Pfv.VII.20.995/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága szám alatti lakos felperesnek a dr. Dobó Sándor ügyvéd által képviselt szám alatti lakos alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Szeghalmi Városi Bíróságon 2.P.20.179/
- szám alatt folyt, és a Békés Megyei Bíróság 2.Pf.25.704/2008/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részében nem érinti, egyebekben hatályában fenntartja. I n d o k o l á s : Az alperes a felperessel kötött szerződés alapján a felperes külterület hrsz-ú ingatlanán 520 méter hosszan kerítést készített. Betonnal feltöltött ásott gödörbe 214 db oszlopot helyezett el, amelyhez drótfonatot erősített. A kerítéshez szükséges acéloszlopokat, a dróthálót, a kötöződrótot, és a szögesdrótot a felperes biztosította. A felperes
- szeptemberének végén közölte az alperessel, hogy további munka végzésére nem tart igényt, és
- október 5-én az alperes által felhúzott kerítésnél a még hiányzó tüskés dróthuzalt pótolta. A Békés Megyei Bíróság
- március 9-én jogerőre emelkedett számú ítéletével a jelen per felperesét 314.467 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kötelezte a jelen per alperese részére. A jogerős ítélet ellen a felperes eredménytelenül terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, illetve perújítási kérelmet. A felperes módosított keresetében 1.885.365 forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, az alperes hibás teljesítésére hivatkozva. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bíróság jogerős ítéletével 1.885.365 forint és perköltség megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára. A bíróság szakértői vélemény alapján az alperes hibás teljesítését megállapította, és az aggálytalannak ítélt szakértői véleményre figyelemmel a Ptk.
- §
(1)bekezdése és a Ptk.
- §-a szerint a hibás teljesítés miatti kijavítási költség, mint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest a felperes részére. A jogerős ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a marasztalása összegének 514.467 forintra történő leszállítását, míg egyebekben a kereset elutasítását kérte. A Ptk.
- §
(2)bekezdésének, a
- §-nak, és a
- §
(4)bekezdésének megsértésére hivatkozott. Érvelése értelmében a felperes a munkavégzés során mint megrendelő nem kellő gondossággal járt el, mivel többször kifogásolhatta volna, hogy rossz minőségű a felhordott anyag, illetve rossz a munka kivitelezése. Megítélése szerint a felperes „csak azt vitathatja és követelheti vissza, amit észlelt a hibás teljesítés során". Megjegyezte, hogy a felperes a kerítésoszlopokért nem fizetett. Arra is hivatkozott, hogy „a létesítmény még a mai nap is megvan
- óta, és betölti rendeltetését. A megítélt kárösszeg éppen ezért megítélésem szerint irreleváns, ebből a létesítményt kétszeresen is elő lehetne állítani". Szerinte a szakértői vélemény nem utal arra, hogy a felperesnek milyen kára származott, a szakvéleményből csupán arra lehet következtetni, hogy mit kellene újonnan létesíteni. Erre tekintettel hiányolta a kármegosztás alkalmazását. Előadta, hogy „éppen erre való tekintettel vélem azt, hogy 514.469 forint összeggel tartozom felperes felé, más kérdés az, hogy ennek kifizetését sem tartanám jogosnak, mert az általa megrendelt munka végzéséért nem fizetett, csak a már előző, ez ügyben bírósági ítéletek által megítélt anyagköltséget". A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását, a jogerős ítélet alperes kamatfizetési kötelezettségének megállapításával történő kiegészítését kérte. Az alperes 514.467 forint marasztalása tekintetében nem támadta a jogerős ítéletet, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése szerint csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül a jogerős határozatot. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a hibás teljesítésének megállapítását már nem sérelmezte, azonban a felperes, mint megrendelő nem kellő gondosságára hivatkozott, és lényegében a kártérítés összegét vitatta. A Ptk. 394. §
(1)bekezdésének második mondata szerint nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. A bírói gyakorlat értelmében (BH 1987.22.) az ellenőrzés elmulasztása nem csökkenti a vállalkozónak a hibás teljesítése folytán fennálló felelősségét. A perben nem merültek fel arra utaló adatok, hogy a felperes a kár keletkezésében közrehatott volna, míg az alperesnek megfelelően kellett volna eljárnia, ezért a jogerős ítélet sem a Ptk. 339. §
(2)bekezdését, sem a Ptk.
- §-át, sem a Ptk.
- §
(4)bekezdését nem sérti. Alaptalanul sérelmezte az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletben megítélt kártérítés összegét is. B. I. igazságügyi szakértő az aggálytalan szakértői véleményében megállapította, hogy „az alperes által szakszerűtlenül beépített „U" acéloszlopok a kötelező alkalmassági időn belül úgy elrozsdásodnak a terepszint vonalában, hogy azok kidőlnek". A szakértő ennek figyelembevételével határozta meg a javítási munkálatok költségét. A másodfokú bíróság a felperes kereset módosítása folytán jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a szakértő által megállapított 1.885.356 forint kijavítási költség, mint kártérítés megfizetésére a felperes részére, és a bírói gyakorlatra is figyelemmel jogszabálysértés nélkül mellőzte a kármegosztás alkalmazását. Miután a felperes felülvizsgálati kérelmet, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, a jogerős ítélet javára történő megváltoztatására, annak kiegészítésére a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Mivel a felperes részéről a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban igazolható költség nem merült fel, erről a Legfelsőbb Bíróságnak döntenie nem kellett. Budapest, 2009. szeptember 03. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Erményi Lajos s.k. bíró