Kfv.II.39.122/2008/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Okányi Zsolt ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal - mint a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal jogutóda - alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Zala Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 9.K.21.642/2007/
- számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Zala Megyei Bíróság 9.K.21.642/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az Államnak - külön felhívásra - 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felperesek tulajdonában álló, z-i hrsz-ú ingatlanon az építésügyi hatóság
- április 4-én támfalépítés és magasítás miatt helyszíni szemlét tartott. Az ekkor készült fényképfelvételek szerint az ingatlanon álló épület mellett az utca úttest részével egy vonalban lebetonozott terület látható. A
- május 9-én tartott újabb helyszíni szemlén a lebetonozott területen az építésügyi hatóság már egy gépkocsitárolásra szolgáló mobilkonténer-tárolót talált. A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője a
- május 31-én kelt 1399-5/
- számú határozatával kötelezte a felpereseket, mint építtetőket fennmaradási engedély kérelem benyújtására vagy az engedély nélkül létesített építmény bontására. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október 19-én kelt 1678-2/2006/H. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és pontosította a kötelezést akként, hogy a fennmaradási engedély kérelem benyújtására szóló kötelezettség az ingatlanon létesített könnyűszerkezetes gépjárműtároló építményre vonatkozik. A határozat indokolása szerint a tároló építése építési engedélyhez kötött, az építési engedély nélkül elhelyezett építményre fennmaradási engedély kérelmet kell nyújtani. A határozatból az építmény bontását elrendelő rendelkezést törölte, mert a bontásra akkor kerülhet sor, ha a felperesek fennmaradási engedély iránti kérelmet nem terjesztenek elő, illetve a fennmaradás nem engedélyezhető. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az építésügyi eljárás
- május 1-e után indult, mert az építésügyi hatóság a
- május 9-én tartott helyszíni szemlén észlelte az engedély nélkül végzett építési munkát. Az építésügyi hatóságnak az eljárás megindulásának időpontjára figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Étv.) -
- május 1jével módosított - az építmény fogalmát meghatározó 2.§
- pontját kellett alkalmaznia. Ennek alapján a gépkocsi tárolására létesített mobilkonténer építménynek minősül, annak építése építési engedélyhez kötött a 46/
- (XII.29.) KTM rendelet (KTM.r.) 35.§
(1)bekezdése alapján. A felperesek építési engedély nélkül létesítették az építési engedélyköteles tárolót, amelyre az Étv. 48.§
(1)bekezdése alapján fennmaradási engedély kérelmet kell benyújtaniuk. Az alperes megalapozott és törvényes határozatot hozott, a felpereseket jogszerűen kötelezte fennmaradási engedély kérelem benyújtására. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérték a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. Álláspontjuk szerint a létesített mobilkonténer késztermék, építési helyszínre szállított műszaki alkotás, amelyet
- április hónapban helyeztek el az ingatlanon. Az akkor hatályban volt Étv. 2.§
- pontja értemében nem minősült építménynek, így arra építési engedélyt nem kellett kérni és a fennmaradási engedélykérelem benyújtására sem kötelezhetők. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a
- május 1-étől hatályos Étv. 2.§
- pontját kell alkalmazni, és téves az a megállapítása is, hogy a mobilkonténer építménynek minősül. Az elsőfokú bíróság nem tett különbséget anyagi és eljárási szabályok között, anyagi jogszabályok esetén ugyanis "az elkövetéskor" hatályban levő szabályokat kell alkalmazni. A
- áprilisban befejezett építésre nem lehet alkalmazni az ezt követően hatályba lépett építésügyi szabályokat, ez sérti a jogbiztonság elvét is. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati eljárás során az alperes személyében jogszabályon alapuló jogutódlás következett be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.
- számú végzésével megállapított. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg. Az építésügyi hatóság az építési engedély nélküli építkezésről a
- május 9-én tartott helyszíni szemlén szerzett tudomást és a hatóság tudomásszerzésével indult meg az építésügyi eljárás. Az eljárás megindulásakor hatályos építésügyi szabályok szerint kellett vizsgálni, hogy a felperesek által létesített gépkocsitároló építménynek minősül-e, létesítése építési engedélyhez kötött-e, ezért arra építési engedély hiányában fennmaradási engedélyezési eljárást kell-e lefolytatni. A
- május
- előtt hatályban volt Étv. 2.§
- pontja úgy rendelkezett, hogy építmény a rendeltetésére, szerkezeti megoldásra, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. A
- május 1-től hatályos Étv. 2.§
- pontja szerint építmény az építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz, vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. A
- május 9-én hatályos Étv. 2.§
- pontja értelmében minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, építménynek minősül akár építési tevékenységgel hozták létre, akár késztermékként szállították az építési helyszínre. A felperesek kifogásával ellentétben az építmény meghatározása szempontjából annak van jelentősége, hogy az a talaj vagy a légtér megváltoztatásával, beépítésével jár, nem pedig annak, hogy késztermékként szállították az építési helyszínre. A felperesek ezért alaptalanul hivatkoztak arra is, hogy az általuk megjelölt létesítési időben a konténeres gépkocsitároló nem minősült építménynek a
- május 1-e előtt hatályban volt Étv. 2.§
- pontja értelmében. A talaj és a légtér megváltozásával járó beépítés ténye miatt a fentiekben kifejtettekre is figyelemmel a felperesek hivatkozása teljességgel alaptalan. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperesek engedélyhez kötött építési munkát építési engedély nélkül végeztek, így jogszerű volt az alperes határozata, amikor a felpereseket fennmaradási engedély kérelem benyújtására kötelezte. Az elsőfokú bíróság a felperesek alaptalan keresetét ezért törvényesen utasította el. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - amely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg -, a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sikertelen felülvizsgálati kérelemmel élő felperesek a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése, a Pp. 82.§
(1)bekezdése, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján egyetemlegesen kötelesek viselni a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért arról a Pp. 78.§
(2)bekezdése alapján rendelkezni nem kellett. Budapest,
- április
- Dr. Kaszainé dr. Mezey Katalin sk. a tanács elnöke, Gizella sk. előadó bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró Dr. Márton