P.20415/2008/27 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság 7.P. 20.415/2008/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Nógrád Megyei Bíróság Dr. Gál Lóránt (…)pártfogó ügyvéd által képviselt … szám alatti lakos, jelenleg a Váci Fegyház és Börtönben tartózkodó) felperesnek - Dr. Czuczi János (… szám alatti) ügyvéd által képviselt a …Fegyház és Börtön (… szám alatti) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Nógrád Megyei Bíróságon indult perében meghozta a következő í t é l e t e t: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 60.000,(Hatvanezer) forint perköltséget. A felperes pervesztessége folytán a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A le nem rótt illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Nógrád Megyei Bíróságon lehet benyújtani három példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. Az Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet a fellebbező fél számára kötelező. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, de a felek ezen esetekben tárgyalás tartását is kérhetik. A fellebbezési határidő lejárta előtt közös kérelemmel a felek is kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül elbírálását. Indokolás: A felperest a … Fegyház-és Börtön
2. január 10-én fogadta be, és kérelmére
3. június 30-án szállították át a …-i Fegyház-és Börtönbe. A felperes keresetleveléhez csatolt értesítések szerint az alperes többször kiszámította a büntetés kitöltésének időpontját. A
4. december 21-én kelt értesítés szerint a Nógrád Megyei Bíróság … számú jogerős ítélete alapján a Salgótarjáni Városi Bíróság … számú ítéletével kiszabott nyolc hónap börtönbüntetést is fogantba kellett venni
5. december 22-től, így a büntetésének kitöltése ideje
6. augusztus 21-re volt megjelölve.
7. március 3-án és 7-én is értesítést adott az alperes az elítéltnek, a felperesnek a büntetés foganatba vételéről. E szerint a Salgótarjáni Városi Bíróság … számú összbüntetési ítélete alapján négy év tizenegy hónap fegyházbüntetést kellett foganatba venni, amely időtartam az ítélet szerint négy év kilenc hónap fegyház, és hat hónap börtönbüntetés összbüntetésbe foglalásából adódott. A szabadságvesztés kezdő napjaként a befogadás időpontját jelölte meg az értesítés, azaz
8. január 10ét, a feltételes szabadságra bocsátás időpontjaként pedig
9. március 15-ét. A büntetés kitöltésének napja ezen értesítés szerint
10. március 9-ben volt meghatározva. Ugyancsak
11. március 3-án adott ki olyan értesítést az alperes, hogy a korábban már említett … számú ítélet folytán a nyolc hónap börtönbüntetést, amelyet az összbüntetésbe foglalás nem érintett, az előző büntetés kitöltésének napja után, tehát
12. március 10-től veszi foganatba a BV. Intézet, és így a büntetését a felperes
13. november 9-én tölti ki. A
14. március hó 7-én kelt értesítés pedig ezen időpontot csak két napot érintően módosította, tehát a büntetés kitöltésének idejét
15. november 7-ben határozta meg. A felperes panaszjogával élt a szabadulás időpontjának meghatározása kapcsán, így a …Megyei Főügyészség, illetve a büntetés végrehajtási ügyész két esetben kért tájékoztatást a BV. Intézettől. A fogvatartott panasza alapján a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa is tájékoztatást kért a BV. Intézettől, így az alperes
16. június hó 6-án azt meg is küldte neki. A Főügyészség
17. áprilisában és május 7-én tett jelentést a Legfőbb Ügyészség Büntetés -végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztályának (
18. számú irat szerint). Ennek mellékletében az ügyészég felsorolta azokat az ítéleteket, amelynek alapján a büntetés-végrehajtásának a fogantba vétele megtörtént. Ennek zárómondata szerint a főügyészség is egyet értett a büntetés kitöltése napjának meghatározásával. Az alperes BV. Nyilvántartási Osztályának képviselője személyesen is meghallgatta a felperest, és részletesen tájékoztatta a hátralévő fogvatartás idejéről, amelyet
19. március 14-én tudomásul vett a felperes. A …Katonai Ügyészség ... számú határozatában megszüntette hivatali visszaélés miatt a felperes feljelentése folytán indított nyomozást az alperes bűnügyi nyilvántartó csoportjánál szolgálatot teljesítő két bv tiszt ellen. A határozat
20. szeptember 5-én kelt, amely szerint a felperes fogvatartása nem jogellenes, így a feljelentés nem képezheti a büntetőjogi felelősség megállapításának alapját. Ez időpontban a felperes már a … Fegyház-és Börtönben volt a
21. június 30án történt átszállítás folytán. (20/A/1.) A Legfőbb Ügyészség felperesnek küldött
22. szeptember 11-én kelt tájékoztatása szerint (20/F/1.sz.) a büntetések foganatba vétele során, az utolsó büntetéséből
23. augusztus
24. napján szabadulhatott volna. A felperes
25. május 5-én érkezett keresetlevelében a büntetés végrehajtás értesítései alapján a kitöltési idő megállapítását vitatta. Álláspontja szerint
26. március 7-én kellett volna szabadulnia, így a keresetlevelének utolsó mondatában minden megkezdett hónapra három millió forint kártérítést igényelt. Több beadványában is vitatta a büntetés időtartamának számítását, hivatkozva arra is, hogy a perújításnak a javára kellett volna szolgálni. A bíróság tájékoztatását követően pártfogó ügyvédi képviseletet vett igénybe, így a személyes nyilatkozatában azt is vitatta, hogy a …Városi Bíróság az összbüntetésbe foglaláskor helytelenül járt el, és a nyolc hónap börtönbüntetést nem foglalta összbüntetésbe. (
27. számú jkv.) Ekkor keresetét úgy módosította, hogy arra a három hétre kéri a kártérítést az alperessel szemben, amelyet a Legfőbb Ügyészség tájékoztatása folytán lehet megállapítani augusztus 25-től a
28. szeptember 16-ig, mert erre a túltöltésre azért került sor a …-i BV. Intézetnél, mert az alperes nem megfelelően számolta ki a szabadulás várható időtartamát. Zárónyilatkozatában a felperes ismételten az eredeti keresetének megfelelő havi 3.000.000,- Ft kártérítés megfizetését kérte hat hónap vonatkozásában, valamint kiterjesztette a keresetét 720.000,- Ft elmaradt munkabér, hozzátartozók útiköltségeinek fejében 24.000,- Ft, csomagküldés kapcsán pedig 30.000,- Ft hozzátartozói kár megfizetésére. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott az eljárásban többször is kifejtett álláspontjára, amely szerint a Legfőbb Ügyészség
29. augusztus 25-ben állapította meg a szabadulás tényleges időpontját, ezért az alperest semmilyen mulasztás nem terheli a felperes által kifogásolt „túltöltés" vonatkozásában, mivel az alperestől
30. június 30-án átszállították a felperest a … BV. Intézethez. A befogadó intézet kötelezettsége lett volna az, hogy nyolc napon belül a szabadulás időpontját ismét meghatározza, és arról értesíti az elitéltet, azt azonban a befogadó BV. Intézet elmulasztotta. Ezen esetleges tényleges három hét „túltöltés" és az alperes BV Intézet magatartása között semmilyen okozati összefüggés nincs, ezért az alperes ellen irányuló kártérítési kereset álláspontja szerint alaptalan. Hivatkozott arra is az ellenkérelmeiben az alperes, hogy a BV. Intézetnek a büntetés foganatosítására vonatkozó időtartam számítását többször is felülvizsgálta a Főügyészég és a Katonai Ügyészség is, és semmilyen kifogást nem emelt az ellen. Így egyébként sem volna olyan lényeges szabályszegés esetleges számítási hiba miatt, ami közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére igényt alapozna meg. A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján megállapította, hogy a felperes keresete nem megalapozott. Az okirati bizonyítékok tartalmát, az átszállítás tényét és időpontját egyik peres fél sem vitatta, így elsődlegesen már az okirati bizonyítékok alapján meg lehetett állapítani az irányadó tényállást. Keresetének tartalma szerint a felperes azt kérte, hogy a bíróság azért kötelezze kártérítés megfizetésére az alperes BV Intézetet, mert hivatalos eljárásával neki kárt okozott, tehát az alperes olyan lényeges mulasztást követett el hivatalos eljárásában, amelynek folytán a felperes által megjelölt nem vagyoni kár, illetve hozzátartozók költségeként megjelölt kára bekövetkezett. A felperes által felhozottak azonban nem alkalmasak arra, hogy a felperes esetlegesen bekövetkezett kára, és az alperes magatartása közötti okozati összefüggést megalapozzák. Helytállóan hivatkozott arra az alperes, hogy
31. június 30-ig, amíg a büntetését a felperes nála töltötte, nem kellett őt az intézetből elbocsátani a büntetés kitöltése miatt, mivel a felperes által csatolt Legfőbb Ügyészségi irat szerint is
32. augusztus 25-én kellett szabadulnia. Tehát a szabadítást az alperes nem is mulaszthatta el, így nála „túltöltés" sem keletkezhetett. Azt pedig, hogy a Budapesti BV. Intézet a felperes befogadása után nem számította ki a jogszabály szerinti kötelezettség ellenére a szabadulás időpontját, sőt még a Legfőbb Ügyészi megállapítás után is csak szeptember közepén szabadította a felperest, nem róható az alperes BV. Intézet terhére. A szabadítás tekintetében annak a felperesi álláspontnak sincs semmilyen jogi jelentősége, hogy a …Városi Bíróság szerinte az összbüntetési ítélet meghozatala során helytelenül járt el, és a nyolc hónap börtönbüntetést, amit külön kellett letölteni, nem foglalta összbüntetésbe. A bíróság összbüntetési eljárás törvényességének vitatása ugyanis nem alkalmas az alperes BV. Intézet felelősségének megállapítására, tehát ilyen tényelőadásnak az alperessel szemben nincs jogi jelentősége. Egyébként a … számú elsőfokú ítéletből kitűnően a 8 hónap börtönbüntetés kiszabásának alapjául szolgáló bűncselekményt a felperes
33. szeptemberében követte el, tehát nem a legkorábban hozott
34. december 11-én jogerős marasztaló ítélet előtt. Így az ítélet szerint a …-i Városi Bíróság a Btk. 92.§