Mfv.II.10.075/2007/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mendlik György ügyvéd által képviselt felperesnek a felülvizsgálati eljárásban ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított, a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 6.M.674/2006/
- számú ítéletével elbírált perében az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Munkaügyi 6.M.674/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a 6.M.674/2006/
- számú ítéletével a felperesnek az alperes közigazgatási határozata hatályon kívül helyezésére irányuló keresetét elutasította. Az ítéleti tényállás szerint az alperes Megyei Felügyelősége
- szeptember 6-án munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes vállalkozó által üzemeltetett vendéglátó egységben. Az eljáró felügyelő megállapította, hogy négy fő külföldi (román) állampolgárt engedély nélkül foglalkoztattak. A felvett jegyzőkönyvek szerint a külföldi állampolgárok részben a felperes vállalkozó vendéglőjében végeztek építőipari segédmunkát, másrészt a P. szigeti kemping területén melynek bérlője a felperes - az árvíz levonulása után takarítottak. A külföldi állampolgárok a G. F. Bt. által beszerzett és Budapest területére érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkeztek. A külföldi állampolgárok a felperes által ígért 400 forintos órabér ellenében dolgoztak. Az elsőfokú hatóság határozatával az ellenőrzés napján a további munkavégzést megtiltotta. Az ugyanezen napon hozott határozat 1.140.000 forint megfizetésére kötelezte a felperest a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze javára, mert engedély nélkül foglalkoztatta a külföldi munkavállalókat, akik nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál, illetve nem az engedélyben megjelölt munkahelyen végeztek munkát. Az Flt.
- §
(4)bekezdése alapján a munkaadó által befizetendő összeg a négy személyt és a minimálbér ötszörösét figyelembe véve (4x57.000 forintx5) 1.141.000 forintot tett ki. Az alperes, mint helybenhagyta. másodfokú hatóság az elsőfokú határozatot A munkaügyi bíróság a felperes keresetét - amelyben arra hivatkozott, hogy a külföldiek a camping területén lévő szállásuk környékén az árvízi védekezést szolgáló homokzsákokat pakoltak, ezért a munkáért munkabért nem fizetett - nem találta alaposnak. A rendelkezésre álló iratok alapján nem lehetett megállapítani, hogy kárelhárítási és helyreállítási közérdekű munkát végeztek, és hogy ezért a felperes munkabért nem fizetett. Mérlegelte a bíróság a tényállás megállapításánál a Sz. Város Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodája által adott nyilatkozatot is, amely szerint a felperes, mint a kemping tulajdonosa, illetve a városi strand üzemeltetője az évente többször előforduló árvizek következtében elszennyeződött területen a közterületet is védi és tisztítja, továbbá értékelte a F. K.-val kötött lakásbérleti szerződést is, amely szerint nevezett
- június 6-ától havi 15.000 forint lakásbérleti díj fizetése ellenében lakik a felperesi kemping területén lévő munkásszálláson. Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvek, az említett külföldi állampolgárok nyilatkozatai alapján arra következtetett, hogy már
- nyarától építőipari segédmunkát végeztek a felperes számára és irányítás alatt 350-400430 forintos órabér ellenében. Minthogy az engedély szerint a külföldi állampolgárok foglalkoztatására a G. F. Bt. volt jogosult, a felperes nem rendelkezett ilyen engedéllyel, ezért jogszerűen hozta meg az alperes a jogerős határozatát. A jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen a kereseti kérelmének helyt adó határozat hozatalát, azaz az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, másodlagosan a további tanúbizonyítás lefolytatása érdekében új eljárás elrendelését kérte. Arra hivatkozott, hogy a bíróság megsértette a Pp.
- §-ában foglalt kötelezettségét, mivel elutasította a tanúbizonyítás iránti indítványát, és elzárta annak bizonyításától, hogy az ellenőrzés alá vont személyekkel nem kötött munkavégzésre irányuló szerződést. A felülvizsgálati kérelem előterjesztését követően benyújtott beadványában tárgyalás tartását kérte arra hivatkozva, hogy szükség esetén a meghallgatni indítványozott tanút a tárgyalásra előállítja. Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvekre hivatkozott, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes részére végeztek munkát a foglalkoztatott külföldi állampolgárok a jogszabály által megkívánt engedély hiányában. Az érintetteket felperes már
- júliusától foglalkoztatta, és elismerte azt is, hogy részükre 400 forint órabér kifizetését vállalta. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A Pp. 274. §ának
(2)bekezdése értelmében tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében kérheti, a felperes azonban felülvizsgálati kérelmében tárgyalás tartását nem kérte, ilyen kérelmet utólag már nem terjeszthetett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdése szerint a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére, csupán azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok megállapításánál és egybevetésénél nem történt-e iratellenes, vagy kirívóan okszerűtlen, logikátlan következtetés (BH 2001/197, BH 2002/29.sz.). Az adott esetben a jogerős döntés alapjául szolgáló ítéleti tényállás tekintetében jogszabálysértést megalapozó okszerűtlen következtetés nem állapítható meg, ezért az a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. A felperes a keresetében M.-né S. É. tanúkénti meghallgatását kérte. Ez a perben megtörtént, és a bíróság a tanú vallomását a bizonyítékok körében értékelte. Az
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a felperes jogi képviselője ezen alkalommal kérte a tárgyalás elhalasztását azzal, hogy bizonyítékait 8 napon belül bejelenti. Nem jelölte meg sem a bizonyítékokat, sem azt, hogy mit kíván bizonyítani a támadott alperesi határozatban megállapítottakkal szemben. Az alperes a további bizonyítás lefolytatását ellenezte a határozatok megalapozottságára hivatkozva, és ezt a követően a bíróság végzésével a felperes további bizonyítási indítványát elutasította. Ez a Pp.
- §-ában foglaltakra tekintettel nem volt jogszabálysértő. A per adataiból nem állapítható meg, hogy az eljárt bíróság az eljárásban a jogvita pártatlan eldöntésének követelményét megsértette volna, mivel a felperes által becsatolt önkormányzati nyilatkozatot, bérleti szerződést is értékelte a tényállás megállapításánál, továbbá a külföldi állampolgárok által az ellenőrzés során tett nyilatkozatot, illetve a felperes jogi képviselője által két alkalommal aláírt jegyzőkönyvi nyilatkozatot is. A bizonyítékok értékelésénél iratellenesség, illetve kirívóan logikátlan, okszerűtlen következtetés nem volt megállapítható. Minthogy a felperes engedéllyel nem rendelkezett a külföldiek foglalkoztatására, az Flt.
- §
(4)bekezdése alapján a támadott határozat jogszerűen állapította meg a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze javára befizetendő összeget. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költség, valamint a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Istvánné s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró