Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.233/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Balczó Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Juhász György ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- február
- napján kelt 4.G.20.134/2007/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezését nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 400.000 (négyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes a ... Kft.-vel kötött fővállalkozási szerződés alapján megrendelőként vállalkozási szerződést kötött a felperessel
- február 6-án a ... szám alatti ... Hotel elektromos szerelési munkálataira, majd
- február 20-án a villamos elosztó gyártására, helyszíni beépítésére, érintésvédelmi mérésre és jegyzőkönyvek átadására, a korábbi szerződés szerint 58.565.412 forint + ÁFA, az utóbbi szerződés szerint 9.500.000 forint + ÁFA vállalkozói díj ellenében. A felperes mindkét szerződésben
- július 20-i teljesítési határidőt, és késedelem esetére napi 200.000 forint késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget vállalt. A végszámla benyújtásának a feltételeit a
- számú mellékletében rögzítették.
- július 24-én kelt jelentés szerint megtörtént a ... Hotel elektromos berendezéseinek első és üzemszerű használatbavétele előtti felülvizsgálata; a villamos berendezés a szabványnak és a rendeltetésszerű használatnak megfelelt. A ... Kft. és az alperes
- augusztus 1-jén műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet vett fel, melyben a megrendelő a munkát átvette, a hibalistán szereplő javítási munkálatok elvégzését az alperes
- augusztus 31-ig vállalta. A felperes az általa vezetett építési napló szerint
- augusztus 4-én, pénteken befejezte a lámpatestek felszerelését, a rendszer működését átnézte, és
- augusztus 7-én, hétfőn „ügyeletet tartott". Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Polgármesteri Hivatal Építési és Műszaki Osztálya
- augusztus 4-én a ... Hotel használatbavételi engedélyét megadta. A felperes
- augusztus 16-án az előfordult hibák kijavítása utáni szabványossági felülvizsgálat keretén belül érintésvédelmi vizsgálatot készített. A felperes az építési napló szerint
- augusztus 31-én az elektromos kivitelezési munkákat készrejelentette, és kérte az alperestől a munka átvételét. A ... Kft. és az alperes
- szeptember 25-én műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet vett fel, melyben nevesítették a hibalistán szereplő munkálatok elvégzését. A peres felek
- október 3-án mindkét szerződés vonatkozásában, külön-külön átadás-átvételi jegyzőkönyvet vettek fel a munkálatok hiánytalan teljesítéséről. A felperes mindkét szerződés teljesítésére hivatkozva a Ptk.
- §-a alapján 33.791.205 forint vállalkozói díj megfizetésére támasztott igényt, a per során leszállított keresetében 30.727.064 forint vállalkozói díj és annak
- augusztus
- napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §-a szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta a keresetben megjelölt vállalkozói díjtartozása összegét, a követeléssel szemben beszámítási kifogást terjesztett elő; arra hivatkozva, hogy a felperes a
- július 20-i határidőhöz képest
- október 3-án teljesített, egyfelől 29.200.000 forint késedelmi kötbér, másfelől javítási költség, takarítási költség és egyéb, a felperes részére végzett szolgáltatás ellenértékeként mindösszesen 703.105 forint megfizetésére támasztott igényt. A felperes a beszámítási kifogást 703.105 forint erejéig elismerte, a kötbérigényt vitássá tette azzal, hogy a késedelemért nem terheli felelősség, nem neki felróható okból maradt el a határidőben történő teljesítés. A késedelmet legfeljebb
- július 21-től
- július 31-ig, mindösszesen 11 napra ismerte el, kérte azonban a Ptk.
- §-a alapján a kötbér összegét 20.000 forintra mérsékelni. Az elsőfokú bíróság
- február
- napján kelt 4.G.20.134/2007/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 24.423.958 forintot, abból 398.254 után
- szeptember
- napjától, 14.017.406 forint után
- október
- napjától, 701.822 forint után
- november
- napjától, 9.306.476 forint után
- november
- napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét, valamint 782.400 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és a felperest 250.000 forint, az alperest 650.000 illeték megfizetésére kötelezte, külön felhívásra a Magyar Állam javára. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott igazságügyi műszaki szakértői bizonyítás eredménye és a perbeli szállodára kiadott használatbavételi engedély alapján arra vont következtetést, hogy a felperes a szerződéseket ténylegesen
- augusztus 4-én teljesítette. Álláspontja szerint a
- október 3-i műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvekben foglaltakkal szemben bizonyítást nyert, hogy a felperes szolgáltatása
- augusztus 4-én rendeltetésszerű használatra alkalmas volt; e körben értékelte azt, hogy a felperes dolgozói
- augusztus 3-a után érdemi munkát nem végeztek az építési napló szerint, a használatbavételi engedély kiadására nem került volna sor, továbbá az alperes
- augusztus 1-jén átadta a munkát a megrendelőjének, a ... Kft.-nek. Az erről felvett jegyzőkönyv szerint már csak különböző hibák kijavításának a szükségessége merült fel
- augusztus 31ig, a jegyzőkönyv nem igazolja, hogy a felperesi villamos-szerelési munkákkal kapcsolatban elmaradt munkarészek lettek volna, a felperes hibás teljesítésére pedig az alperes nem hivatkozott. Tekintettel arra, hogy a felperesnek vállalkozói díj az általa elvégzett munkáért és nem az átadás-átvételi jegyzőkönyv kiállításáért jár, a GKT 92/
- számú állásfoglalásban foglaltakra is figyelemmel az elsőfokú bíróság arra vont következtetést, hogy a felperes
- július
- napjától
- augusztus
- napjáig volt késedelemben, a ténylegesen elvállalt munkákat a felperes ekkorra készítette el, ehhez kötődik a szerződésszerű teljesítés jogkövetkezménye, és nem azon időponthoz, amikor tőle az alperes a munkát átvette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a kötbérfelelősség alól magát kimenteni nem tudta; a kirendelt szakértő szerint nem lehetett megállapítani, hogy kinek a tevékenységére volt visszavezethető a felperesi késedelem, így a bizonyítatlanságot a terhére értékelte. Alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a kötbér mérsékelésére vonatkozó felperesi kérelmet is; a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel megállapította, hogy kizárólag a szolgáltatás értéke és a kötbér mértéke nem vethető össze, nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes a saját 531.000.000 forint értékű vállalását kívánta a kötbérkikötéssel biztosítani, így a szerződéskötés és a teljesítés összes körülményét figyelembe véve a kikötött kötbér nem eltúlzott mértékű. A kötbér mérsékelése körében kialakult jogi álláspontja okán az elsőfokú bíróság mellőzte a bizonyítást abban a körben, hogy az alperesnek a felperesi késedelemmel összefüggésben kára keletkezett-e. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság - 14 nap késedelmet alapul véve 5.600.000 forint késedelmi kötbérkövetelés, valamint a felperes által elismert 703.105 forint követelés vonatkozásában találta a beszámítási kifogást megalapozottnak, így 6.303.105 forinttal csökkentette a felperesnek járó vállalkozói díj összegét. Az elsőfokú bíróság az alperest terhelő késedelmi kamatfizetési kötelezettségről - részben a kereseti kérelemben foglaltaktól eltérően - a Ptk. 301/A. §
(1),
(2),
(3)bekezdései alapján, a perköltségről a Pp.
- §-a alapján határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen eljárásjogi szabálysértés okán kérte annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan a tényállás feltáratlansága miatt, harmadlagosan a megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárása során megsértette a Pp.
- §
(3)bekezdésében, 164. §
(1),
(2)bekezdésében, 206. §
(1),
(2)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltakat; a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem juthatott volna arra a következtetésre, hogy a felperes teljesítése
- augusztus 4én igazoltan megtörtént. Az elsőfokú bíróság tévesen nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes a felperestől az építési naplót nem vette át, az alperes négy alkalommal terjesztett elő annak becsatolására indítványt, a bizonyítás mellőzésének indokát a határozat nem tartalmazza. Utalt arra, hogy az 51/
- (VIII. 9.) FVM-GM-KÖVIM rendelet
- §-a szerint a komplett, hiánytalan és sértetlen építési napló nem mellőzhető, becsatolásának hiánya a teljesítés időpontjának bizonyítatlanságát támasztja alá. Hivatkozott arra is, hogy generál-kivitelezői építési naplóval rendelkezett, annak bizonyítékkénti szükségessége azonban az első fokú eljárás során nem merült fel. Az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakat is tévesen alkalmazta, a teljesítés csak akkor szerződésszerű, ha megfelel a szerződésben meghatározott kötelezettségeknek, azaz arra a szerződésben meghatározott időben, helyen, a kikötött mennyiség, minőség és választék szerint került sor. Tévesen figyelmen kívül maradt, hogy a vállalkozási szerződés
- számú melléklete pontosan tartalmazza a végszámla leadásának feltételeit, köztük a mérési jegyzőkönyv átadását, amely
- augusztus 16-án készült el, az építési napló átadására pedig a mai napig nem került sor. A felperes nem igazolta, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv október 3-i kiadására az alperes érdekkörébe eső okból került volna sor, nem lett volna mellőzhető annak tisztázása, hogy a napi, mindösszesen 400.000 forint kötbérfizetési kötelezettség ellenére a felperes miért nem tett meg minden tőle telhető intézkedést a haladéktalan átadás-átvétel érdekében. Álláspontja szerint a használatbavételi engedély nem igazolja az épület tényleges rendeltetésszerű használatát, ezt a kirendelt igazságügyi szakértő is megállapította azzal, hogy feltételmentes használatbavételi engedély jelent csak tényleges használhatóságot. Sérelmezte annak figyelmen kívül hagyását, hogy a használatbavételi engedély feltételül szabta - többek között - a tűzvédelemmel kapcsolatos munkák elvégzését, melyre
- augusztus 31-ig került sor, így a felperes teljesítése nem eshetett
- augusztus 4-ére, a csatolt tervek igazolták, hogy a tűzoltóság által előírt munka a szerződések műszaki tartalmához tartozott. Utalt arra, hogy a GKT 92/
- számú állásfoglalás szerint az építési, szerelési munkák körében hallgatólagos átadás-átvételnek nincs helye, ha átvétel mellőzésével kerül sor a kivitelező levonulására, a megrendelő pedig a létesítményt birtokba veszi, vizsgálni kell, hogy az átadás elemei fennállnak-e. Az elsőfokú bíróság az alperes és a ... Kft. közötti
- augusztus 1-jei átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tévesen nagyobb jelentőséget tulajdonított, mint a többi okiratnak; így figyelmen kívül hagyta, hogy ugyanezen felek között
- augusztus 14-én kelt jegyzőkönyv szerint elvégzendő volt a külső világítás, fali karok, fényvetők pótlása. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a késedelmi kötbér mértéke tekintetében megalapozott, helytállóan utasította el a kötbér mérséklésére irányuló felperesi kérelmet. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, hivatkozva a tényállás kellő feltárására és a bizonyítékok megfelelő értékelésére. Az alperes a fellebbezésében ténylegesen nem fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróság mennyiben sértette meg az eljárásjogi szabályokat, illetve, hogy a tényállást mely részében nem tárta fel. Az építési napló hiányára alapított fellebbezési okfejtés nem helytálló; saját munkavégzéséről a felperes építési naplót vezetett, azt az építkezés helyéről nem vitte el, az onnan eltűnt, ezért csak az egyes oldalai másolatával rendelkezett. Fenntartotta, hogy
- augusztus 4-ét követően szóban többször kérte a munka átvételét, ennek eredménytelensége miatt jelentette írásban készre
- augusztus 31-én. Az
- évi LXXVIII. tv.
- §
(1)bekezdése szerint a generálvállalkozó alperest terhelte a naplóvezetési kötelezettség. A fenti törvény
- §-ában foglaltakra figyelemmel helytállóan értékelte az elsőfokú bíróság a használatbavételi engedély kiadását is; abban az esetben adható ki, ha az építmény és a hozzá kapcsolódó szakipari munkák hiánytalanul elkészültek, és azok rendeltetésszerű használatra alkalmasak. A szakértői bizonyítás nem támasztotta alá, hogy a tűzvédelmi munkák a szerződések részét képezték volna. A
- augusztus 14-i jegyzőkönyvben rögzített munkálatok elvégzését az alperes alaptalanul hiányolta, azok nem képezték a szerződések tárgyát, külön megállapodás alapján készültek el, a
- augusztus 16-i mérési jegyzőkönyv pedig pótlólagos ellenőrzés alapján született. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási terhet helytállóan telepítette és a bizonyítékokat a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint megfelelően értékelte, a fellebbezés a bizonyítási eljárás eredményének a felülmérlegelésére irányul, amely nem megengedett. Utalt arra is, hogy az alperesi kötbérigény teljesítése esetén a felperes a vállalkozáshoz felhasznált anyagköltség ellenértékét sem kapná meg, tekintve, hogy a 68.000.000 forint + ÁFA vállalkozói díjból 30.000.000 forint + ÁFA kötbér összegre tart igényt. A vállalási ár több mint 80 %-a a felperes beszállítóit megillető összeg, emellett tudomása szerint az alperes más alvállalkozóknak járó díjtartozásait sem egyenlítette ki. Az alperes eljárásjogi szabálysértésre hivatkozása alaptalansága okán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésének megalapozottságát érdemben vizsgálta, ennek során az alperesi beszámítási kifogásnak részben helyt adó, és a keresetet részben elutasító ítéleti rendelkezést nem érintette, tekintettel arra, hogy az ítélet ebben a körben, fellebbezés hiányában a Pp. 228. §
(3)bekezdése szerint jogerőre emelkedett. Az alperes fellebbezése nem megalapozott; az elsőfokú bíróság az eljárásjogi szabálysértés nélkül lefolytatott eljárás során a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és abból helytálló jogi következtetésre jutott. Az elsőfokú bíróság a feleket a Pp. 3. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően hívta fel a bizonyítékaik előterjesztésére, a bizonyítási terhet a Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján helytállóan telepítette, a lefolytatott bizonyítás eredményét okszerűen, a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint értékelte, és a határozat indokolása megfelel a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Nem osztja a Fővárosi Ítélőtábla az alperes fellebbezési okfejtését az építési napló hiányának a jelentőségére vonatkozóan az alábbiak szerint. Az alperes a
- június 15-i tárgyaláson vállalta a szakértői bizonyításhoz a rendelkezésére álló építési naplók becsatolását; az elsőfokú bíróság a tárgyaláson hozott G.20.134/2007/
- számú végzésével felhívta azok becsatolására, majd ezen felhívását a G.20.134/2007/
- számú végzésében megismételte azzal, hogy a hotel építésével kapcsolatos összes építési naplót csatolja be. Az alperes a többszöri felhívásra ... egyéni vállalkozó szárazépítési munkálatokról, valamint a ... Kft. festési munkálatokról felvett építési naplóját csatolta, és a
- szeptember 10-én kelt előkészítő iratában bejelentette, hogy további építési napló nem áll a rendelkezésére, mivel azokat az érintett vállalkozók magukhoz vették. Mindezekre figyelemmel iratellenes az alperes azon fellebbezési előadása, hogy generál-kivitelező építési naplót vezetett, annak bizonyítékkénti szükségessége azonban az első fokú eljárás során nem merült fel. Az alperes a fenti beadványában indítványozta a felperes által vezetett építési napló teljes terjedelmében történő becsatoltatását, állítva, hogy azt a felperes az építkezés helyszínéről önhatalmúlag elvitte. A felperes a per során vitatta, hogy az általa vezetett építési naplót magához vette volna, annak eltűnését állította, ezzel indokolva azt, hogy csak
- július 10-től kezdődő napló oldalak állnak a rendelkezésére, másolati formában. A peres felek fenti, eltérő, nem feloldható előadása okán nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az alperes indítványa ellenére a felperest további építési napló becsatolására nem hívta fel, valamint tekintettel arra, hogy az alperes a folyamatos naplóbejegyzések valóságtartalmát nem tette vitássá, az építési napló teljes terjedelmének a hiányát kifogásolta, helytállóan járt el, amikor a másolati formában rendelkezésre álló okiratot bizonyítékként értékelte, és abból helyesen állapította meg, hogy a felperes
- augusztus 4-én a munkát befejezte,
- augusztus 7én ügyeletet tartott. Kétségtelen, hogy az alperes által hivatkozott naplóbejegyzés szerint
- augusztus 31-i az írásbeli készrejelentés, annak felperes által állított korábbi megtörténtét azonban az elsőfokú bíróság helytállóan vizsgálta, és az e körben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan vont következtetést a felperes
- augusztus 4-i teljesítésére. Osztotta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a felperesi teljesítés fenti időpontját támasztotta alá az építési naplóbejegyzések mellett az a körülmény is, hogy az építmény generál-átadása
- augusztus 1-jén megtörtént, a használatbavételi engedély megadására
- augusztus 4-én sor került. A generál átadásról
- augusztus 1-jén felvett jegyzőkönyv hibalistára utal, melynek becsatolására az elsőfokú bíróság 4.G.20.134/2007/
- számú végzésével felhívta az alperest. A felhívásra az alperes hibalistaként a használatbavételi engedély tűzvédelemmel kapcsolatos előírásaira hivatkozott a
- március 11-i beadványában, továbbá a per során a felperesi teljesítés hiányosságának a bizonyítékaként kérte figyelembe venni a közte és a ... Kft. között
- augusztus 14-én és
- szeptember 25-én felvett jegyzőkönyvben foglaltakat, valamint azt, hogy a felperes az érintésvédelmi mérést és annak jegyzőkönyvezését
- augusztus 16-án végezte el. A perben kirendelt műszaki igazságügyi szakértő a
- január 30-i tárgyaláson akként nyilatkozott, hogy a használatbavételi engedélynek a tűzvédelemmel kapcsolatos előírásai között szerepeltek elektromos munkák is, tervek hiányában azonban nem tudott egyértelműen állást foglalni abban, hogy ezek a felek szerződéseinek műszaki tartalmához tartoztak-e. Iratellenesen sérelmezte az alperes a fellebbezésében a tervek figyelmen kívül hagyását; a
- január 30-i tárgyalásról felvett 4.G.20.134/2007/
- számú tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltakból kitűnően az alperes a tárgyalás berekesztését megelőzően a ... Kft. kár- és kötbérigényét kívánta bizonyítani, nem vállalta a tervek benyújtását, ennek ellenére azokat
- február 6-án, a tárgyalás berekesztését követően becsatolta, így az elsőfokú bíróság az abban foglaltakat nem vehette figyelembe. A fenti tárgyaláson az igazságügyi szakértő egyértelműen nyilatkozott az érintésvédelmi jegyzőkönyv vonatkozásában; aggálytalanul elfogadható szakmai álláspontja szerint a tűzoltóság által elrendelt pótmunkák elvégzését követően lehetett csak az érintésvédelmi jegyzőkönyvet teljeskörűen elkészíteni és kiállítani, ezen szakértői megállapítást támasztja alá a kérdéses jegyzőkönyv azon megszövegezése is, miszerint az előfordult hibák kijavítása utáni szabványossági felülvizsgálat keretén belül készült az érintésvédelmi vizsgálat. A fellebbezésben hivatkozott
- augusztus 14-i és
- szeptember 25-i jegyzőkönyvek az elektromos munkavégzés körében kizárólag a külső világítás hiányosságára utalnak, a felperes vitatásával szemben az alperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a szerződésekben vállalt külső világítás hiányosságát rögzítették, emellett a felperes
- január 4-i levelében foglaltakból kitűnően a külső világítású lámpatesteket csak a falburkolat elkészülte után lehetett a meglévő kábelekre beszerelni. Utal a Fővárosi Ítélőtábla arra is, hogy az igazságügyi szakértő a
- január 30-i meghallgatása során a felperes azon előadását alátámasztóan nyilatkozott, hogy
- augusztus 4-én az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmas volt, nem merült fel olyan hiányosság, amely azt, illetőleg a beüzemelési eljárás lefolytatását kizárta volna. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság a GKT 92/
- számú állásfoglalásban foglaltak helytálló alkalmazásával vont következtetést arra, hogy a felperes - függetlenül attól, hogy az írásbeli készrejelentés
- augusztus 31-i, továbbá nem folytatták le a szerződésben és annak
- számú mellékletében foglalt eljárást a végszámla benyújtásához - igazolta
- augusztus 4-i időponttal a teljesítését, így nem tévedett, amikor az alperes fenti időpontot követő időszakra eső késedelmi kötbérigényét megalapozatlan beszámítási kifogásként elutasította, és a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint esedékessé vált vállalkozói díjtartozás megfizetésére kötelezte. Tekintettel arra, hogy az alperes fellebbezésében előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak nem fellebbezett részét nem érintve - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, amely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak figyelembevételével megállapított, általános forgalmi adót is tartalmazó jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
- július
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró Dr. Rédei Anna s. k., bíró