Bfv.II.1.048/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A lopás bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 7.B.II.313/2006/
- számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 28.Bf.II.5187/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság a
- december hó
- napján kihirdetett 7.B.II.313/2006/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, mint társtettest. Ezért őt 3 év 6 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A magánfél polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. A megállapított tényállás lényege szerint az 1977-ben született terhelt a T. Kft. tulajdonosa és ügyvezetője. 3-500.000 forint havi jövedelemmel rendelkezik. Elvált, élettársi kapcsolatban él, egy kiskorú gyermeke után tartásdíjat fizet. Két alkalommal volt büntetve. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az
- május hó
- napján jogerőre emelkedett 17.Fk.31.048/1995/
- számú ítéletével 2 rb. rablás bűntette és más bűncselekmények miatt 3 év fiatalkorúak fogházbüntetésére, 1 év közügyektől eltiltásra és 100.000 forint pénzmellékbüntetésre, majd ugyancsak a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- április hó
- napján jogerőre emelkedett B.21.184/
- számú ítéletével közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt 42 nap közérdekű munkára ítélte. A terhelt és az eljárás során ismeretlenül maradt társa
- március hó
- napján 22 óra és április hó
- napján 07 óra közötti időben megjelent a sértett tulajdonában álló családi háznál egy pontosan meg nem határozható típusú, fehér színű járművel. A terhelt és társa a kétszárnyú gépkocsibejáró kapun belül levő lakatot a T. Kft. tulajdonát képező erővágóval levágta. Ezután a családi ház hátsó frontján levő kétszárnyú ablak üvegét a belső kilincs magasságában betörve az ablakot kinyitották, és a házba behatoltak. A házból összesen 18 darab antik bútort és csillárt vittek el. A terhelt és társa a ház földszintjén további nagyértékű tárgyakat készített össze abból a célból, hogy később visszamenve, azokat is elhozzák. A terhelt ebben az időszakban a T. Kft. alkalmazásában állt, a kft. tulajdonát képező fehér színű Ford Tranzit járművet használhatta, amelyben a kft. tulajdonát képező fenti erővágót tartották. A terhelt
- április hó
- napján délután a D. Kft. autókölcsönzőjében bérbe vette a Mercedes Vito típusú, sárga színű tehergépkocsit, majd azzal 19 óra 30 perc körül leparkolt és a ház elől eltávozott. Oda társával
- április hó
- napján 03 óra 56 perc körül tért vissza. Az előző éjszaka már betört ablakon keresztül a házba bement és a házból 13 darab antik faliszőnyeget, valamint 22 darab antik bútort - közöttük az előzőleg már összekészített tárgyak nagy részét - elhozta a társával oly módon, hogy azokat a bérelt gépjárműbe berakták, és a helyszínről eltávoztak. A lopással okozott kár 13.427.000 forint, a rongálási kár pedig a 10.000 forintot meghaladta. A kár nem térült meg. A terhelt azzal, hogy társával együtt a kapu lakatjának levágásával, az ablak betörésével a sértett házába behatolt, onnan egymást követő két napon különböző antik bútorokat és egyéb tárgyakat tulajdonított el, társtettesként a Btk.
- §-a
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdésének d) pontjára figyelemmel, a
(6)bekezdésének b) pontja szerint minősülő és büntetendő, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettét követte el. A terhelt és a védő által felmentés érdekében bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság a
- január hó
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozott 28.Bf.II.5187/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A cselekményt bűnsegédként elkövetettnek minősítette és a börtönbüntetés tartamát 2 év 8 hónapra mérsékelte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság a tényállást akként helyesbítette, hogy a terhelt a helyszínen segítséget nyújtott a cselekmények elkövetéséhez, az azonban nem bizonyított, hogy a lakat levágásában vagy a tárgyak elvitelében részt vett.
- április hó
- napján 19 óra 30 perc körüli időben a terhelt által bérelt Mercedes Vito gépkocsival ismeretlen személy parkolt le a ház előtt. A módosított tényállásból a másodfokú bíróság arra következtetett, hogy a társtettesség nem bizonyított. Miután nincs adat arra, hogy a terhelt akár a dolog elleni erőszak alkalmazásában, akár az elvitelben közreműködött, az azonban bizonyított, hogy az erővágó és a gépkocsi rendelkezésre bocsátásával, valamint a cselekmény helyszínén annak lebonyolításában részt vett, ezért az elkövetett lopásnak legalább a bűnsegéde volt. A másodfokú bíróság a minősítés megváltoztatására figyelemmel a büntetés tartamát mérsékelte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §-a
(1)bekezdésének a),
- b)és
- c)pontjára hivatkozással. Az indítvány szerint a terhelt bűnösségének megállapítása még a bűnsegédi alakzatban is aggályos. A Btk. 21. §-ának
(2)bekezdése szerinti bűnsegély megállapításhoz ugyanis az szükséges, hogy a bűnsegéd tudata a tettesi cselekményt átfogja. Ha azonban a bűnsegéd, mint adott esetben a terhelt, az elkövető célját a gépkocsi használatával kapcsolatosan nem ismerte, úgy még a bűnsegéde sem lehetett a terhére rótt bűncselekménynek. Ha egyébként valóban tudott a bűncselekményről, de tevőlegesen a helyszínen nem vett részt a dolog elleni erőszak alkalmazásában és az idegen dolgok elvitelében, akkor egyáltalán felmerül a kérdés, hogy miért is ment a helyszín közelébe. Valójában tehát az állapítható meg, hogy a terhelt hibázott, amikor meggondolatlanul kölcsön adta a birtokában levő, illetve általa kibérelt gépkocsikat az ismeretlenül maradt elkövetőknek, és ily módon nyújtott segítséget a bűncselekmény elkövetéséhez. Bűnösségét azonban kizárja, hogy a segítséget nem szándékosan, a bűncselekmény elkövetéséhez nyújtotta, hanem a tudomása szerinti költözködéshez. Az indítvány szerint, ha a terhelt bűnössége megállapítható, a bűncselekmény minősítése akkor is törvénysértő, mert az eltulajdonított tárgyak értékének meghatározása kétséges. Az indítványban részletezett kételyeket a védelem a szakértő meghallgatásával az eljárásban tisztázni szerette volna, erre azonban nem került sor. Az indítvány harmadsorban arra hivatkozik, hogy a bíróságok törvényes vád hiányában jártak el. A vádirat tettesként jelöli meg a terheltet, és a második pontjában azt rögzítette, hogy a terhelt 2005. év április hó 1. napján 19 óra 30 perc körüli időben parkolt le a bűncselekmény helyszínén. A vádhatóság e tényeket annak ellenére rögzítette a vádiratban, hogy már rendelkezésre állt a terhelt telefonjáról beszerzett és kielemezett híváslista, amit ráadásul a terhére rótt cselekmény más mozzanatával kapcsolatban bizonyítékként fogadtak el. A vád tehát azért nem törvényes, mert az abban kiemelt mozzanat tekintetében a híváslistákkal ellentétes megállapítást rögzítettek. A védő mindezek alapján elsősorban azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős döntést változtassa meg és a terheltet bűncselekmény hiányában mentse fel, másodsorban pedig azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság a marasztaló jogerős döntést helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására. A Legfőbb Ügyészség a BF.2890/2008. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak találta. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdésének értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, az a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Nincs lehetőség tehát a bizonyítékok - így a mobiltelefon cellaadatainak és az igazságügyi tárgyszakértő véleményének az eltérő értékelésére, újabb tanú kihallgatására, és ezáltal eltérő tényállás megállapítására sem. A felülvizsgálati indítvány ezért e részében a törvényben kizárt. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontja sorolja fel azokat a büntető eljárási szabálysértéseket, amelyek a felülvizsgálatot megalapozhatják. Ilyen szabálysértéseket az alapügyben eljárt bíróságok nem valósítottak meg. Nem állapítható meg a törvényes vád hiányában történt eljárás, a felülvizsgálati indítvány e részében nem alapos. A terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor. A cselekmény jogi minősítése és a kiszabott büntetés törvényes, ezért a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a marasztaló jogerős döntést a hatályában tartsa fenn. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a felülvizsgálati indítványát fenntartotta és részletesen megindokolta. Hangsúlyozta, hogy abban elsősorban anyagi jogszabálysértésre hivatkozással sérelmezi a terhelt bűnösségének a megállapítását. A terhelt hibázott, amikor elfogadta, hogy az ismeretlen elkövető költözködés céljára kérte tőle a gépkocsit. A büntető jogszabályokban azonban nincs ilyen kategória. A lopás szándékos és célzatos bűncselekmény, eshetőleges szándékkal nem követhető el. Ennél fogva a bűnsegély megállapításához a terheltnek azzal a céllal kellett volna rendelkezésre bocsátania a gépkocsit, hogy a sértett bútorait elvigyék. Ha azonban valaki tudja azt, hogy az általa kölcsönadott gépkocsival bűncselekményt követnek el, akkor nem hagyja benne az erővágót. E szempontokra is figyelemmel a terhelt bűnösségének kimondására a bűnsegély feltételeinek a hiányában törvénysértéssel került sor. Másodsorban, a bizonyítás anyaga alapján még az is kétséges, hogy a terhelt egyáltalán a helyszínen tartózkodott-e. A környék lefedettségét 4 átjátszótorony biztosította, amely 7 cellaazonosítót generál. A terhelt telefonját 1 db cellaazonosító azonosította. A védelem eljárás során beterjesztett bizonyítási indítványa arra irányult, hogy az azonosítás körülményeit tisztázza a bíróság, mert a bizonyítás anyaga nem szolgáltatott elegendő adatot arra nézve, hogy a terhelt a területen tartózkodott. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja szerinti felülvizsgálati ok megállapítása körében jelentősége lehet annak, hogy mekkora volt az eltulajdonított tárgyak értéke, márpedig ez az eljárásban nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást. A szakértői bizonyítás módszere megkérdőjelezhető. A védő mindkét fokú eljárásban indítványozta a szakértő meghallgatását, eredménytelenül. Sz. P. tanú vallomása is kétségessé tárgyak értékének a megállapítását. teszi az eltulajdonított A bizonyítási eljárás anyagában felmerült, hogy a helyszínen járt egy harmadik - ponyvás, Iveco gyártmányú - tehergépkocsi is, amellyel úgyszintén bútorokat szállítottak. Ez nem került bele a vádiratba, de megkérdőjelezi azt a tényt, hogy valamennyi bútort a terhelt szállította el. A másik gépjármű által elszállított tárgyak értéke csökkentené a terhelt cselekményének elkövetési értékét. Az elkövetési érték az eljárás során egyébként is többször módosult és gyakorlatilag mindig emelkedett. A sértett az előadását e körben többször is megváltoztatta. A bíróságok mindemellett törvényes vád hiányában jártak el. A tettes a mai napig nincs meg. A hatóságok nem ellenőrizték a terhelt védekezését, amely szerint az „Á." nevű személy lehetett az elkövető. A rendőrség a gombhoz varrta a kabátot, és nem is törekedett a tettes felderítésére. Végül a bíróságok az indokolási kötelezettségüket sem teljesítették maradéktalanul, mert a bizonyítási indítványok elutasítását részletesen nem, csupán felületesen indokolták meg. Az ekként részletezett aggályok számára és súlyára is figyelemmel a védő megnyugtató döntést kért a Legfelsőbb Bíróságtól. A legfőbb ügyész képviselője foglaltakat fenntartotta. a nyilvános ülésen az átiratában Azzal egyezően hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati eljárásban a tényállás nem támadható. Az irányadó tényállás szerint pedig a terhelt a lopás elkövetésében közreműködött, ahhoz szándékosan fizikai és pszichikai segítséget nyújtott. Mindazok az érvek, amelyeket a védő előadott, a vád törvényességét sem kérdőjelezik meg. A bíróság törvényes vád alapján járt el. Emellett a vádemelésre és a bírósági eljárás megindulására már azt megelőzően sor került, hogy a törvényes vádra vonatkozó rendelkezések hatályba léptek volna. A legfőbb ügyész képviselője mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés hatályában fenntartását indítványozta. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a),
- b)és
- c)pontjában meghatározott okból, valamint - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt - a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatával egyezően - a tényállást támadó részében a törvényben kizártnak, érdemben pedig alaptalannak találta.
- A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek esetén nyílik lehetőség. A felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható, nem bírálható felül. A Be.
- §-a
(1)bekezdésének második mondata szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A védő elsősorban a tényállást támadta. A megállapított tényállással ellentétesen hivatkozott arra, hogy a terhelt nem járt a helyszínen, más személy is szállíthatott el a sértett lakásából bútorokat, és az ítéletben megállapított elkövetési érték sem valós. Miután azonban a felülvizsgálati indítványban a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható és nem bírálható felül, a Legfelsőbb Bíróság kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapul vételével foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy a terhelt bűnösségének megállapítása körében az eljárt bíróságok megszegték-e a büntető anyagi jog szabályait. Itt utal azonban arra, hogy a tényállás megállapításának, valamint a további bizonyítási indítványok elutasításának indokairól a bíróságok kellő részletességgel számot adtak. 2. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A védő szerint a bűnsegély megállapításának feltételei a jogerős ítéletben foglalt tényállás alapján sem állapíthatóak meg. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt e körben - a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyetértésben - nem találta alaposnak. A bűnsegély, mint részesi cselekmény, járulékos jellegű elkövetői alakzat, amely szorosan kapcsolódik a tettesi cselekményhez. A bűnsegéd tudatának ki kell terjednie a tettesi alapcselekmény tényállási elemeire, valamint arra, hogy az ő cselekménye alkalmas az alapcselekmény elősegítésére. A bűnsegéd csak azért a cselekményért felel, amelyet a szándéka átfogott. Amennyiben a törvényi tényállás célzatot is tartalmaz erről is tudnia kell. A bűnsegéd szándékára azokból következtetést levonni, amelyeket tudata átfog. a a tárgyi ismérvekből lehet véghezvitel kifejtésekor a Az irányadó tényállás szerint a terhelt a lopási cselekmények végrehajtásakor - az éjszaka közepén - mindkét alkalommal jelen volt a bűncselekmény helyszínén. Azt egyrészről a gépkocsik rendelkezésre bocsátásával másrészről a helyszínen való jelenlétével is előmozdította. Végül a tettessel és az eltulajdonított bútorokkal együtt távozott a helyszínről. Mindebből okszerűen következtettek az eljárt bíróságok arra, hogy tudata átfogta a tettesi alapcselekmény valamennyi - a lopás törvényi tényállásában megkövetelt - releváns elemét, másrészről arra, hogy a tettessel szándékegységben részére fizikai és pszichikai bűnsegélyt nyújtott. A lopás elkövetésében ezért legalább - a bűnsegédi közreműködése megállapítható. A Legfelsőbb Bíróság megállapította továbbá, hogy az eljárt bíróságok e körben az indokolási kötelezettségüket teljesítették. Az irányadó tényállásból aggálytalanul megállapítható a terhelt bűnössége és az erre vonatkozó jogi indokolás is helytálló. 3. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk.
- §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. A büntetés vagy az intézkedés akkor törvénysértő, ha a kiszabásának, illetve alkalmazásának a feltételeit meghatározó törvényi rendelkezésekkel ellentétes. A jogbiztonság érdekében és „a jogerő tiszteletének" a jegyében a törvény korlátozza a jogerős ügydöntő határozatban megállapított büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatát. A büntetéskiszabás önmagában akkor sem képezheti felülvizsgálat tárgyát, ha annak során a Btk.
- vagy
- §-ának az előírásait nem vették figyelembe. A terhelttel szemben a fő- és mellékbüntetés kiszabására a törvényes keretek között került sor, ezért e büntetések felülvizsgálatára - miután a minősítést a Legfelsőbb Bíróság törvényesnek találta - nincs lehetőség.
- A Legfelsőbb Bíróság részben a védő indítványára, részben hivatalból megvizsgálta, hogy a bíróságok törvényes vád alapján jártak-e el. Ezzel kapcsolatban elöljáróban azt rögzíti, hogy a bűnsegédként elkövetett bűncselekmény miatt emelt vád törvényességét - amint a bűnsegédként elkövetett bűncselekményben a terhelt bűnösségének kimondását - sem érinti az a körülmény, ha a tettes megvádolására, illetve büntetőjogi felelősségre vonására nem kerül sor. A vád törvényességét az sem érinti, ha az eljárásban olyan bizonyítékok merültek fel, amelyek a vádat nem támasztják alá, vagy netán azzal egyenesen ellentétben állnak. Egyebekben - amint arra a legfőbb ügyész képviselője is helyesen utalt - a felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben a törvényes vád feltételei maradéktalanul fennálltak. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság - a Legfőbb Ügyészség indítványával egyezően - azt állapította meg, hogy az alapügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül mondták ki a terheltet bűnösnek bűnsegédként elkövetett, a Btk.
- §-a
(1)bekezdésében meghatározott, a
(2)bekezdésének d) pontjára figyelemmel, a
(6)bekezdésének b) pontja szerint minősülő és büntetendő, jelentős értékre, dolog elleni erőszakkal, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében. Miután nem észlelt egyéb olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - a hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2009. május hó 28. napján. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró Molnár Gábor s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné