Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.67/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- szeptember
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- július
- napján kihirdetett KB.IV.113/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja. A Bj.233/
- sz. bűnjeljegyzék 1-
- tételszáma alatt nyilvántartott dobozok és kapszulák lefoglalásának megszüntetése mellett azok megsemmisítését rendeli el. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- július
- napján kihirdetett KB.IV.113/2009/
- számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki szolgálatban kötelességszegés vétségében, ezért 270 napi tétel, napi tételenként 400.-Ft, összesen 108.000.-Ft pénzbüntetésre és 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Elrendelte, hogy az eljárás során lefoglalt bűnjelek a lefoglalás megszüntetése mellett az állam tulajdonába kerülnek, továbbá kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A tárgyaláson a katonai ügyész a nyilatkozattételre 3 napi gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére, a kiszabott főbüntetés súlyosítása, katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazása érdekében. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.71/
- számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást egészítse ki a vádlott által megszegett szabályok felhívásával. Értékelje a vádlott javára enyhítő körülményként, hogy egy alkalommal előléptették, illetve dicsérték, míg terhére, hogy három alkalommal fenyítették, és kriminológiai értelemben visszaeső. Indítványt tett arra, hogy az ítélőtábla katonai tanácsa a Fővárosi Bíróság Katonai tanácsának ítéletét változtassa meg és a vádlottal szemben súlyosításul fogházbüntetést szabjon ki, melynek végrehajtását katonai fogdában rendelje el. Indítványozta továbbá a vádlott előzetes mentesítésben részesítését, a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés megváltoztatását úgy, hogy a másodfokú bíróság azok lefoglalása mellett a megsemmisítésüket rendelje el. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A védő a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében kérte védence javára nyomatékosan figyelembe venni azt, hogy 10 éve tölt szolgálatot a büntetésvégrehajtásnál, hogy fenyítéseit csak kisebb súlyú fegyelemsértésekért kapta, a parancsoki jellemzése alapvetően pozitívnak tekinthető, a bűncselekmény elkövetése óta illetménymegvonás mellett fel van függesztve a beosztásából, továbbá azt, hogy a felesége jelenleg gyermekgondozási segélyben részsül és három gyermeket nevelnek. Ezen okokra figyelemmel az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A bejelentett katonai ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálata. A katonai tanács tárgyalása során az eljárási szabályokat betartotta, a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. A vádlott a tárgyaláson a kötelességszegését illetően ténybelileg beismerő vallomást tett, azonban vitatta, hogy a magatartásával bűncselekményt követett volna el. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor nem fogadta el a vádlott azon védekezését, hogy csupán idő hiányában nem tett jelentést a tiltott tárgyak megtalálásáról. Helytállóan következtetett a katonai tanács, hogy ezt a vádlotti védekezést cáfolja, hogy a vádlott több órán nem tett eleget jelentési kötelezettségének, a jelenlévő elöljáróinak sem adta elő a tiltott tárgyakat, azok csupán a házkutatás során kerültek elő. A másodfokú bíróság a Katonai Fellebbviteli Ügyészség indítványának megfelelően csupán azzal egészíti ki a Btk. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, hogy; „A vádlott a tényállásban rögzített magatartásával súlyosan megszegte a Büntetés-végrehajtás Szolgálati Szabályzatáról szóló 21/1997. (VIII.8.) számú IM rendelet 16.§
(1)bekezdésében, a Büntetés-végrehajtás Biztonsági Szabályzatáról szóló 114/1997. számú BVOP intézkedés 57/i. pontjában, valamint a munkaköri leírása 8/3., 4., 5 pontjaiban írt kötelezettségeket.” Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által ekként kiegészített tényállás már mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Törvényesen minősítette a vádlott cselekményét a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő szolgálatban kötelességszegés vétségének. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. A súlyosító körülmények kiegészítésre szorulnak azzal, hogy a vádlottal szemben ugyanilyen bűncselekmény elkövetése miatt már folyt büntetőeljárás, azonban mindez a büntetés súlyosítását nem alapozza meg, hiszen korábbi elitéltetésétől a jelen bűncselekmény elkövetéséig már több mint 5 év telt el. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottal szemben a Btk.87.§
(2)bekezdés e./ pontjában írt enyhítő rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A napi tételek száma a cselekmény tárgyi súlyával arányos, míg a napi tétel összege igazodik a vádlott jövedelmi, személyi és vagyoni viszonyaihoz. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor a vádlottat katonai mellékbüntetésül 1 évre a törzsőrmesteri rendfokozatban visszavetésre ítélte. Ugyanis a cselekmény jellegére figyelemmel a vádlott magatartása a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt, azonban nevezett a szolgálatban továbbra is megtartható. Az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés együttesen megfelelően szolgálja a Btk.37.§-ában írt büntetési célokat, ezért a súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. A lefoglalt tárgyakkal kapcsolatos ítéleti rendelkezés megváltoztatására irányuló ügyészi indítvány alapos. A házkutatás lefoglalása során a vádlottól különböző táplálék kiegészítők, tabletták és kapszulák kerültek lefoglalásra. A katonai tanács ítéletében a Be. 155.§
(6)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy azok az állam tulajdonába kerülnek, mivel kétségtelenül nem a vádlottat illetik, de a tulajdonos kiléte nem állapítható meg. A másodfokú bíróság ezen rendelkezést megváltoztatta, figyelemmel arra, hogy a lefoglalt tárgyak értéktelenek (nem hasznosíthatók) és azokra igényét senki nem jelentette be, ezért a Be. 155.§
(8)bekezdésében foglaltak alapján a lefoglalásuk megszüntetése mellett a megsemmisítésüket rendelte el. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő