← Magyarország

Kfv.35337/2008/6 – Kúria

Kfv.I.35.337/2008/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Czikray Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Árgyelánné dr. Fejes Magdolna jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Közép-magyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

  1. május 29-én kelt 12.K.20.464/2007/
  2. sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
  3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.20.464/2007/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 94.200 (kilencvennégyezer-kettőszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A
  5. számú vámhivatal
  6. augusztus 11-én 1 db ... gyártmányú személygépkocsit vett nyilvántartásba ... magánszemély részére, mely átmeneti őrzésre került. Az egységes vámáru-nyilatkozat záradékolása után 512.206 Ft vámterhet állapítottak meg, mely határozaton a belföldiesítési tételszám nem szerepelt, a hatóság részéről sem aláírásra, sem kiadmányozásra, továbbá a vámteher megfizetésére nem került sor. A felperes és ...
  7. augusztus 25én megbízási szerződést kötöttek a fenti gépjármű értékesítésének elősegítése érdekében, melyre
  8. december 13-án került sor és a gépjárművet
  9. december 19-én helyezték forgalomba. Az első fokú közigazgatási szerv határozatával a felperest 1.569.399 Ft vámteher megfizetésére kötelezte .... egyetemleges felelőssége mellett. Megállapította, hogy a vámárut belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül hozták forgalomba, a felperes a jogellenes belföldi forgalomba hozatalt elősegítette. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 17177/
  10. számú határozatával az első fokú határozatot - annak indokolását megismételve - helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy a fellebbezésben előterjesztett kifogásaira nem reagált. A gépjárművet megbízási szerződés alapján a szükséges iratokkal vette át, nincs jogszabályi kötelezettsége a dokumentumok hitelességének ellenőrzésére. A külföldről származó gépjárművek honosítási eljárásába nem volt joga beavatkozni. Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásban hivatkozott a vámjogról, vámeljárásról, vámigazgatásról szóló
  11. évi C. törvény (továbbiakban Vtv.)
  12. §

(2)bekezdés
  1. c)pontjára, melynek alapján vámfizetésre kötelezett, aki a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti. A vámfizetési kötelezettség szempontjából a Vtv. 126. §
  2. a)pontja értelmében jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül, vagy a vámhatóság megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, megszerzi, az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti, illetőleg az ilyen vámárut felhasználja. A külföldi gépjármű forgalomba helyezése egy zárt okozati láncolat végén helyezkedik el, amely a vámkezeléssel kezdődik, a vámkezelés pedig a belföldiesítési tételszámot is tartalmazó határozat kiállításával és a vámteher megfizetésével fejeződik be. A perbeli esetben azonban ez elmaradt. Ezt követően a bíróság vizsgálta, hogy a forgalomba helyezésben való közreműködés megállapítható-e a felperes részéről. Rámutatott, hogy a személygépjármű értékesítésében, illetve a vevő meghatalmazása alapján a forgalomba helyezésben is tevékenyen részt vett, így a forgalomba helyezésben való közreműködés szintén megállapítható. Rögzítette, hogy az alperesi határozat nem reagált a felperes fellebbezésében foglaltakra, de egy az ügy érdemére kihatással nem volt. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak megváltoztatását, a keresetnek történő helyt adást, mert az megsértette a Pp. 164. §-át, 221. §-át a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 50. §-át, a Vtv. 125-126. §-ait. Továbbra is fenntartotta jogi álláspontját, hogy készen kapta a szabályosan lefolytatott vámeljárást igazoló okiratot, annak valóságtartalmát elfogadta, és jogszerűen járt az ügyben. Az alperes a indítványozta. jogerős ítélet hatályában való fenntartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint az első fokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a perben alkalmazandó jogszabályok ismertetésével és az azok értelmezésével hozta meg döntését. A közigazgatási iratok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a perbeli vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül hozták forgalomba. A felperes forgalomba hozatalt elősegítő magatartása is egyértelmű volt, hiszen ő járt el a perbeli gépjármű eladásával, illetve forgalomba helyezésével kapcsolatban. Ezért a Vtv. 125. §
(2)bekezdés
  1. c)pontja és 126. §
  2. a)pontja alapján a felperest vámfizetésre kötelezett személynek kellett tekinteni. Ahogyan arra az első fokú bíróság ítélete is utalt, ezzel kapcsolatos kárát adott esetben polgári peres úton érvényesítheti a cselekményben résztvevőkkel szemben. Az első fokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy bár az alperes részletesen nem reagált a felperes fellebbezésében foglaltakra, de ez az ügy érdemére nem volt kihatással. Az alperes határozata elfogadta az első fokú hatóság határozatában foglalt indokolást. Az első fokú bíróság azért utalt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság egy másik közigazgatási perben hozott ítéletére, mivel abban az ügyben a felperesek a jelen per felperesével egyetemlegesen kötelezett magánszemélyek voltak. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a pervesztes felperes a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles az államnak megfizetni. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Danziger Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.