DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.428/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Tizedes Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Tizedes László ügyvéd, 4025 Debrecen, Széchenyi u.
- szám) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Képviseleti Főosztálya (ügyintéző az elsőfokú eljárásban Dr. ..., a fellebbezési eljárásban Dr. ..., 1363 Budapest, Pf: 24.) által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság (4025 Debrecen, Széchenyi u.
- szám alatti székhelyű) alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megfizetése iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- P. 20.455/2008/
- sorszámú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra térítsen meg az államnak 120.000 (Egyszázhúszezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A felperes a Debreceni Városi Bíróságon
- november
- napján iktatott keresetében a VS nevezetű fia tulajdonaként nyilvántartott b-i belterületi ingatlan ½ tulajdoni hányadára tulajdonjoga megállapítását kérte ajándék visszakövetelése jogcímén. A keresetlevelében előterjesztett perfeljegyzési kérelméről a Debreceni Városi Bíróság nem határozott. A bíróság az elsőfokú tárgyaláson kibocsátott,
- április
- napján jogerős bírósági meghagyással a keresettel egyezően a felperes tulajdonjogát megállapította és megkereste a földhivatalt a felperes tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett. Ekkor azonban a felperes fia már nem volt az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa, ezért a felperes tulajdonjog bejegyzési kérelmét a földhivatal elutasította. A felperes fia ugyanis a
- október 18-án kelt adásvételi szerződéssel az ingatlant értékesítette, és a földhivatal a vevők
- november
- napján iktatott tulajdonjog bejegyzési kérelme, valamint a vételár teljes kifizetése után
- február
- napján kelt, a felperes fiától származó bejegyzést engedélyező nyilatkozat alapján
- február 23-án meghozott határozatával
- november 5-i hatállyal elrendelte a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését. A felperes jelen keresetében az alperest a Ptk.
- §-ának
(1)és
(3)bekezdései, valamint a 339. §
(1)bekezdése alapján 2.000.000 Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni a perfeljegyzés elrendelésének elmulasztása miatt. Álláspontja szerint az általa indított tulajdoni per feljegyzése esetén a vevők tulajdonjoga csak függő hatállyal kerülhetett volna az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre az eladónak a tulajdonjog bejegyzéséhez adott hozzájáruló nyilatkozatának keltére figyelemmel. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illeték utólagos megfizetésére. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes keresetlevele érdemi tárgyalásra alkalmatlan volt, a bíróság felhívására a keresetlevele hiányait 2004. november 15. napján pótolta, így a bíróság legkorábban e napon intézkedhetett volna a perfeljegyzés elrendeléséről, amit jogellenesen elmulasztott, ám ezzel ok-okozati összefüggésben a felperesnek kára nem keletkezett. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 7. §-ának
(1)bekezdése, 44. §-ának
(1)bekezdése, 64. §-ának
(1)bekezdés d) pontja, és az ez utóbbi törvényhely végrehajtásáról szóló 109/
- (XII. 29.) FVM. r.
- §-a alapján ugyanis az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát, illetve a bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Így a vevőknek a keresetlevél bírósághoz érkezése napján -
- november 5-én - iktatott tulajdonjog bejegyzési kérelme rangsorban mindenképpen megelőzte volna a bíróságnak a per feljegyzésére irányuló megkeresésének iktatását, következésképpen a ranghelyen előbb álló tulajdonjog bejegyzési kérelem teljesítését a perfeljegyzés elrendelése sem akadályozhatta volna meg, még a felperes állította tulajdonjog fenntartással eladás - amely tény nem is állapítható meg, - esetében sem. Az elsőfokú ítélet megváltoztatása és az alperesnek a kereset szerinti marasztalása iránt a felperes élt fellebbezéssel. Ebben nem vitatta, hogy a bejegyzéshez fűződő joghatály beálltának időpontja fő szabály szerint a kérelem benyújtásának időpontja. A bejegyzés azonban a polgári per megindítása ténye feljegyzésének elmulasztása után több hónappal történt, így perfeljegyzés esetén a tulajdonjog bejegyzésére függő hatállyal kerülhetett volna sor, ami biztosította volna a sikeresen perindító felperes tulajdonjogának bejegyezhetőségét. Az alperes fellebbezési ellenkérelme helybenhagyására irányult. helyes indokai alapján az elsőfokú ítélet Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt alaptalannak találta. A felperesnek a keresetben érvényesített kára abból ered, hogy noha sikeresen érvényesítette a fiával szemben a tulajdoni igényét, a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a vevő tulajdonjogának időközbeni bejegyzése miatt nem kerülhetett sor, és a kereseti tényállítás szerint a tulajdoni hányada ellenértékéhez sem juthat hozzá a fia teljesítőképessége hiányában. A bíróság részéről a perfeljegyzés elrendelésének elmulasztása azonban - feltéve, hogy a felperesnek a fiával szemben a tulajdoni hányada ellenértékére irányuló igényérvényesítése valóban sikertelen volt vagy lenne, ami a perben a felperes egyoldalú előadásán túl bizonyítva nincs, - csak akkor eredményezhetné az alperes kártérítési felelősségének megállapíthatóságát, ha perfeljegyzés esetében a jogerős bírósági meghagyás alapján - a vevők tulajdonjoga bejegyzése ellenére - a felperes tulajdonjoga bejegyezhető lett volna. Ennek kizártságát azonban az elsőfokú bíróság ítéletének helyes ténybeli és jogi indokai alapján megalapozottan állapította meg. A perfeljegyzés tárgyában ugyanis a bíróság csak a tárgyalás kitűzésére, azaz érdemi elbírálásra alkalmas keresetlevél alapján határozhat, ennek hiányában a perfeljegyzés nem rendelhető el. (Inytv. 64. §, BH. 2003/368, EBH. 2003/872.) A felperes keresetlevele csak a 2004. november 15-én teljesített hiánypótlással vált érdemi tárgyalásra alkalmassá, így a bíróság ezt megelőzően a per feljegyzését semmiképpen nem rendelhette el, mulasztás csak ezen időponttól terheli. A vevők tulajdonjog bejegyzési kérelmének iktatása pedig már jóval a bíróság mulasztásának beállta előtt megtörtént, így a felperes kezdeményezte per megindítása tényének bejegyzése iránti, 2004. november 15-ét követő bírósági megkeresés esetében is annak teljesítésére csak a rangsorban előbb álló tulajdonjog bejegyzési kérelem elintézését, azaz a vevők tulajdonjoga bejegyzését követően kerülhetett volna sor. Az elsőfokú bíróság által helyesen értelmezett és alkalmazott Inytv. 7. §-ának
(1)bekezdése és 44. §-ának
(1)bekezdése alapján ugyanis az ingatlan- nyilvántartási eljárásban a rangsortartás szerinti eljárás alapintézménynek minősül, az ügyeket a rangsoruk sorrendjében kell elintézni. A rangsort pedig a kérelem iktatásának időpontja határozza meg, a rangsorban későbbi kérelem csak a rangsorban előbb álló kérelmet követően intézhető el. Az ingatlannyilvántartási bejegyzés szempontjából pedig a bíróság megkeresése a kérelemmel azonos elbírálás alá esik. Az Inytv. 3. §-ának
(2)bekezdése, 65. §-ának
(1)bekezdése és a Vhr.
- §-a alapján pedig a perindítás tényének feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásba csak a feljegyzés után bejegyzett jogok megszerzésére gyakorol a feljegyzett per befejezésétől függő hatályt, a korábban megszerzett jogokra nem. A jogszerzés pedig a bejegyzés ranghelyét biztosító iktatás időpontjától hatályos akkor is, ha a bejegyzést elrendelő határozat időben a perindítás tényének bejegyzését követően született. Az ítélőtábla a fentiekre is figyelemmel az elsőfokú bíróság érdemben és indokaiban is helyes ítéletét a Pp.
- §-ának
(2)és 254. §-ának
(3)bekezdései alapján lényegében helyes indokai szerint helybenhagyta. A pernyertes alperesnek a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, ezért javára perköltségviselésről rendelkezni nem kellett. A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet
- §-ának
(2)bekezdése és 15. §-ának
(1)és
(3)bekezdései alapján köteles a per tárgyi illeték-feljegyzési joga folytán előzetesen le nem rótt fellebbezési illetéket az Itv. 46. §-a
(1)bekezdése alapján megállapított összegben az államnak utólag megfizetni. D e b r e c e n,
- szeptember hó
- Dr. Csiki Péter sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet sk. előadó bíró, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő