Kfv.37516/2008/6 – Kúria

Kfv.III.37.516/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Porkoláb Lajosné pártfogó ügyvéd által képviselt B. I. felperesnek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja alperes ellen növényvédelmi bírság ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Békés Megyei Bíróság

1. július
2. napján kelt 7.K.23.028/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 7.K.23.028/2008/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A le nem rótt 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperes B., E. u.
6. szám alatti üzletében a növényvédelmi felügyelő
7. május
8. napján ellenőrzést tartott, melynek során megállapította, hogy a mini ABC-ben élelmiszerrel egy légtérben önkiszolgáló módon - engedélyköteles növényvédő szer árusítása történik. Az üzletben egyedül tartózkodó alkalmazott nem rendelkezett NS Forgalmazási, Felhasználási növényvédő szer forgalmazáshoz szükséges vásárlási, forgalmazási és felhasználási engedéllyel, de az üzlet rendelkezett működési engedéllyel növényvédő szer forgalmazására is, melyről a felperes nyilvántartást nem vezetett Ilyen tényállás alapján az alperes elsőfokú szerve 200.000.- Ft növényvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes
9. október
10. napján kelt 13.2/635-2/
11. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatva a bírságot 100.000.- Ft-ra csökkentette, egyebekben helybenhagyta. A felperes keresetében helyezését kérte. az alperes határozatának hatályon kívül A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint széles körű bizonyítási eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy az alperes határozata jogszerű volt. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését - új eljárás kötelezettsége mellőzésével - kérte. Előadta, hogy a bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, és ítéletét emiatt helytelenül hozta meg. Jogszabálysértésként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
12. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
13. §-ának /1/ bekezdésére és
14. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozott. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Jelen ügyben a jogerős ítélet törvényességének megállapítása iránt előterjesztett felülvizsgálati kérelemben kell dönteni a Legfelsőbb Bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem tartalmából megállapítható, hogy a felperes az ítélet jogszerűségével kapcsolatban a Polgári perrendtartásról szóló
15. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
16. § /1/ bekezdésére vonatkozóan terjesztett elő kifogást. Jogszabálysértésként a Ket. szabályait jelölte meg a felperes, ezeket azonban a bíróság eljárása során nem sérthette meg, mert nem alkalmazta. A Pp.
17. §-ának /1/ bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. Eljárási jogszabálysértés alapján is támadható a jogerős ítélet felülvizsgálattal. Az ilyen irányú felülvizsgálat azonban csak akkor vezethet eredményre, ha a tényállást a bíróság tévesen állapította meg, illetőleg a megállapított tényállás alapján a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen volt. A perbeli esetben a megyei bíróság terjedelmes bizonyítást folytatott le, és a bizonyítékokat okszerűen értékelte, így a tényállást helyesen állapította meg. Kiemeli a Legfelsőbb Bíróság, hogy a bizonyítékok mérlegelésénél kiemelkedő jelentősége van annak a helyszínen felvett jegyzőkönyvnek, amelyet a növényvédelmi ellenőr közokiratban rögzített. Ehhez képest a felperes későbbi ellentétes előadásai olyan meggyőző bizonyítékot nem tartalmaztak, mely lehetővé tette volna e jegyzőkönyv tartalmának figyelmen kívül hagyását. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
18. § /3/ bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986./VI.26./ IM rendelet
19. §-a értelmében az állam viseli. Ugyancsak az állam viseli a pervesztes felperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díját is. Budapest,
20. július
21. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Darák Péter sk. bíró