Győri Ítélőtábla Pf.I.20.169/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Dr. Karsay Zsófia ügyvéd által képviselt felperesnek, a Dr. Horváth Gizella ügyvéd által képviselt alperes ellen házastársi vagyonközösség megszüntetése iránt folyamatban volt perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által Győrött,
- március
- napján hozott P.20.090/2007/
- számú kiegészítő ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság kiegészítő ítéletét helybenhagyja. Köteles az alperes 15 napon belül megfizetni a felperesnek 5.000.- (ötezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság,
- március
- napján hozott P.20.090/2007/
- számú kiegészítő ítéletével a
- számú ítéletének rendelkező részét kiegészítette azzal, hogy „a bíróság kötelezi az alperest, hogy 30 napon belül fizessen meg a felperes javára 372.500.- (háromszázhetvenkettőezer-ötszáz) Ft-ot, a különvagyonát képező ingatlannak a közös vagyon terhére történt értéknövelő beruházásainak elszámolásaként". Határozatának indokolásaként kifejtette, hogy a házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perben a felperes kérte elszámolni az alperes különvagyonát képező ingatlanon, a házassági életközösség ideje alatt, a közös vagyon terhére elvégzett értéknövelő beruházás ellenértékét. A
- számú ítélet rendelkező részében erről a bíróság nem rendelkezett, holott az indokolásban e kérelemre kitért és az álláspontját e körben meg is indokolta. A kiegészítő ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, annak megváltoztatásával a felperes kérelmének elutasítása iránt. Álláspontja szerint ugyanis e határozat jogsértően kötelezi őt a beruházások ellenértékének megtérítésére, hiszen az elvégzett javítási-felújítási munkák tartós értéknövekedést nem eredményeztek, ezért tulajdonjog keletkeztető hatásuk nem volt, így kötelmi igénynek minősülnek. Az ebből eredő felperes követelés az életközösség megszakadásakor,
- október
- napján vált esedékessé, tehát
- október
- napján elévült, mivel a felperes jogi képviselőjének az alpereshez -
- október
- napján - intézett leveléhez az elsőfokú bíróság tévesen fűzött az elévülést megszakító hatást. Az ugyanis tartalma szerint a követeléssel kapcsolatos egyeztetésre utalt, így annak következtében az elévülés csak nyugodott. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A.§
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és az alábbiak szerint nem találta alaposnak. A felperes kereseti kérelmében nem vitatottan kezdettől kérte az alperes különvagyonát képező ... ingatlanon, a közös vagyonuk terhére végzett értéknövelő beruházások ellenértékének megtérítését. Ezt a kereseti kérelmét a megyei bíróság
- január
- napján kelt P.20.090/2006/
- számú ítéletének
- oldala is rögzíti, 372.500.- Ft összegben. Az ítélet indokolásának
- oldalán a bíróság úgy foglalt állást, hogy a szóban forgó „beruházás mennyiségét, megtörténtét a felek egyezően adták elő, a szakvéleményt elfogadták", ezért tekintettel arra, hogy „a felperes igénye a már kifejtettek okán nem évült el, így a Csjt. 31.§
(2)bekezdésének alapján 372.500.- Ft-ot köteles az alperes a felperes javára megfizetni". Ennek ellenére a rendelkező részben a bíróság erről az igényről elmulasztott rendelkezni. A Pp. 225. §
(1)bekezdésének értelmében az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított tizenöt nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem vagy az ellenkérelem valamely része felől akár a fő-, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. Az ítélőtábla a fentieknek megfelelően megállapította, hogy a megyei bíróság a felperes egyik kereseti kérelme felől az ítéletben elmulasztott rendelkezni, így a szóban forgó ítélet kiegészítésének a felperes kérelmére az idézett jogszabályi rendelkezés folytán helye volt. Az alperes fellebbezésében foglaltakra tekintettel rámutat az ítélőtábla arra, hogy az ítélet kiegészítése iránti kérelem - és értelemszerűen a kiegészítő ítélet elleni fellebbezés - elbírálásakor a bíróság csak a Pp. 225.§-ában foglalt feltételek fennállását vizsgálhatja. Az alperes által előadottak nem e feltételek hiányára vonatkoztak, hanem az igény alaposságát érdemben kérdőjelezték meg. Ennek vizsgálata azonban a jelen másodfokú eljárásban nem lehetséges, az alperes által kifejtett kifogások csak egy, a kiegészített ítélet elleni fellebbezési eljárásban lennének elbírálhatók. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság kiegészítő ítéletét a Pp. 256/A.§
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdésének értelmében kötelezte a másodfokú eljárásban pervesztes alperest a felperes részére a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet 3.§-a alapján, mérlegeléssel megállapított perköltségének megfizetésére. Győr,
- évi augusztus hó
- napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke Dr. Lezsák József sk. előadó bíró Dr. Vass Mária sk. bíró