Mfv.II.10.666/2007/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csomós Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Scheirich Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen vezetői megbízás visszavonása miatt a Gyulai Munkaügyi Bíróságon 2.M.26/
- szám alatt megindított és a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.215/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.215/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 18.000 (tizennyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes 2005-től kezdődően töltötte be az alperes Osztálya osztályvezetői beosztását. A felperest az alperes a
- október
- napján kelt soros minősítése alapján a T. és M. Osztály osztályvezetői beosztás ellátására alkalmatlannak minősítette, és
- december 1-jei hatállyal alacsonyabb, nevezetesen szolgálatparancsnok-helyettes beosztásba helyezte. A minősítéssel és az alacsonyabb beosztásba helyezéssel összefüggésben indult munkaügyi perben a Gyulai Munkaügyi Bíróság a
- július 5-én kelt 2.M.288/2006/
- számú részítéletében az o.-i parancsnok parancsát hatályon kívül helyezte és a felperest t. és m. osztályvezető beosztásba visszahelyezte. Kötelezte az alperest, hogy nyolc napon belül a felperes foglalkoztatását a tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetői beosztásban kezdje meg. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Békés Megyei Bíróság a
- október 24-én kelt 3.Mf.25.551/2006/
- számú részítéletében az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyta. A jogerős részítélet alapján az O.-i Tűzoltóság parancsnoka a
- november 21-én meghozott parancsában a felperest
- december 1jei visszamenőleges hatállyal kinevezte az alperes állományába t. és m. osztályvezetőnek, megállapította a besorolását és az illetményét, és előléptette - sorosan - a Hszt.
- §
(1)bekezdése alapján tűzoltó alezredessé. Az O. Tűzoltóság parancsnoka a következő napon, vagyis
- november 22-én kelt parancsában a Hszt. 245/D. §-ára hivatkozással a felperes t. és m. osztályvezetői kinevezését
- november 22-ei hatállyal visszavonta, és parancsában
- november 23-ai hatállyal a Hszt. 245/D. §
(1)bekezdése és a 46. §
(2)bekezdés b) pontjára hivatkozással a parancsnokságon a T. és M. M. Osztály állományába szolgálatparancsnok-helyettes beosztásba helyezte, és megállapította a besorolását és az illetményét. A felperes a vezetői kinevezése visszavonását és az alacsonyabb beosztásba helyezést elrendelő parancsok ellen szolgálati panaszt jelentett be, amelynek azonban sem a tűzoltó parancsnok, sem O. Város polgármestere nem adott helyt. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a sérelmezett parancsok jogellenességének megállapítását, eredeti beosztásba történő visszahelyezését, és az alperesnek a költségeiben való marasztalását kérte. Az alperes részéről a Hszt. 5. §
(1)-
(3)bekezdéseibe ütköző rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozott, mivel formálisan eleget tett ugyan a jogerős bírósági döntésben foglaltaknak, azonban a foglalkoztatását az osztályvezetői beosztásában egyáltalán nem kezdte meg. A munkaügyi bíróság ítéletében az alperes parancsait hatályon kívül helyezte és a felperest a t. és m. m. osztályvezetői beosztásba visszahelyezte. Kötelezte az alperest, hogy nyolc napon belül a felperes foglalkoztatását a tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetői beosztásban kezdje meg. Az ítélet indokolásában kitért arra, hogy a felek között évek óta fennálló peres viszony alapjául olyan munkáltatói intézkedések szolgáltak, amelyek utóbb rendre jogellenesnek bizonyultak. A jogerős részítélet ellenére a vezetői beosztásban történő foglalkoztatás helyreállítása ténylegesen és a véglegesség szándékával nem történt meg. A bíróság a bizonyítékok értékelése során arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes célja a vezetői beosztásban foglalkoztatás mindáron való megszüntetése volt. Az alperes az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a cél - a bíróság megállapításával szemben - a tűzoltóság vezetőhelyettesi pozíciójának megnyugtató rendezése volt, amelynek megoldásaként a jogait jóhiszeműen gyakorolva a Hszt. 245/D. §-a szerint járt el. Az alperesi parancsnok szerint ugyanis az osztályvezetői és egyben a tűzoltóság vezetőhelyettesi feladatok ellátásra az általa kiválasztott személy a megfelelő. A rendeltetésellenes joggyakorlást a felperesnek kellett volna bizonyítania, aki azonban semmiféle bizonyítást nem ajánlott fel. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)és 254. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával annak helyes indokai alapján hagyta helyben azzal a kiegészítéssel, hogy az alperes eljárása a jogerős részítélettel való szembehelyezkedésként értékelhető. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében - annak tartalma szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását, valamint a költségekben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Hszt. 245/D. §-a a vezetők kiválasztására az alperesi parancsnoknak biztosít szabad mérlegelési kompetenciát. A vezetői megbízás visszavonása ezért az elsőfokú bíróság által megállapítottakkal szemben nem a felek között folyamatban volt és az alperes pervesztességével zárult perekre vezethető vissza, hanem arra, hogy az alperesi parancsnok az általa legmegfelelőbbnek minősített vezető kollegájával kívánta a parancsnokság legoptimálisabb vezetési struktúráját kialakítani, aki valóban nem a felperes. A felek közt egyébként nem perek, hanem egyetlen elhúzódó peres eljárás folyt, a felperes és pertársai által a tizenharmadik havi illetmény megfizetése tárgyában indított perben pedig az alperes nem lett pervesztes. A munka megszervezése, az ahhoz rendelt munkaerő felvétele, illetőleg elbocsátása, irányítása a munkáltatói érdekkörbe tartozó döntés. A bíróság nem foglalkozhat a munkáltatói döntések ésszerűségével, gazdasági hatásaival, csak konkrét jogsérelem megállapítása esetén avatkozhat be. Ilyen konkrét jogsérelmet azonban a felperes nem tudott megjelölni, a rendeltetésellenes joggyakorlást semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelme szerint az első és másodfokon eljárt bíróság az alperesi magatartásokat azok folyamatában értékelte, és ennek a folyamatnak a szerves részeként tette vizsgálat tárgyává a támadott munkáltatói intézkedést. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az alperes magatartása a jogerős részítélettel való tudatos szembehelyezkedésként értékelhető, és megvalósította a rendeltetésellenes joggyakorlást. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el (Pp. 274. §
(1)bekezdés). A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. A törvényben meghatározott jog gyakorlása jogellenessé válik, ha annak célja más jogos érdekének csorbítása, vagy ha komoly érdek nélkül erre vezet (Hszt. 5. §
(2)bekezdés). A felperes a perben a városi tűzoltóparancsnok
- november 22-én hozott, a Hszt. 245/D. § és a
- §
(2)bekezdés b) pontjára alapított jogszerű parancsainak hatályon kívül helyezését a bíróságtól rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozással kérte. A perbeli esetben az alperest a tűzoltási és műszaki mentési osztályvezetői beosztásba történő visszahelyezésre, és ebben a beosztásban a felperes foglalkoztatásának 8 napon belüli megkezdésére, a Békés Megyei Bíróság 3.Mf.25.551/2006/
- számú jogerős részítélete kötelezte, amely részítéletet - az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.003/2007/
- számú ítéletében hatályában fenntartott. Az alperes a perben nem vitatta, hogy az eredeti állapot helyreállításának csak formálisan tett eleget. A városi tűzoltóparancsnok december 21-én a jogerős részítélet végrehajtásaként a felperest tűzoltási és mentési osztályvezetői beosztásba kinevezte ugyan, azonban ebben a beosztásban a foglalkoztatását nem kezdte meg, mert a következő nap a kinevezést visszavonta, és a felperest ismételten alacsonyabb beosztásba helyezte. Az alperes részéről a jogerős részítélet ilyen módon történő végrehajtásával megvalósult a Hszt.
- §
(2)bekezdésében foglalt törvényi tényállás, ugyanis az alperes egyébként jogszerű intézkedése a felperes jogos érdekének csorbítására vezetett. Az alperes korábbi, a felperest alacsonyabb beosztásba helyező intézkedését jogerős részítélet jogellenesnek mondta ki, következésképpen a felperesnek jogos érdeke fűződött az eredeti beosztásban való továbbfoglalkoztatáshoz, amelyre egyébként az alperest a bíróság kötelezte. Ilyen tényállás mellett a bíróságok a felperes további bizonyítási indítványának hiányában is okszerűen jutottak arra a következtetésre, hogy a vezetői megbízás indokolás nélküli visszavonásának jogát az alperes rendeltetésellenesen joggyakorolta. A kifejtettekre tekintettel jogszabálysértés hiányában a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdésében foglaltak alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése, a felülvizsgálati eljárási illetékről a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján rendelkezett. Budapest,
- október
- Dr. Fekete Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Földényi Gyuláné s.k. előadó bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő