Kfv.37497/2008/3 – Kúria

Kfv.IV.37.497/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Bodonovich Jenő ügyvéd által képviselt Kft.felperesnek a Pest Megyei Földhivatal alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság

1. május
2. napján meghozott 8.K.26.154/2008/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.26.154/2008/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s :
6. március 26-án a felperesi kft. bányaszolgalmi jog bejegyzését kérte a kérelmében felsorolt helyrajzi számú ingatlanokra. Kérelméhez - egyebek mellet - csatolta a Szolnoki Bányakapitányság Budapesti Kirendeltségének
7. novemberében keltezett 2770/
8. számú jogerős használatbavételi engedélyét. A körzeti földhivatal határozatával az ingatlan-nyilvántartásról szóló
9. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
10. §-a,
11. § /1/ bekezdése és
12. §-ának /1/ bekezdése alapján elutasította a bányaszolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmet azzal, hogy olyan határozat nem került benyújtásra, amely a bányaszolgalmi jog keletkezését tanúsítja, továbbá tartalmazza a törvényben előírt kellékeket, többek között az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) is. A felperes fellebbezése folytán az alperes a
13. november
14. napján meghozott 31.210/
15. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Határozata indokolásában az Inytv.
16. §-ára,
17. § /1/ bekezdésének c/ pontjára, valamint a földgázellátásáról szóló
18. évi CLII. törvény végrehajtására kiadott 111/2003.(VII.29.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
19. §-ának /1/ bekezdésére hivatkozással rögzítette, hogy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tartalmaznia kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését, település neve és helyrajzi száma szerint. Tekintettel arra, hogy a Szolnoki Bányakapitányság Budapesti Kirendeltségének 2770/
20. számú használatbavételi engedélye nem tartalmazza azon ingatlanok pontos megjelölését, amelyekre bányaszolgalmi jog bejegyzését kérte a felperes, ezért kérelmét a bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiánypótlásra alkalmatlansága miatt az Inytv.
21. § /3/ bekezdésének c/ pontja alapján el kellett utasítani. A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok megváltoztatásával bányaszolgalmi joga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének elrendelését. A megyei bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában az Inytv. és a Vhr. alperes által alkalmazott rendelkezéseire hivatkozással megállapította, hogy a felperes által csatolt 2770/
22. számú határozat
23. pontja a létesítménnyel érintett 13 települést felsorolja, azonban nem jelöli meg az érintett helyrajzi számokat és nem tartalmazza a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Kifejtette a megyei bíróság , hogy a Ket.
24. §-ának /4/ bekezdése alapján kiadott hatósági bizonyítvány és annak melléklete felsorolja ugyan az érintett helyrajzi számokat, a település megjelölése nélkül, azonban a Vhr.
25. §-ának /1/ bekezdése értelmében a gázelosztó vezeték biztonsági övezetének területét nem hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, a Vhr. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a bányaszolgalmi jog ingatlannyilvántartási bejegyzése alapjául hatósági bizonyítvány szolgálhat. A hatósági bizonyítvány nem felel meg az Inytv.
26. §ában és a további rendelkezésekben meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak megváltoztatását. Álláspontja szerint a bányaszolgalmi jog a Vhr.
27. §-ának /1/ bekezdése értelmében bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a Ket.
28. §-ának /2/ bekezdése és
29. §-ának /5/ bekezdése alapján a Budapesti Bányakapitányság által
30. december 19-én kiállított hatósági bizonyítványt is jogerős határozatnak kell tekinteni. A határozat a Pp.
31. § /1/ bekezdése értelmében közokiratnak minősül, teljesen bizonyítja a földgázelosztó-vezetékre vonatkozó jogerős használatbavételi engedély létét. Ezért jogszabálysértő a jogerős ítélet, mely szerint a hatósági bizonyítvány nem szolgálhat bejegyzés alapjául. Iratellenesnek és jogszabálysértőnek tartja továbbá a felperes a megyei bíróság azon álláspontját is, amely szerint a hatósági bizonyítvány nem felel meg az Inytv.
32. §-ában és a további rendelkezésekben meghatározott követelményeknek. A hatósági bizonyítvány a használatbavételi engedélyen túl igazolja a bejegyzés tárgyát képező, s a felperest a bányászatról szóló
33. évi XLVIII. törvény
34. § /3/ bekezdése alapján megillető bányaszolgalmi jog fennálltát is, így megfelel az Inytv.
35. §-a, valamint a
36. § /1/ bekezdése által támasztott követelményeknek. Maradéktalanul tartalmazza továbbá az Inytv.
37. § /1/ bekezdése által felsorolt szükséges kellékeket, így a település megjelölését is. A felperes álláspontja szerint a hatósági bizonyítvány önmagában is bejegyzésre alkalmas okirat, az 1994-ben kiadott jogerős használatbavételi engedély mellett. Az Inytv.
38. §-ából következően a bejegyzéshez szükséges tartalmi elemek két külön okiratban megjelenhetnek, így nincs jogi akadálya bejegyzési kérelmük teljesítésének. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
39. §-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem túlnyomó részt alaptalan. A Pp. 339/A. §-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A rendelkezésre álló peradatok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes a Budapesti Bányakapitányság által kiállított hatósági bizonyítványt keresetlevelével egyidejűleg,
40. december
41. napján nyújtotta be a Nagykátai Körzeti Földhivatalhoz. Az alperesnek a másodfokú határozat meghozatalakor (
42. november 19.) ebből következően nem volt tudomása a hatósági bizonyítványról. Tévedett ezért a megyei bíróság, mert nem a Pp. idézett rendelkezésében foglaltaknak megfelelően járt el, felülvizsgálta a hatósági bizonyítványt és az ezzel kapcsolatos jogi álláspontjára alapítottan utasította el a felperes keresetét. Ugyanakkor érdemi döntése a hatályos jogszabályoknak megfelel, mert az alperes jogszerűen döntött az elsőfokú határozat helybenhagyásáról, mivel a felperes által a kérelméhez csatolt iratok alapján a bejegyzési kérelem nem volt teljesíthető. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet indokolásának megváltoztatásával - a Pp.
43. §-ának /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felperes új eljárást megindító, új kérelmet nyújthat be a körzeti földhivatalhoz a jogerős használatbavételi engedély és a hatósági bizonyítvány csatolásával, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgált eljárásra irányuló kérelmét és a hatósági bizonyítványt még a Vhr.
44. §-ának /1/ bekezdésében megadott határidő (
45. december 31.) lejárta előtt benyújtotta a földhivatalhoz. A pernyertes alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Pp.
46. §-ának /2/ bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróságnak határoznia nem kellett. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati eljárás
47. évi XCIII. törvény
48. §-ának /1/ bekezdése alapján járó 36.000 forint illetékét a felperes felülvizsgálati kérelmére bélyegben lerótta, a Legfelsőbb Bíróságnak az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Budapest,
49. július
50. Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok Dr.Kárpáti Zoltán sk.