Kfv.I.35.236/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Koós László Zoltán ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- március 3-án kelt 1.K.21.751/2007/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 1.K.21.751/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 2.500.000 (kettőmillió-ötszázezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
- február 23-án ellenőrzés alá vonták a felperesi cég ... forgalmi rendszámú tehergépkocsiját, amelyet a cég beltagja és bejegyzett képviselője, ... vezetett. Az ellenőrzés alá vont gépkocsiban 20310 doboz magyar adójegy nélküli cigarettát találtak az ellenőrök. A megismételt eljárásban az első fokú vámhatóság a felperes jövedéki törvénysértését állapította meg, és 59.230.750 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte azzal, hogy a gépjármű tekintetében külön végzésben fog rendelkezni. Az alperes 5743/
- számú határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
- évi CXXVII. törvény (továbbiakban Jöt.)
- §
(1),
(2)bekezdéseire, 97. §
(6)bekezdés b) pontjára és 121. §
(3)bekezdésére való hivatkozással. A felperes keresetében az alperesi határozat első fokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, mivel a tényállást nem tisztázta, a jövedéki törvénysértést ... magánszemély követte el, a felperes jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytat, így nem lehetett volna őt szankcionálni. Vitatta a gépjármű lefoglalásával, zárlat elrendelésével kapcsolatos eljárásokat is. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a vitatott tehergépkocsi a felperes tulajdonát képezte, azt ... ügyvezető-igazgató vezette. A Jöt. 4. § a) pontja, 114. §
(1)bekezdése,
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontja,
(3)és
(4)bekezdése alapján megállapította, hogy jogszerű volt a felperessel szemben a jövedéki bírság kiszabása. A jogszabály szerinti tényállást a felperesi gazdasági társaság az adózatlan jövedéki termék birtokban tartásával és szállításával valósította meg. Utalt arra, a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében kifejtette, hogy jövedéki bírság gazdálkodó szervezettel szemben is kiszabható. A bírságalappal kapcsolatban a vámhatóság határozata részletes indokolást és számítást tartalmaz. Részletesen kifejtette, hogy a gépkocsi lefoglalásával, az ingatlanok zárlatát elrendelő végzésekkel kapcsolatos felperesi hivatkozások jelen perben nem bírálhatók el. Az első fokú bíróság jogerős ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát. Másodlagosan az első fokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy a felperest mivel jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytatott nem lehetett volna jövedéki bírsággal sújtani. Az alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy az első fokú bíróság helyesen értelmezte a Jöt. szabályait a jövedéki bírsággal sújtható személy/gazdasági társaság körében. A Jöt. 114. §
(4)bekezdése alapján a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és más gazdálkodó szervezet (a Polgári törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 685. § c) pont), amennyiben az
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában meghatározott tevékenységet folytat, a
(3)bekezdés szerinti bírságalap ötszörösének, kereskedelmi mennyiség esetében tízszeresének megfelelő mértékű jövedéki bírság fizetésére köteles. A
(4)bekezdés tehát a
(3)bekezdésben alkalmazott kétszeres, illetve ötszörös szorzóhoz képest súlyosabb szankciót (ötszörös, illetve tízszeres szorzó) tesz kötelezővé, meghatározva, hogy ez kire vonatkozik. Ez a bekezdés két külön személykört határoz meg, egyrészt a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozóét és ettől elkülönítve a Ptk. 685. §
- c)pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet. Ez utóbbi esetében azonban már nem szükséges, hogy a gazdálkodó szervezet jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytasson. Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytatáshoz kösse a súlyosabb szankció alkalmazását, nem kellett volna külön nevesíteni az egyéni vállalkozót, hiszen a Ptk. 685. §
- c)pontjában az egyéni vállalkozó is felsorolásra kerül. Ebben az esetben elegendő lett volna a „jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet (Ptk. 685. §
- c)pont)" szöveg megfogalmazás. A jogszabályalkotó azonban a Ptk. 685. §
- c)pontjában felsorolt gazdasági szervezetek közül kivette és nevesítette az egyéni vállalkozót, és vele szemben csak akkor lehet a
(4)bekezdés szerinti súlyosabb szankciót alkalmazni, ha a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytat. Amennyiben ilyet nem folytat, akkor a
(3)bekezdés szerinti - a természetes személyre vonatkozó szankciórendszer vonatkozik rá. A gazdálkodó szervezet esetében azonban minden esetben a súlyosabb szankció vonatkozik akár folytat jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet, akár nem. Mindezekre figyelemmel az első fokú bíróság a Jöt. 4. §, 114. §
(3)és
(4)bekezdései alapján jogszerű döntést hozott, ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Azt is helyesen állapította meg, hogy a gépjárművel kapcsolatos egyéb eljárások nem képezték, nem képezhették jelen eljárás tárgyát. A pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt maximum felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére a pervesztes felperest kötelezte a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- április
- Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró