A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.109/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A cserbenhagyás vétsége miatt a terhelt ellen indított büntetőügyben a terhelt által védője benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Városi Bíróság 9.B.506/2007/
- számú ítéletét, és a Fejér Megyei Bíróság 1.Bf.201/2008/
- számú végzését hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Székesfehérvári Városi Bíróság a
- év március hó
- napján kihirdetett 9.B.506/2007/
- számú ítéletével a terhelt bűnösségét cserbenhagyás vétségében (Btk.
- §) állapította meg. Ezért őt 60000 forint pénzbüntetésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Az ítéleti tényállás lényege szerint a hajnali órákban a terhelt az M7-es autópályát elhagyva közlekedett egy kisteher gépkocsival. A jobb első ülésen utasát szállította. Éjszakai sötétségben a főútra történő ráhajtást megelőzően a terhelt az elsőbbségadás kötelező jelzőtáblánál megállt, azonban balra kanyarodása közben - figyelmetlensége miatt nem biztosított elsőbbséget a Székesfehérvár irányából a sértett által vezetett, kivilágított és kb. 60 km/óra sebességgel közlekedő személygépkocsinak. A terhelt járműve elejével kb. 25 km/óra sebességre felgyorsulva, a személygépkocsi jobb hátsó ajtajának ütközött. Az ütközés hatására a személygépkocsi az úttest közepén kiépített terelőszigetre sodródva megpördült, majd a menetiránya szerinti jobb oldali árokba borulva a tetejére fordulva, a baleset helyétől mintegy 30 méterre került nyugalmi helyzetbe. A gépkocsi eleje az árokban volt, míg hátsó része az út felé nézett, világítása továbbra is működött. Az ütközést követően a terhelt kb. 15-20 méterre rögtön félreállt az út szélére, de járművéből nem szállt ki csak utasa, aki néhány méter megtétele után arról számolt be a terheltnek, hogy nem észlelte a másik gépkocsit. E tájékoztatás alapján a terhelt anélkül hajtott el a helyszínről, hogy meggyőződött volna arról, hogy valaki megsérült-e, avagy életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. A baleset során személyi sérülés nem történt, de a baleseti mechanizmus alapján annak reális lehetősége fennállt. E tényállás alapján az elsőfokú bíróság cserbenhagyás vétségében állapította meg. a terhelt bűnösségét A másodfokon eljáró Fejér Megyei Bíróság a
- év október hó
- napján jogerős 1.Bf.201/2008/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat jogi indokolásában kifejtette, hogy a terhelt alapvető közlekedési szabály megszegésével maga idézte elő a balesetet. A közlekedési morál szempontjából alapvető szabályt szándékosan megszegte, amikor elmulasztott meggyőződni a baleset következményeiről. A terheltnek a gépjárműből ki kellett volna szállnia, és legalább az ütközés helyéig visszamenve meggyőződnie arról, hogy a baleset során mi történt a másik gépjárművel, valaki megsérült-e, valaki segítségnyújtásra szorul-e. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be - helyesen - a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára hivatkozással felülvizsgálati indítványt, amelyben a terhelt felmentését kérte. Jogi álláspontja szerint az irányadó tényállás alapján kizárólag a terhelt gondatlanságára lehet következtetni, ezért szándékosság hiányában a cserbenhagyás vétségében történő marasztalása a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével történt. A Legfőbb Ügyészség BF.423/
- számú írásbeli nyilatkozatában - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva - a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A védő a nyilvános ülésen az indítvánnyal egyezően szólalt fel. A Legfőbb Ügyészség képviselőjének a nyilvános ülésen kifejtett álláspontja szerint nem kizárt, hogy pl. a gépkocsi rongálódása miatt abból kiszállni nem tudó, sokkos balesettel érintett jármű vezetője más személy segítségét igénybe véve tegyen eleget meggyőződési kötelezettségének. Ilyen körülményt az ítéleti tényállás nem tartalmaz, ez esetben pedig a jármű vezetőjének kötelezettsége a meggyőződés, illetve felelősségét megalapozza az általa igénybe vett "segítő" nem megfelelő közreműködése. A terhelt a gépkocsiból nem szállt ki, meggyőződési kötelezettségét nem teljesítette, hanem belenyugodott abba, hogy a balesettel érintett másik járműben a helyszínen segítségnyújtásra szoruló személy maradt. Felszólalásában a terhelt arra hivatkozott, hogy sokk érte. Sérelmezte azt a szakértői megállapítást, hogy az árokba borult gépkocsi világítását a helyszínen látni lehetett. III. A Legfelsőbb Bíróság a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak. előterjesztett A Btk.
- §-ában meghatározott cserbenhagyás vétségét az a közlekedési balesettel érintett járművezető követi el, aki a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A KRESZ
- §
(1)bekezdése a balesettel érintett jármű vezetőjének kötelezettségeit előíró rendelkezése szerint a járművezető köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet tényállása az irányadó (Be. 423. §
(1)bekezdés). E tényállás tartalmazza, hogy az elsőbbségi szabályt szegő terhelt gépkocsijával történt ütközés következtében a másik jármű a terelőszigetre sodródva megpördült, majd a jobb oldali árokban továbbra is működő világítással a tetejére borult helyzetben állt meg. A terhelt az ütközést látta, annak erejét - a hanghatás miatt is - felmérhette, hiszen az út szélére húzódva nyomban megállt. A baleset jellegéből, körülményeiből, az ütközés erejéből a mindennapos élettapasztalat szerint is arra kellett következtetnie, hogy a másik járműben tartózkodó személy sérülésének reális veszélye fennáll. A terhelt a járműből nem szállt ki, holott ebben semmi nem akadályozta. Az irányadó tényállás szerint kiszálló utasa - általa is észlelhetően - csupán néhány lépést távolodott el a járműtől, majd azt a tájékoztatást adta, hogy nem látja a másik járművet. A terhelt azonban látta, hogy utasa kellő kutatást nem folytatott. Távolodó jármű fényeit sem a terhelt, sem utasa nem látták, holott a másik jármű feltételezett haladási irányába az út csaknem egy kilométer hosszan belátható volt. Az általános élettapasztalat alapján ilyen esetben nem zárható ki az sem, hogy a másik gépkocsi az úttestet elhagyva árokba került. A baleset helyszínén nagyobb távolságra, vagy hosszabb ideig végzett keresés esetén az árokba tetejére borult gépkocsiból kiszálló vezetőt is láthatták volna. A terhelt azonban rövid időn belül gépjárművét vezetve, eltávozott a helyszínről. A felülvizsgált ítélet tényállásában leírt ütközés sérülést előidéző körülményeire vonható következtetés ellenére a terhelt meggyőződési kötelezettségének nem tett eleget, és belenyugodott abba, hogy eltávozása után a másik személygépkocsiban sérült vagy segítségnyújtásra szoruló személy maradhatott. Mindezekre figyelemmel az eljárt bíróságok helytállóan, a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül következtettek a terhelt bűnösségére. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be. 426. § alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A Be. 418. §
(3)bekezdésének megfelelően minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné