Mfv/K.IV.10.908/2007/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kastyák János ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve(6400 Kiskunhalas, Károly u. 7.) I.r. és II.r. felperesnek a Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztáralperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2007. június 26. napján meghozott 1.M.194/2006/38. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 40. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Kecskeméti Munkaügyi 1.M.194/2006/38. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az felpereseknek perköltséget. alperest, hogy 15 nap 20.000 (húszezer) forint Bíróság alatt fizessen meg a felülvizsgálati eljárási Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperes 2006. január 31-én kibocsátott 05-351/1/2006. számú fizetési meghagyásával az I.r. és II.r. felperest, valamint M. I-t egyetemlegesen kötelezte összesen 931.814.- forint egészségügyi költség megfizetésére Bundzsák János sérülésével kapcsolatban. Fizetési meghagyásának indokolása szerint a felperesek és M. I. 2002. július 27-én a kora esti órákban nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása után bántalmazták a sértettet házának kertjében. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítéletével a vádlottakat 1. rendbeli, társtettességben elkövetett súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek mondta ki, amely határozatot a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletével a vádlottak bűnössége vonatkozásában hatályában fenntartotta. A fentiekre tekintettel a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 68. §-ának /1/ bekezdése, valamint ez alapján a Ptk. 339. §ának /1/ bekezdése értelmében a felperesek és M. I. egyetemlegesen felelősek a sértett egészségbiztosítási ellátása során felmerült költségek megtérítéséért. Az I.r. és II.r. felperesek keresetükben kérték a fizetési meghagyás megváltoztatását arra tekintettel, hogy bár jogerősen megállapított bűnösségüket nem vitatják, azonban érthetetlennek tartják, hogy milyen alapon marasztalta őket az alperes ilyen nagy összegű egészségügyi költség megtérítésre, ilyen hosszú időtartamú baleseti ellátás alapján, ha a büntetőeljárásban kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján a sértett sérüléseinek tényleges gyógytartama 4 hét volt. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével az alperes fizetési meghagyását hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolása szerint az alperes határozata abban a részében jogszabálysértő, amelyben a költségeket a felperesek terhére összesen 931.814.forint összegben felszámította, ugyanis a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján megállapítást nyert, hogy ezen költség csak részben indokolt. Új eljárása során az alperesnek az igazságügyi szakértői vélemény alapján kell megállapítania a felperesek vonatkozásában azokat az indokolt költségeket, amelyeket a szakvélemény tartalmaz. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a per Pp. 157. §-ának
- a)pontja alapján történő megszüntetését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése mellett a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. Előadta, hogy első sorban azért tartja törvénysértőnek az ítéletet, mert a fizetési meghagyás az I.r. és II.r. felperessel egyetemlegesen kötelezte M. I-t az egészségügyi költségek megtérítésére, azonban csak az I.r. és II.r. felperes indított keresetet annak hatályon kívül helyezése iránt, ezért a munkaügyi bíróságnak fel kellett volna hívnia a felpereseket a harmadik kötelezett, M. I. perbevonására. Álláspontja szerint ezzel a bíróság megsértette a Pp. 3. §-ának /1/-/2/ bekezdését, mert a hiányzó harmadik kötelezett perbevonása nélkül lefolytatta a pert, és az ügyben érdemi döntést hozott. Sérelmezte továbbá, hogy a munkaügyi bíróság - álláspontja szerint - a Pp. 182. §-a /3/ bekezdésében foglaltak megsértésével megalapozatlanul utasította el az alperes új szakértő kirendelésére vonatkozó indítványát. Előadta végül, hogy az Ebtv. értelmében a megtérítési igény érvényesítése során nem csak az elsődleges orvosi ellátás költségeit, hanem a „károsodott funkció maradéktalan helyreállásáig„ szükséges valamennyi költséget fel kell számítani. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Pp. 177. §-ának /1/ bekezdése alapján ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a bíróság szakértőt rendel ki. A Pp. 182. §-ának /3/ bekezdése alapján, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a munkaügyi bíróság az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával, kellő mélységű szakértői bizonyítást folytatott le, ezért nem osztotta az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett álláspontját, amely szerint a munkaügyi bíróság megalapozatlanul utasította el az alperes új szakértő kirendelésére tett indítványát. A társadalombiztosítási perben eljárt szakértő szakvéleményében rámutatott arra, hogy az alperes által felülvizsgálati kérelmében említett időszakokban a sérültön végrehajtott műtétekre túlnyomórészt természetes okú, a bántalmazástól független megbetegedések miatt került sor, továbbá meghatározta, hogy ezen műtétekkel kapcsolatban mely költség számítható fel a bűncselekmény utóhatásai miatt szükségessé vált beavatkozásra. A munkaügyi bíróság ítéletében megfelelő indokát adta annak, hogy a büntető ügyben keletkezett szakértői véleménnyel szemben miért fogadta el az általa kirendelt szakértő szakvéleményében foglaltakat, ezért az a tény, hogy az alperes az orvosszakértői véleményben foglaltakkal nem értett egyet, nem tette azt aggályossá. A fentiek értelmében a munkaügyi bíróság a bizonyítékok okszerű, helyes mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy az alperes határozata abban a részében jogszabálysértő, amelyben a költségeket a felperesek terhére összesen 931.814.- forintban számította fel. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 111. §-ának /3/ bekezdése alapján a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni, erre tekintettel az alperes köteles figyelembe venni a munkaügyi bíróság ítéletében foglalt - kifogástalan szakvélemény alapján előírt - kötelező utasításokat új eljárása során. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp. 51. §-a /1/ bekezdésének
- a)pontjában szereplő egységes pertársaság a perbeli esetben nem állhat fenn a felperesek között arra tekintettel, hogy jelen ügy nem a fizetési kötelezettség mérséklésére irányul, hanem tárgya egy társadalombiztosítási határozat jogszerűségének felülvizsgálata, amely tárgyban való döntés meghozatala a jogbiztonság érdekében nem tehető függővé attól, hogy mindhárom kötelezett perben állt-e. Tévesen hivatkozott ezért az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a harmadik - perben nem álló - kötelezett esetében beállt az alperesi határozatra vonatkozó anyagi jogerő, és e hiba utólag már nem orvosolható. Megjegyzi továbbá e körben a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp. 332. §ának /5/ bekezdése csak az ellenérdekű fél bíróság általi kötelező értesítését írja elő közigazgatási - valamint társadalombiztosítási - perben, figyelemmel arra, hogy azonos érdekű felek esetében ez jogsérelem okozása lehetőségének hiányában szükségtelen. A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest a Pp. 78. §-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság a felperesek felülvizsgálati eljárási perköltségének a megfizetésére. Az eljárás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 75/A. §-a alapján tárgyi illetékmentes, ezért az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett. Budapest, 2009. február 4. Dr. Kozma György sk. tanácselnök, Dr. Kárpáti Zoltán sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok