← Magyarország

Gf.20093/2009/4 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.093/2009/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Havasi Tibor ügyvéd által képviselt ) felperesnek a dr. Török Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Vas Megyei Bíróság

  1. február 16.napján kelt 13.G.40.029/2008/24.sorszám alatti ítélete ellen a felperes által
  2. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 300.500,- (Háromszázezer-ötszáz) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 48.000,(Negyvennyolcezer) forint másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes egyéni vállalkozóként a helység 1-i "A" Vendéglőt üzemelteti.
  3. október 10.én az alperes képviseletében az ügyvezető ("B") édesapja, "C" megrendelte a felperestől az alperessel szerződéses jogviszonyban álló - Helység 1-en forgató filmesek étkeztetését. A megrendelés alapján a felperes a 2005.október
  4. - november
  5. napja közötti időszakban személyenként megállapított átalánydíjért - napi háromszori (reggeli, meleg ebéd és vacsora) étkezést biztosított. Ezen felül gyümölcsöt és süteményt is szolgáltatott, valamint az éjszakai forgatások alatt ügyeletet tartott. A szolgáltatás ellenértékéről a felperes a
  6. november
  7. napján kelt 3.953.000,- forint megfizetésére szóló; a
  8. november
  9. napján kelt 3.000.000,- forint megfizetésére szóló és a
  10. november
  11. napján kelt 3.542.486,- forint megfizetésére szóló számlát bocsátotta ki. (együtt: 10.495.476,- forint) Az alperes a "C" aláírásával átvett számlák ellenértékét a 8 napos fizetési határidő alatt nem fizette meg. A felperes
  12. november
  13. és
  14. január
  15. napján kelt írásbeli felszólításaira az alperes 3.000.000,- forintot teljesített a felperesnek. Felperes módosított keresetében 7.495.476,- forint tőke, valamint annak a
  16. november 17.napjától a kifizetés napjáig járó „törvényes mértékű késedelmi kamata" és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a követelése számítása alapjául szolgáló, napi osztású, általa kézzel írt feljegyzéssel támasztotta alá, amely étkezésenként megbontott áru (reggeli: 300,- forint, ebéd: 700,- forint, vacsora: 700,- forint) díjazást tartalmazott és külön felszámította a sütemény, gyümölcs és éjszakai ügyelet díját. Az alperes ellenkérelmében a felperesnek járó díjazás összegét 5.241.476,- forintban ismerte el, melyből 4.935.000,- forint a háromszori étkezés, 215.000,- forint a sütemény, míg 91.476,- forint a gyümölcs ellenértéke. Ebből az összegből 3.000.000,- forintot megfizetve, kiegyenlítetlen tartozása 2.241.476,- forint. Azzal védekezett, hogy a felperessel - a gyümölcs és a sütemény díján felül - 750,- forint/fő átalánydíjban, nem pedig étkezésenként megbontott ellenszolgáltatásban állapodott meg. Mellékelte a felperes
  17. május
  18. napján kelt, - pótmagánvádlóként - a városi bírósághoz címzett vádindítványát, melyben a maga a felperes is 750,- forint/fő/nap díjra tesz előadást. A Vas Megyei Bíróság
  19. április 10.napján kelt G.40.057/2006/6.sorszám alatti ítéletével szembeni alperesi fellebbezés folytán a Győri Ítélőtábla a
  20. február 25.napján kelt Gf.IV.20.183/2007/3.szám alatti részítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit 5.254.000,- forint tőke, késedelmi kamatai és részperköltség tekintetében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A jogerős részítélet nem érintette a fellebbezésben nem vitatott 1.329.476,- forint tőke és járulékai megfizetésére irányuló rendelkezést, míg az elsőfokú ítéletet 912.000,- forint tőke és késedelmi kamatai tekintetében helybenhagyta. Így az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett 2.241.476,- forint tőke és járulékai vonatkozásában. A megismételt eljárás során a felperes kereseti érvelését úgy módosította, hogy a felek az eredeti megállapodás szerinti 750,- forint/nap/fő díjazást utóbb megváltoztatták 1000,forintos díjra, mely az adagok emelésével is járt. Ugyanakkor az alperes által előzetesen jelentett létszám alapján azon személyeknek, akik nehéz fizikai munkát végeztek a forgatás során, dupla adagot szolgáltatott 2.000,- forint/nap/fő díjért. Előzetes megállapodás alapján e mellett éjszakai ügyeletet is tartott, melynek díja 21 napra 84.000,- forint. A megismételt eljárás során az alperes ellenkérelmét fenntartotta, azt nem vitatva, hogy az emelt adagokért 1.000,- forintos díjban állapodtak meg a felperessel. Ennek figyelembevételét azonban már tartalmazta az eljárás részbeni megismétlését megelőzően előterjesztett ellenkérelme. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárás során hozott ítéletével kötelezte az alperest 245.867,- forint vállalkozói díj, valamint annak a 2005.november 15.napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett a le nem rótt illeték megfizetéséről, valamint kötelezte a felperest 500.000,forint perköltség alperes javára megfizetésére. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a szóban megkötött vállalkozási szerződés szerint a felek által előterjesztett - ellentétes tartalmú - elszámolások közül az alperesé fogadható el. A felperes ugyanis az eljárás megismétlését megelőzően pontatlan adatokat közölt a bírósággal, míg a megismételt eljárásban meghallgatott tanúk a felperes levezetését nem támasztották alá. Így az alperes által már kifizetett 3.000.000,- forint, valamint a jogerős részítélettel rendezett 2.241.476,forint (együtt: 5.241.476,- forint) összegen túl az elsőfokú bíróság csak a 161.867,- forint és 84.000,- forint részösszegekben meghatározott (együtt: 245.867,- forint) éjszakai ügyelet díját tartotta megállapíthatónak a felperes javára a Ptk.389.§-ára hivatkozással. Az elsőfokú bíróság ítélete részbeni megváltoztatása és az alperest terhelő marasztalási összeg 5.254.000,- forint tőke és járulékaira felemelése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezése indokolása szerint az alperes perbeli védekezése ellentétes a szerződéskötést az alperes nevében bonyolító "C" büntetőeljárásban tett,
  21. január
  22. napján kelt tanúvallomásával. Eszerint ugyanis az alperes a „10.000.000,- forintos tartozásából mintegy 4.000.000,- forintot vitat, egyébként fizetési kötelezettségeinek fizetési nehézségek miatt nem tudott eleget tenni." A fellebbezésben ügydöntő jelentőségűként hivatkozott a felperes arra, hogy "C" a felperes által kiállított számlákon az alperes képviseletében a szabályszerű teljesítést aláírásával igazolta. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. Rámutatott, hogy a fellebbezéshez csatolt,
  23. január
  24. napján kelt rendőrségi jegyzőkönyv a Pp.235.§.

(1)bekezdés alapján a másodfokú eljárásban nem használható fel, az ugyanis nem az elsőfokú határozat meghozatala után jutott a felperes tudomására. A felperesi számlák aláírásával kapcsolatban fenntartotta az elsőfokú eljárásban előterjesztett előadását. A fellebbezés nem alapos. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében alappal hivatkozott arra, hogy a fellebbezéshez csatolt, 2007. január 8. napján kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyv a Pp.235.§.
(1)bekezdése alapján új bizonyítéknak minősül. Az sem kétséges, hogy ez az új bizonyíték nem az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező felperes tudomására. Ugyanakkor az abban foglaltak nem alkalmasak sem a felperes számára kedvezőbb határozat hozatalára, sem pedig az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására. Abban - a polgári perben tanúként kihallgatott - "C" (az alperesi ügyvezető édesapja) - pontatlanul - 4.000.000,- forintban határozza meg az alperes által ténylegesen vitatott mintegy 5.000.000,- forintos összeget. Az alperesi társaság tagjain és ügyvezetőjén kívülálló - bár az ügyletkötésben kétségtelenül részt vett - tanú vallomásának ez a pontatlansága - önmagában - nem ad alapot a polgári perben érdemi jogkövetkeztetés levonására. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vállalkozási szerződés (Ptk.389.§.) elemeit tartalmazó megállapodás jött létre a felek között. Az elsőfokú bíróság a perben rendelkezésre álló bizonyítékokat helytállóan mérlegelve (Pp.206.§.
(1)bekezdés) jutott arra a következtetésre, hogy a felperesnek a megismételt eljárás során előterjesztett újabb elszámolását (G.40.029/2008/12.szám) nem támasztották alá a peradatok. Az elsőfokú eljárás során kihallgatott tanúk vallomása ugyanis a felek közötti megállapodás tartalmára nem szolgáltatott adatokat. Kiemeli az ítélőtábla, hogy az újabb elszámolás 2.000,- forint/fő/nap emelt összegű díja még a korábbi elszámolási táblázattal (G.40.057/2006/5.) sem támasztható alá, abban ilyen tétel nem fedezhető fel. Mivel a felperes a keresetét alátámasztó megállapodás tartalmát bizonyítani (Pp.164.§.
(1)bekezdés) nem tudta, részére díjazás az alperes által elismert összeg alapján jár (G.40.057/2006/9.). Az ebben meghatározott 5.241.476,- forintot pedig az alperes már részben kifizette, részben pedig arra jogerős részítélet kötelezi. A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelméhez benyújtott számlákon az alperes nevében eljáró "C" csupán a számlák átvételét igazolta aláírásával, mely - a fellebbezés érvelésével szemben - sem a teljesítés igazolásának, sem pedig a számlába foglalt követelés elismerésének nem tekinthető. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.253.§.
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp.78.§.
(1)bekezdése, az It 59.§.
(1)bekezdése, valamint a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§-a alapján viselni köteles a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket. Viselni köteles továbbá az alperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló perköltségét. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfá-val növelt 48.000,- forintban határozta meg. Győr, 2009.évi június hó 17. napján Dr. Szalai György sk. tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: a Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.