Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.029/2008/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a felperesnek, a Bana és Téglássy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bana Grácia ügyvéd) által képviselt alperes ellen, határozat megtámadása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- május
- napján kelt, 29.P.25.820/2007/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás mellőzésével - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, a fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az alperes által le nem rótt 7.000 (hétezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes módosított keresetében az egyesülési jogról szóló
- évi II. (továbbiakban Etv.)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással kérte, hogy a bíróság semmisítse meg az alperes
- január
- napján megtartott közgyűlésén hozott, a felperes személyére vonatkozó határozatát, és a felperes képviseleti jogát állítsa vissza. Kérelme indokául előadta, hogy a közgyűlés összehívására szabálytalanul került sor, ugyanis azon olyan tagok vettek részt, akik a korábbiakban már kizárásra kerültek az egyesületből. A felperes keresetében hivatkozott arra is, hogy az elnök visszahívását a tagok részére megküldött napirend nem tartalmazta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a közgyűlés megtartása törvényes keretek közt zajlott, így az ott meghozott határozatok megalapozottak és megfelelnek mind az alapszabályban, mind a jogszabályokban foglaltaknak. Előadta, hogy a felperes által hivatkozott tagok kizárása érvénytelen, így ők jogszerűen vettek részt a közgyűlésen. Az alperes nem vitatta, miszerint az elnök visszahívása nem szerepelt az eredetileg meghirdetett napirendek között. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes
- január
- napján megtartott közgyűlésének szám nélküli, a felperest elnöki tisztéből visszahívó határozatát megsemmisítette, a felperes képviseleti jog visszaállítására irányuló kereseti kérelmét pedig elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 21.000 Ft perköltséget. Ítélete indokolásában utalt arra, hogy a felek egyezően előadták, hogy a keresettel támadott határozat nem szerepelt a meghívóban meghirdetett napirendi pontok között, így a határozat súlyos jogsértő jellegére az elsőfokú bíróság az Etv.
- §
(1)bekezdése és az alperes alapszabályának
- § 3.2 pontja alapján a támadott határozatot megsemmisítette. Az elsőfokú bíróság ítéletének a költségviselésre vonatkozó része ellen az alperes fellebbezéssel élt, melyben annak Pp.
- §
(1)és a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján történő megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az ítélet perköltség viselése tekintetében tényállás ellenes és megalapozatlan, valamint nem állapítható meg, hogy a perköltség összege pontosan milyen tételekből tevődik össze. Kérelme indokául előadta, hogy már az első tárgyaláson elismerte a kereseti kérelemben írt határozat törvénysértő jellegét, mely elismerést a támadott ítélet indokolása is tartalmaz. Mindebből az alperes azt a következtést vonta le, hogy a perre okot nem adott, ezért a perrel felmerült költségek viselésére a felperest kérte kötelezni. A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az alperes fellebbezésének korlátai között, azaz az ítéletnek az alperest a kereseti illetékben marasztaló rendelkezése kérdésében vizsgálta felül. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a 80-
- §-ok eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezéssel a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója. A Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, ha az alperes a perre okot nem adott, és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, az alperes költségében a felperest kell elmarasztalni. A Pp. 80. §
(1)bekezdésében foglalt szabály két konjunktív feltételt tartalmaz, nevezetesen, hogy az alperes a perre okot nem adott, és az első tárgyaláson azonnal elismerte a felperes követelését. Azt a tényt, hogy az alperes mikor szolgáltat okot a perre, a bíróság az eset összes körülményeinek mérlegelésével határozza meg. Annak megállapításánál, hogy az alperes okot adott-e a perre, a bíróságnak teljes körűen vizsgálnia kell a perindítást megelőző folyamatot. Az alperes akkor nem ad okot a perre, ha semmi olyat nem tesz, aminek nyomán a perindítás szükségessé válik, másfelől mindent megtesz annak érdekében, hogy a felek közötti vita perindítás nélkül elintézhető legyen. A jelen esetben a felperes keresetében a társadalmi szervezet határozatának megsemmisítését kérte az Etv. 10. §
(1)bekezdésére hivatkozással. Az alperes tagjainak többsége által hozott döntésekkel szemben az Etv. a kisebbség számára a bíróság igénybevételének lehetőségét teremti meg. Nincs azonban jogszabályi akadálya annak, hogy a társadalmi szervezet döntést hozó szerve a saját határozatát - bármely okból - saját maga megváltoztassa, vagy hatályon kívül helyezze az eljárási rend betartásával. Ilyen tárgyú intézkedést azonban az alperes nem hozott. A jelen esetben az alperes a
- augusztus
- napján érkezett ..... számú beadványában - ügygondnoka útján - a felperes keresetének elutasítását kérte. Ezen irányú kérelmét a
- április 17-én érkezett ..... számú előkészítő iratában is megismételte, majd a
- május
- napján megtartott tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy a bíróság a keresetet utasítsa el, és a felperest kötelezze költségviselésre. Tény, hogy ezen a tárgyaláson az alperes képviselője előadta: nem vitatja, miszerint a
- január
- napján tartott közgyűlésen az elnök visszahívása az eredeti napirendi pontok között nem szerepelt. Tehát az alperes elismerte, hogy a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, mivel a társadalmi szervezet megsértette az alapszabályában írt kötelezettségét. Az elsőfokú bíróság mindezekre tekintettel helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a perbeli esetben a perköltség viselés kivételes szabálya alkalmazhatóságának együttes feltételei nem valósultak meg, mert az alperes a perre okot szolgáltatott, és a követelést az első tárgyaláson nem ismerte el, így helytálló azon döntése, miszerint a Pp.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a teljes perköltség megfizetésére - mely az ítélet indokolása szerint a felperes által lerótt kereseti illetéket tartalmazza - az alperest kötelezte. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helyben hagyta. Az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Budapest,
- december
- . Lizák Tibor sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Merőtey Anikó bíró