az ő vonatkozásában teljesültek, így jogosult a felmerült vagyoni és nem vagyoni kárának az igénylésére. Előadta, a ... Városi Bíróság felróhatóan és jogellenesen járt el akkor, amikor a Be.
20. § /1/ bekezdés e./ pontjára, illetve a Pp.
21. § /1/ bekezdés e./ pontjára hivatkozva elfogultságot jelentett be vele szemben. Vitatta, hogy "B" és"A" esetében részéről sor került volna veszélyes fenyegetésre, így az elfogultság bejelentése, és elfogadása nem volt megalapozott. Eljárási szabályt sértett a bíróság, amikor az e./ pontban meghatározott kizárási ok esetében az egész bíróság kizárásához vezetett. Megítélése szerint az egész bíróság kizárására - ilyen okból - egyik jogszabályi hely alapján sincs mód. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a ... Városi Bíróságnak a fenti eljárása megítélése szerint kirívó és egyértelmű jogszabálysértés, mivel olyan esetben úgy alkalmaz kizárást, amikor és ahogyan az a jogszabály szerint kizárt. Hangsúlyozta, hogy többletköltségei merültek fel utazási-, levelezési-, és telefonköltségben. A nem vagyoni kár körében előadta az igazságszolgáltatás alapelvei közül - alapos ok nélkül - sérült a törvény által rendelt bíróhoz való jog, illetve az elfogultság bejelentésekor - minden különösebb indok nélkül - egy egész bíróság jelentette ki azt, hogy az ő ügyének intézésében nem kíván részt venni. A kár bekövetkezése és a bíróság többszöri téves jogalkalmazása között az okozati összefüggés egyértelmű. A kár a rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, a kizárást kimondó végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint a megyei bíróság részletes bizonyítást folytatott le, a bizonyítékokat helyesen mérlegelve megalapozott tényállást állapított meg, az abból levont logikai és jogi következtetése is megalapozott. Az ítélőtábla hivatalos tudomást szerzett arról, hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után a felperest a Zalaegerszegi Városi Bíróság a P.20.550/2006/
22. szám alatti, a Vas Megyei Bíróság Pf.VIII.20.705/2007/
23. szám alatti jogerőre emelt ítéletével cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Az ítélet
24. június
25. napján emelkedett jogerőre, a felperes kirendelt hivatásos gondnoka "C". Erre figyelemmel az ítélőtábla a Pp.
26. § /1/ bekezdése alapján a felperes perbeli jog- és cselekvőképességét hivatalból vizsgálta, ezért a Pp.
27. § /2/ bekezdése alapján részbizonyítási eljárásban beszerezni rendelte a Zalaegerszegi Városi Bíróságtól a P.20.550/
28. szám alatti peres iratokat. Az iratok a korlátozott gondnokság alá helyezés tényét igazolták, és megállapítható volt, hogy a ... Megyei Jogú Város Gyámhivatala 15/237-5/
29. számú,
30. október
31. napján kelt határozatában "D" hivatásos gondnokot a gondnoki tisztségéből felmentette, és a felperes részére gondnokul "C" hivatásos gondnokot rendelte ki. A perbeli cselekvőképesség (Pp.49.) általában a polgári jogi cselekvőképességhez igazodik azzal, hogy korlátozott perbeli cselekvőképesség nincs, a fél vagy teljesen cselekvőképes vagy cselekvőképtelen. Ekként a felperes - a fellebbezés tekintetében - perbeli cselekvőképességgel nem rendelkezik, csak törvényes képviselője útján járhat el. (Ptk.15.§., 17.§.) Ezért az ítélőtábla Pf.
32. sorszám alatti iratában felhívta a felperes hivatásos gondnokát, hogy a végzés kézbesítésétől számított
33. napon belül írásban nyilatkozzon arról, hogy a gondnok nyilatkozata nélkül a felperes képviseletében eljáró pártfogó ügyvéd által a alperes P.20.382/2007/
34. sorszámú ítélete ellen
35. március
36. napján előterjesztett fellebbezést fenntartja-e, vagy sem. A felperes hivatásos gondnoka a Pf.8/I. sorszámú iratában bejelentette, hogy a benyújtott fellebbezést az írásbeli egyezően teljes egészében fenntartja. Az ítélőtábla a felperes hivatásos gondnoka nyilatkozatára figyelemmel a fellebbezést mint hatályosat érdemben bírálta el, és az alábbiak szerint megalapozatlannak találta. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás adatait a Pp.
37. §-ában foglalt elveknek megfelelően értékelve megalapozott tényállást állapított meg, ezen adatokból okszerű jogi következtetést vont le ítélete érdemben is jogszerű és megalapozott. Helyesen mutatott rá a megyei bíróság, hogy az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének akkor van helye, ha a kártérítés általános és különös feltételei fennállnak. Az általános polgárjogi kártérítési felelősség (Ptk.
38. § /1/ bekezdés) megállapításának három konjunktív feltétele van: a jogellenes magatartás, a kár és a jogellen magatartás, valamint a kár közötti okozati összefüggés fennállása. Ha ezen általános feltételek bármelyike hiányzik a kártérítés megállapítására nem kerülhet sor. A speciális feltételt a Ptk.
39. § /1/ bekezdése rögzíti, amely szerint az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A felhívott jogszabályi rendelkezések alapján a megyei bíróság megalapozottan állapította, hogy az elfogultsági kifogások bejelentésével a Zalaegerszegi Városi Bíróság nem sértette meg a Be.
40. §-át, illetve a Pp.
41. §-ában foglaltakat, mivel ezen esetekben relatív kizárási okról van szó. Ez pedig azt jelenti, hogy a bírónak nyilatkoznia kell arról, hogy tőle az ügy elfogulatlan megítélése elvárható-e. Helyesen állapította meg, hogy a perbeli esetben a Bszi.
42. § /1/ bekezdésében meghatározott „senki sem vonható el törvényes bírájától" alapelv ütközött az Alkotmány
43. § /1/ bekezdésében rögzített „bíró pártatlansága" alapelvével. Megalapozottan és jogszerűen jutott arra az álláspontra, hogy a pártatlan ítélkezés biztosításához olyan társadalmi érdek fűződik, amely megelőzi az eljárásokban részt vevő személyek egyéni érdekeit, szempontjait. Azt is megalapozottan állapította meg, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság nem sértette meg sem a Be., sem a Pp. szabályait és az egész bíróság kizárásához az az ok vezetett, hogy mindegyik bíró elfogultságot jelentett be a Be.
44. § /1/ bekezdés e./ pontja, illetve a Pp.
45. § /1/ bekezdés e./ pontja alapján. Erre figyelemmel a felperes által meghivatkozott Be.
46. §-a és a Pp.
47. §-ának nincs relevanciája. A Zalaegerszegi Városi Bíróság miután az elfogultsági bejelentéshez való jogot nem visszaélésszerűen gyakorolta jogellenes magatartást nem tanúsított, a jogszabályi előírásokat mindenben betartotta, így a kártérítés (Ptk.
48. § /1/ bekezdés) konjunktív feltételi hiányoznak, ezért a kártérítés megállapítására nem kerülhet sor. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.
49. § /2/ bekezdése alapján helybenhagyta. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a 7/
50. (III.30.) IM. számú rendelet
51. § b./ pontja, illetve
52. § /2/ bekezdése alapján állapította meg, melyet az állam visel. Győr,
53. évi július hó
54. napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Vass Mária sk. előadó bíró Dr. Lezsák József sk. bíró