DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf. II. 20.482/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Kardos Árpád ügyvéd (4026 Debrecen, Péterfia u. 4.) által képviselt felperes neve (címe felperesnek, a személyesen eljárt I.rendű alperes neve (címe) I. rendű és a Dr. Murvay Gábor ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u.
- I/2.) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperes ellen szerződés érvénytelenségnek megállapítása iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- P. 20.641/2009/
- sorszámú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az I. rendű alperes
- év elején a Hajdú Apróban eladásra hirdette a tulajdonát képező 18 m x 84 m alapterületű acél vázszerkezetű színt, melyet H. külterületén, a S. majorban tárolt, szétszerelt állapotban. A hirdetésre jelentkező felperessel közölte, hogy komoly vevőnek már 8.000.000 Ft-ért is értékesíthető az acélvázas szín, ezen az áron megveheti, vagy kereshet rá vevőt. Az I. rendű alperes a felperesnek a szín értékesítésére megbízást nem adott, ellenkezőleg, kikötötte, hogy a vevővel csak ő tárgyalhat. Ennek ellenére a felperes
- februárjában a szétszerelt acélvázas színre, mint a sajátjára adásvételi szerződést kötött a m-i székhelyű L.. Kft-vel 3.500.000 Ft vételáron, amelyből 1.500.000 Ft-ot át is vett, és ugyanezen a napon 2.490.000 Ft-ról egy számlát is kiállított a L.. Kft. számára a valamikor a felperes érdekeltségi körébe tartozott HH. Kft. ...eladó nevében. A L.. Kft. munkatársai
- február
- napján megjelentek a tárolás helyszínén a megvásárolt szín elszállítása végett. Erről az I. rendű alperes és édesanyja véletlenül értesült, a helyszínen megjelenve feltárták a tényleges tulajdoni állapotot és értesítették a rendőrséget. A szín elszállítása nem történt meg, a felperes a vevőnek 1.360.000 Ft-ot a helyszínen visszafizetett. A cselekmény miatt - több más cselekménnyel együtt - a felperessel szemben büntetőeljárás indult, és a Debreceni Városi Bíróság
- B. 1548/2005/
- számú, a kereset benyújtásakor nem jogerős ítéletével a cselekmény miatt a felperes bűnösségét megállapította. A büntetőeljárásban I.rendű alperes neve sértett az acélszerkezetű szín tulajdonjogát egy
- május
- napján kelt írásbeli szerződés csatolásával igazolta, melyben ő vevőként, míg a II. rendű alperes eladóként szerepel. A szerződés a II. rendű alperes címeként N., D: u. számot tüntetett fel, ami a cégjegyzék szerint a szerződéskötés időpontjában már nem volt a II. rendű alperes székhelye, a szerződésben megjelölt cím a II. rendű alperes fióktelepének címe. A szerződésben az acélszerkezetű szín vételára 8.505.000 Ft, a szerződést a II. rendű alperes részéről FL. írta alá, aki a II. rendű alperesnek a cégjegyzékbe bejegyzett tagja vagy képviselője nem volt, a szerződés megkötésének időpontjában a II. rendű alperes cégjegyzésre jogosult ügyvezetője KVP volt. A felperes keresetében a Ptk. 234.§-ának
(1)bekezdésére, 237. §-ának
(1)bekezdésére, a
- évi IV. törvény
- §-ára és a Pp.
- §-ának
(1)bekezdés
- b)és
- d)pontjaira utalással kérte annak megállapítását, hogy az alperesek között 2003. május hó 13. napján létrejött adásvételi szerződés semmis. A szerződéskötéskor ugyanis az acélszerkezetű csarnoknak a II. rendű alperes nem volt tulajdonosa, ezért a csarnokot az I. rendű alperes jogcím nélkül tartja birtokában, annak nem tulajdonosa. A szerződésben szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, a cég székhelye nem a szerződésben a II. rendű alperes címeként feltüntetettel azonos, a szerződést aláíró FL. képviseleti joggal nem rendelkezett, az I. rendű alperes aláírását tanúk nem hitelesítették. Az I. rendű alperes őt tévedésbe ejtette az acélszerkezetű szín tulajdoni viszonyait illetően. E tény pedig alapjaiban befolyásolja a büntetőeljárás során megállapított tényállást, az I. rendű alperes megtévesztő magatartását az ő javára enyhítő körülményként lehetne figyelembe venni. Az I. rendű alperes érdemben nem védekezett, a II. rendű alperes a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Védekezésében arra hivatkozott, hogy az acélszerkezetű szín ingó dolognak minősül, az adásvételi szerződés szóban, illetve ráutaló magatartással is létrejöhetett, s a perbeli csarnok vonatkozásában az I. rendű alperessel szóban jött létre az adásvételi szerződés. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest a II. rendű alperes javára 120.000 Ft perköltség megfizetésére. A Pp. 3. §-ának
(1)bekezdését és
- §-át, valamint a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdését alkalmazva - ez utóbbi törvényhely alkalmazásával kapcsolatos joggyakorlatot is figyelembe véve - ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes a perben nem igazolt olyan jogi érdekeltséget, ami perlési jogosultságot biztosítana számára az ő részvétele nélkül született adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására, ezért kereshetőségi jog hiányában a perbeli szerződéssel kapcsolatosan igényt nem érvényesíthet. Ezen túl kifejtette, hogy a megállapítási kereset eljárásjogi feltételei sem teljesültek. A felperes - egyébként alkalmatlan módon - a keresetnek helyt adó ítélettel a büntetőeljárásban próbálta cselekményét kedvezőbb megítélés alá helyezni, az általa kért megállapítás tehát a felperes jogainak a büntetőeljárásban történő érvényesítésével, és nem az alperesekkel szemben való megóvásával kapcsolatos. A büntetőítéleti tényállás egyébként a keresetben írt megállapítás esetén is megvalósulna, figyelemmel arra, hogy a felperes által sem vitatottan olyan dolgot kívánt értékesíteni a saját nevében, amelynek elismerten nem ő volt a tulajdonosa. Egyébként pedig a szerződés alaki érvénytelensége kapcsán felhozottak alapján sem lenne az érvénytelenség megállapítható. Alakszerűségi előírás hiányában ugyanis a felperes által jelzett hiányosságoknak jelentősége nincs. Az ítélet megváltoztatása és a keresetének történő helyt adás, az alperesek perköltségben marasztalása iránt a felperes élt fellebbezéssel. Álláspontja szerint a szerzési jogosultsághoz szükséges jogi érdekeltsége fennáll. Az I. rendű alperes ugyanis megbízta őt, hogy a tulajdonaként feltüntetett acélszerkezetű színre szerezzen vevőt, így vele jogviszonyba került. Csak a balul sikerült és meghiúsult értékesítés után lefolytatott büntetőeljárásban értesült arról, hogy az I. rendű alperes a tulajdonjogát illetően őt megtévesztette, ezért a büntetőjogi felelősségét részben az I. rendű alperes okozta, így jogi érdeke fűződik az I. rendű alperes tulajdonszerzésének igazolására a büntetőeljárásban csatolt adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapításához. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és azt alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben sem vitatottan megalapozottan megállapított ítéleti tényállás alapján az ítélet indokolásában felhozott eljárásjogi és anyagi jogi szabályokat helyesen alkalmazva helytállóan állapította meg a felperes kereshetőségi jogának és a megállapítási kereset eljárásjogi feltételeinek hiányát. Az ítélőtábla a Pp. 253. §-ának
(2)és 254. §-ának
(3)bekezdései alapján ezen helyes indokok alapján hagyta helyben az elsőfokú bíróság ítéletét. A kereset elutasításának az elsőfokú bíróság teljességre törekvése miatt az ítéletbe foglalt további indokai a kereset érdemi elbírálhatatlansága miatt az elutasító döntés szempontjából irrelevánsak és mellőzhetőek. Ezért az ítélőtábla nem bocsátkozott ezen további indokok érdemi felülbírálatába. A kereshetőségi jog körében pedig az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kifejtetteket maradéktalanul osztotta. A felperesnek, saját előadása szerint sem volt az I. rendű alperestől akár az ő, akár a saját nevében történő értékesítésre megbízása. A felperesnek szóbeli megbízatása csak vevő szerzésére volt, felhatalmazása a potenciális vevővel való tárgyalásra sem terjedt ki. Az I. rendű alperes által sem vitatott tartalommal szóban létrejött megbízási jogviszonyban pedig a szín tényleges tulajdoni állapotának, a perbeli adásvételi szerződés érvényességi kérdésének semmilyen jelentősége, a felperesre semmilyen jogi következménye nem lenne, a felperes tulajdon- és rendelkezési joga hiányát a szerződés érvénytelenségének megállapítása nem érintené. A felperes büntetőjogi felelőssége csak és kizárólag azon jogellenes magatartásának következménye, hogy az általa sem vitatottan nem az ő, hanem más - legyen az az I. rendű alperes, vagy bárki, - tulajdonát akarta a saját nevében értékesíteni. Az alpereseknek a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, ezért az ítélőtáblának a költségviselésről rendelkeznie nem kellett. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési illeték a 6/1986. (VI. 26.) IM. sz. rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és
- §-a alapján az államot terheli. D e b r e c e n,
- szeptember hó
- Dr. Csiki Péter sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Bélteky Erzsébet sk. előadó bíró, Süliné dr. Tőzsér Erzsébet sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő