← Magyarország

Kfv.37435/2008/5 – Kúria

Kfv.III.37.435/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kun Olivér ügyvéd által képviselt R.S. felperesnek, a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal - mint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal jogutódja - I.r., a dr.Korn József ügyvéd által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. II.r. alperesek ellen kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Pest Megyei Bíróság

  1. április
  2. napján kelt 8.K.27.112/2005/
  3. számú jogerős ítélete ellen a II.r. alperes által
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 8.K.27.112/2005/
  5. Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S Az M6-os autópálya é építése érintette az érdi 078/26 hrsz-ú lakóház, udvar és szántóként nyilvántartott 4895 m² területű ingatlan 1663 m²-es szántó területét, a 078/28 hrsz-ú 8716 m² területű szántóként nyilvántartott ingatlan 858 m² szántó területét, valamint a 078/29 hrsz-ú 8944 m² területű gyümölcsös és szántóként nyilvántartott ingatlan 447 m² szántó területét. Az ingatlanok meghatározott részeit az I.r. alperes az első ingatlant illetően a 81-890-7/
  6. számú határozatával, míg a másik két ingatlant illetően a 81-64-22/
  7. számú
  8. szeptember
  9. napján, illetve
  10. napján kelt határozataival 1.670.- Ft/m², illetőleg 1.600.- Ft/m² áron kisajátította. A kártalanítás összege a felperesi jogosult részére kifizetésre került. A határozatok felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben kérte azok megváltoztatásával a kártalanítás összegének felemelését. Előadta, hogy az ingatlanok a város határában fekszenek, jól megközelíthetőek, közművesíthetők, és a területre vonatkozó szabályozási tervek változtatására is történt kezdeményezés. A megyei bíróság ítéletével a 81-890-7/
  11. számú határozat 078/26 hrsz-ú ingatlanra vonatkozó részét megváltoztatva a 3.126.650.- Ft többletkártalanítást, a 81-64/22/
  12. számú határozatát megváltoztatva a 078/28 hrsz-ú ingatlant illetően 1.672.900.- Ft, ugyanezt a határozatot a 078/29 hrsz-ú ingatlant érintően megváltoztatva 871.850.- Ft többletkártalanítást állapított meg a felperes részére. Ítélete meghozatalánál a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének a külterületi termőföldekre vonatkozó megállapításait elfogadva állapította meg a többletkártalanítás összegét. Az ítélet ellen a II.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítását, illetőleg a megyei bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a kirendelt szakértő megállapításait nem tudta kellőképpen alátámasztani megfelelő összehasonlító adatok hiányában. Kiemelte, hogy a perbeli ingatlanok külterületek, így azok még a kisajátítási eljárásban meghatározott kártalanítás összegénél is kevesebbet érnek. Jogszabálysértésként a Polgári Törvénykönyvről szóló
  13. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./
  14. §-át, valamint a kisajátításról szóló
  15. évi
  16. törvényerejű rendelet /a továbbiakban: Ktvr./
  17. és
  18. §-át jelölte meg. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Ptk.
  19. §-ának /1/ bekezdésével összhangban mondja ki a Ktvr.
  20. §-a, hogy e törvényerejű rendelet célja, hogy az általa meghatározott közérdekű célra kisajátítás útján kivételesen lehetővé tegye - azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében - nem állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának megszerzését az állam, vagy a helyi önkormányzat részére. A Ktvr.
  21. §-a értelmében a kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket meg kell téríteni. Mindezen jogszabályhelyek felhozásával a II.r. alperes lényegében a Polgári perrendtartásról szóló
  22. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
  23. §-ának /1/ bekezdésének helyes alkalmazását kifogásolta, amikor vitatta, hogy a megyei bíróság az igazságügyi szakértő véleményét miért az ítéletében kifejtettek szerint értékelte. Az ügyben tényként megállapítható, hogy a megyei bíróság a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményét aggálytalannak tekintette, azonban azt felülmérlegelve a szakvéleményben kifejtett megállapításoknak csak a külterületi termőföldekre vonatkozó részét fogadta el. Értékelte azonban a megyei bíróság azt a nem vitás tényt, hogy a perbeli ingatlanokat a kisajátítást megelőzően hozott határozattal az önkormányzat képviselő-testülete belterületbe sorolta. Ez a kisajátításkori értékre vonatkozóan nem tekinthető olyan tényezőnek, melynek figyelembevétele mellőzhető volna, mert adásvétel esetében is a forgalmi értékre nyilvánvaló kihatása van. A Pp.
  24. § /1/ bekezdésén, a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálati eljárásban eredménnyel csak akkor támadható, ha a tényállás megállapítása iratellenesen történt és a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt. A jelen ügyben a tényállást a megyei bíróság helyesen állapította meg és okszerűen mérlegelte a beszerzett igazságügyi szakértői véleményét figyelembe véve, és azt megfelelően mérlegelve a bizonyítékokat is. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  25. § /3/ bekezdése alapján a jogerős ítélet hatályában fenntartotta. A II.r. alperest a Legfelsőbb Bíróság az illetékekről szóló
  26. évi XCIII. törvény
  27. §-ának /1/ bekezdésében, 39-
  28. §-aiba foglaltaknak megfelelően, és a
  29. § szerint alkalmazandó 6/1986./VI.26./ IM rendelet
  30. §-ának /2/ bekezdésébe értelmében kötelezte a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A felperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak rendelkeznie e felöl nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  31. §-a és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008./XII.23./ Korm. rendelet
  32. § /2/ bekezdésének a/ pontja és a
  33. §-a alapján tüntette fel az alperes jogutódját a határozat fejrészében. Budapest,
  34. június
  35. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.