Kfv.I.35.092/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csernus Tibor ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hernádi Anikó jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Parancsnoksága alperes ellen közigazgatási bírság ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Zala Megyei Bíróság 7.K.20.607/2007/
- számú végzéssel kijavított,
- június 7-én kelt 7.K.20.607/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 7.K.20.607/2007/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint első fokú és 5.000 (ötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 7.000 (hétezer) forint kereseti és 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú hatóság járőrei
- szeptember 25-én a rédicsi határátkelőhelyen ellenőrizték a felperes tehergépjárműveit, amely Olaszországból Magyarországra szállított árut nemzetközi áruforgalomban. Megállapítást nyert, hogy a tehergépjármű vezetője által bemutatott nemzetközi árufuvarozási igazolvány érvényességi ideje
- február 23-án lejárt. Ezért az első fokú hatóság a felperesi fuvarozó vállalatot 50.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, melyet az alperes 4515/
- számú határozatával helybenhagyott. A Zala Megyei Bíróság 7.K.21.921/2006/
- számú ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte azzal, hogy közigazgatási bírság kiszabásának akkor lehet helye, ha az alperes meg tudja hivatkozni a hatósági igazolvány érvényességi idejét és annak feltüntetését előíró jogszabályhelyet. az igazolványban való Az alperes a megismételt eljárásban hozott 1622/1-
- számú határozatával az első fokú határozatot ismét helybenhagyta. Hivatkozott a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény (továbbiakban Kkt.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontjára, a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (továbbiakban GKM r.) 16. §
- b)pontjára, és a nemzeti közlekedési hatóság 55/1999. KFF. Szabályzatában (továbbiakban Szabályzat) foglaltakra. Nemzetközi közúti áruszállítás csak olyan járművel végezhető, amelynek vezetője részére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv a nemzetközi árufuvarozói igazolványt kiadja, a felperes gépjárművezetője pedig ilyen igazolvánnyal nem rendelkezett. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a nemzetközi árufuvarozói igazolvány időkorlát nélkül érvényes, így a közigazgatási bírság kiszabása jogszabálysértő volt. Az első fokú bíróság kijavított jogerős ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a GKM r. nem ad kellő felhatalmazást a vitatott igazolvány esetében az érvényességi idő hatóság által szabályozására. A Szabályzat jogszabálynak nem tekinthető, és nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 82. §
(4)bekezdésének, 85. §
(2)bekezdésének. Összefoglalva megállapította, hogy az alperes határozatában nem tudott az ellenőrzés idején hatályos olyan jogszabályhelyet megjelölni, amely a vitatott igazolvány érvényességi idejét - mint hatósági igazolvány - kötelező tartalmát előírná. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az igazolvány kiállításakor (
- február 23.) nem a GKM r., hanem még a közúti járművezetők képzéséről, vizsgáztatásáról és szakképesítéséről szóló 20/
- (VII. 21.) KHVM rendelet (továbbiakban KHVM r.) volt hatályban. Így az igazolvány érvényességi idejéhez sem a GKM r-nek, sem az akkor még hatályba nem lépett Ket-nek nincs jogi relevanciája. A Szabályzat alapján a kiadott igazolványok a vizsga időpontjától számított 5 évig érvényesek. A felperes ellenkérelmében fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet hatályában való A felülvizsgálati kérelem alapos. Az alperes felülvizsgálati kérelmével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/
- (XII. 20.) MT rendelet (továbbiakban MT r.)
- §
(1)bekezdés b) pontja értelmében a közúti közlekedési szolgáltatás, továbbá a közúti árués személyszállítás keretében járművet az vezethet, aki az
- számú mellékletben meghatározott tevékenységhez kapcsolódó képesítéssel rendelkezik. Az
- számú melléklet A. rész II/
- pontja szerint nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásnál, árufuvarozásnál nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítéssel kell rendelkezni. A nemzetközi árufuvarozó szolgáltató képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vitatott igazolvány kiállításakor hatályos KHVM. r.
- §
(1)bekezdése szerint az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban kötelezően előírt szakképesítés megszerzéséhez a KFF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető. A
(6)bekezdés értelmében a vizsgák feltételeit és rendjét a KFF szabályzatban hirdeti meg. A vizsgát a KFF vagy az általa megbízott képző szerv (a továbbiakban: megbízott) szervezheti. A
(8)bekezdés alapján pedig a szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki, és tartja nyilván. A
- § c) pontja alapján a KFF vezetője a külön jogszabályok és e rendelet alapján meghatározza a vizsgáztatás módszereit, feltételeit és az abban közreműködők feladatait. A KHVM. r. helyébe lépő GKM r.
- §
(1)bekezdése értelmében az egyes közúti közlekedési tevékenységek végzéséhez szükséges, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez a KKF engedélye alapján szaktanfolyam szervezhető. A
(8)bekezdés alapján a szakképesítést igazoló okmányokat - a sikeres vizsgát tett jelöltek részére - a KFF adja ki. A KFF vezetője a
- § b) pontja felhatalmazása alapján szabályozza a vizsgáztatás módszereit, eljárási rendjét és ügyvitelét. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a felhívott jogszabályhelyek megteremtették azt a jogi lehetőséget, hogy a Szabályzatban meghatározásra kerüljön az igazolvány érvényességi határideje. Ezt egyébként az igazolvány kiállításakor sem a felperes, sem, a tehergépjármű vezetője sem kifogásolta, tudták, hogy 5 éves érvényességi időre kapta meg. Az első fokú bíróság utalt a GKM r. 33/C. §-ra azzal, hogy a jogalkotó az alkotmányos jogi szabályozás hiányát felismerte. A Legfelsőbb Bíróság e körben sem osztja az első fokú bíróság véleményét. A GKM r. módosításáról szóló 38/
- (III. 28.) GKM rendelet
- §a a GKM r-et kiegészítette a 33/A-33/G. §-sal. A 33/C. §
(1)- bb)alpontja értelmében a 33/A. §
- a)pontjában meghatározott gépkocsivezető a C1, C1+E, C, C+E kategóriájú jármű esetében a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 1. mellékletének A. részében meghatározott nemzetközi árufuvarozói szolgáltató képesítés alapján kiadott igazolvány érvényességéig, de legfeljebb 2014. szeptember 10-éig - a közúton történő járművezetéshez szakmai továbbképzési képesítés (a továbbiakban: továbbképzési képesítés) megszerzésére kötelezett. E jogszabályhely helyes értelmezése az, hogy nem ez vezette be az igazolvány érvényességi idejét, az, mint jogi kategória már létezett, hiszen ennek leteltéig kell megszerezni a továbbképzési képesítést. Ez a szabály a módosított jogszabályhely hatálybalépését megelőzően megszerzett igazolványokra is vonatkozik, tehát azoknál is az igazolvány érvényességéig kell megszerezni a továbbképzési képesítést. Ebből következően korábban is volt érvényességi ideje az igazolványnak. Az igazolvány kiállításakor hatályos, az államigazgatási eljárás általános szabályairól 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) 52. §
(3)bekezdése alapján a hatósági igazolványt a bejegyzett adatok és jogok igazolására - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni, ezekre nézve az ügyfél más bizonyításra nem kötelezhető. Az alperes tehát jogszerűen járt el, amikor a hatósági igazolvány tartalmát vette figyelembe. Ugyanakkor a jogbiztonság elvét sértené, ha az Áe-ben, majd a Ket-ben meghatározott határidők letelte után, a felperes 5 év után kérné a kiállított igazolvány adatainak módosítását, vagy figyelmen kívül hagyását. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján, hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. A pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes első fokú és felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt minimum kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
- március
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró