Pfv.VII.20.870/2009/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Örley Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tóth Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen 7.281.162 forint és járulékai megfizetése iránt a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.005/
- szám alatt indult, és a Győri Ítélőtábla Pf.II.20.085/2008/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 52.000 (Ötvenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 308.000 (Háromszáznyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes megvásárolt az alperestől egy típusú gépkocsit 7.918.000 forint vételár ellenében, az adásvételi szerződéstől azonban elállt, az alperesi hibás teljesítésre hivatkozással. Az elállást a számú ítéletével jogszerűnek ítélte, és az alperest a vételár visszafizetésére kötelezte. A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését 7.281.162 forint kártérítés megfizetésére. Hivatkozott arra, hogy a vételár biztosítása érdekében lízingszerződést kötött és az elállást követően a lízingbeadó részére kifizetett kamatok nála kárként jelentkeztek. Ugyancsak káraként minősítette a gépkocsi üzembe helyezési költségét, a CASCO és a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás díját is. Előadta, hogy összesen 14 alkalommal kellett a hibás gépkocsit márkaszervizekbe szállítani, ezzel összefüggésben jelentős üzemanyagköltsége merült fel. A gépkocsi meghibásodása miatt bérautót kellett igénybe vennie jelentős költséggel, továbbá a gépkocsi feletti tulajdonjogának megszűnése folytán meg nem térült ÁFA befizetési kötelezettsége keletkezett. Hivatkozott arra végezetül, hogy a korábbi perben kirendelt szakértőnek a gépkocsival tett próbaútjai miatt is merült fel üzemanyagköltsége. Álláspontja szerint az alperes a hibás teljesítésre tekintettel az általa megjelölt tételekből adódó kárát köteles megtéríteni. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy olyan jogellenes magatartást nem tanúsított, amely alapot adna a kártérítési felelőssége megállapításához. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 6.409.908 forintot és ennek
- május 24től a kifizetésig járó kamatait, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az elsőfokú ítélet indokolása értelmében a felperes jogszerű elállására tekintettel az alperesi jogellenes magatartás abban nyilvánult meg, hogy a felperes részére egy új termék eladása során egy hibás terméket értékesített, amely a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt. A felperes által követelt tételek közül a bíróság alaposnak találta a biztosítási díjakkal, a kamatokkal, az üzembe helyezési költséggel, az autóbérleti díjjal, a szakértői benzinköltséggel kapcsolatos tételeket, a szervizbe vitel költségét általános kártérítésként fogadta el, az ÁFA különbözetből, valamint a szervizköltséggel összefüggő amortizációs költségből adódó követelést pedig elutasította. Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával az alperest terhelő marasztalás összegét 1.273.270 forintra és kamataira leszállította. A jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság hivatkozva a Ptk.
- §-a
(4)bekezdésében foglaltakra azt állapította meg, hogy a kölcsönügylettel összefüggő kamatok, a CASCO és a kötelező gépjármű-felelősségbitosítás díjai, valamint a gépkocsi forgalomba helyezésének költségei nem tartoznak azon költségek körébe, amelyek az alperesi hibás teljesítéssel kapcsolatos károkozó körülmény folytán keletkeztek. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes által a kölcsönösszeg után fizetett kamatok nem az alperesi hibás teljesítés, hanem a saját gazdasági döntésének következménye, a kamatokat tehát nem háríthatja át az alperesre. Arra tekintettel, hogy a felperes a gépkocsit használatba vette és üzemeltette, ezért - a meghibásodástól függetlenül - a forgalomba helyezés költségeit viselnie kell. Nem háríthatók át a biztosítási díjak sem, mert azok ellenében a felperes biztosítási szolgáltatásban részesült, azok megfizetése - önmagában a gépjármű adásvételi szerződéstől való kényszerű elállás folytán - a hibás teljesítéssel összefüggésben álló károkat nem eredményezett. okozati Megállapítást nyert mindezek mellett, hogy a gépjármű szervizbe vételével kapcsolatos költségeket - az elsőfokú bíróság által helyesen alkalmazott mérlegeléssel kimunkálva a keresetleszállításnak megfelelő csökkentett összegben az alperes a Ptk. 310.§-ában és a 339.§
(1)bekezdésében foglaltak értelmében köteles viselni. Csökkentett összegben állapította meg továbbá a másodfokú bíróság a gépjárműbérletből adódó kártérítés összegét, mert azt állapította meg, hogy a felperes - kárenyhítési kötelezettségét is megszegve - részben indokolatlanul vett igénybe bérautót. Végül nem adott helyt a szakértői próbaúttal összefüggő üzemanyagköltséget tartalmazó felperesi követelésnek, mert az ezzel kapcsolatos kiadást az eljárt szakértő az előzményperben eljárt bírósághoz benyújtott költségjegyzékben nem szerepeltette, ennek felülvizsgálatára így nem kerülhetett sor, e költség megtérítésére a szakértő sem szerzett jogosultságot. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő és kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével az alperes 6.393.240 forint összegben való marasztalását tartalmazó új határozat meghozatalát. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megsértette a Ptk.
- §-ában, a
- §-ában, valamint a Pp.
- §-ában foglaltakat. A felülvizsgálati kérelemben a felperes hivatkozott arra, hogy kölcsönszerződésből eredő kamatkövetelését csak az adásvételi szerződéstől való elállás időpontjától számítva terjesztette elő, a kölcsönszerződés idő előtti felmondására pedig nem volt lehetősége. Arra tekintettel, hogy a bíróság megállapítása szerint az adásvételi szerződés a megkötésére visszaható hatállyal szűnt meg, álláspontja értelmében olyan helyzetbe kell kerülnie, mintha az ügylet létre sem jött volna. A felperesi érvelés szerint az üzembe helyezési költséggel kapcsolatosan a másodfokú bíróság által kifejtett „jogi megközelítés" téves, mert az eredeti állapot helyreállításának körébe tartozik a gépjármű adásvételével kapcsolatos valamennyi kárának megtérítése. A CASCO és kötelező-felelősségbiztosítás díjának megtérítésével kapcsolatban is vitatta a felperes a jogerős ítélet indokolásában foglaltakat. Azt hangsúlyozta, hogy a gépjárműre vonatkozó tulajdonjoga az előzményperben hozott jogerős ítélettel szűnt meg, és az ítélet jogerőre emelkedéséig fenn kellett tartania a biztosítási szerződéseket annál is inkább, mert a CASCO biztosítás - az idő előtt fel nem mondható - kölcsönszerződésnek is feltétele volt. Az autóbérlet díjának csökkentett összegben való megítélését ugyancsak sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében. Álláspontja szerint ebben a körben a Pp.
- §-ának megsértésével járt el a másodfokú bíróság, mert az autóbérlet időtartamának gazdaságos voltára vonatkozóan bizonyítást nem folytatott le, ugyanakkor szerinte nem tekinthető köztudomásúnak, hogy a bérlet gazdaságtalanabb konstrukció a tulajdonjog megszerzésénél. Ebben a kérdésben egyébként az elsőfokú bíróság által kifejtett indokokat tartja elfogadhatónak. Végezetül - anélkül, hogy ennek közelebbi indokait kifejtette volna - a felperes közölte, hogy igényt tart a szakértőnek szerinte indokoltan kifizetett üzemanyagköltségek megtérítésére. A felülvizsgálati kérelemre az alperes ellenkérelmet terjesztett elő, és kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárás eredménye alapján összességében azt lehetett megállapítani, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének helyes értékelése alapján a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a jogerős ítélet indokolásában megjelölt egyes költségeket nem háríthatja át kártérítésként az alperesre. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a vételárnak kölcsönszerződés útján való biztosítása a felperes gazdasági döntésének eredménye, amelynek kockázatát a felperesnek kell viselnie. Azt a tényt a felperes sem vitatta, hogy a vételárat a késedelmi kamatokkal az alperes visszafizette, a felperesnek ezt meghaladó kamatfizetési kötelezettsége pedig az alperestől függetlenül kötött finanszírozási jogügyletből eredő olyan kiadás, amelyet kártérítésként nem érvényesíthet. Az forgalombahelyezési költségek tekintetében is jogszabálysértés nélkül hozott döntést a bíróság. Nem fogadható el a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében szereplő azon álláspontja, amely szerint az eredeti állapot helyreállítása jegyében a perbeli adásvétellel kapcsolatban valamennyi kárának, illetőleg költségének megtérítését kérhetné. Nem vitás, hogy a szóban lévő gépkocsit forgalomba helyezték, azt használta, ennek költségeit pedig viselnie kell. A bírósági gyakorlatban az eredeti állapot helyreállításának igénye mellett sem kizárt ugyanis egyes megtérítése, illetőleg viselése. szolgáltatások ellenértékének Jogszabálysértés nélkül utasította el a másodfokú bíróság a CASCO és kötelező-felelősségbiztosítás díjainak megtérítésére vonatkozó felperesi igényt is. Helyesen állapította meg, hogy a díjak fejében a felperes biztosítási szolgáltatáshoz jutott. Ezen belül pedig az a körülmény, hogy a CASCO biztosítás a kölcsönszerződés feltétele volt, ugyancsak a felperes érdekkörébe tartozott, amely független az alperessel kötött ügylettől. Amint erre a jogerős ítélet indokolásában a másodfokú bíróság helyesen mutatott rá, a felperes számára a biztosítási díjak megfizetése önmagában amiatt, hogy az adásvételi szerződéstől elállni kényszerült, „a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben álló károkat nem eredményezett. Tévesen hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 163.§-ának megsértésére azzal összefüggésben, hogy a másodfokú bíróság részben elutasította az autóbérlet díjának megtérítésére irányuló kártérítési követelését. A döntés alapvető indoka ugyanis az volt, hogy a felperes a kárenyhítési kötelezettségét szegte meg, amikor az ügy körülményeit figyelembe véve aránytalanul hosszú ideig vett igénybe bérautót. A Ptk. 340. §-ának
(1)bekezdésében foglaltakra utalva helytállóan, az általános gyakorlat szempontjait figyelembe véve fejtette ki a másodfokú bíróság, hogy az adott helyzetben a felperestől elvárható lett volna, hogy a „kirívóan gazdaságtalan, ésszerűtlen" megoldás helyett egyéb úton gondoskodjék gépkocsi használatáról. Az indokolt igénybevételi időszakot a bíróság mérlegeléssel állapította meg, amely tekintetben felülmérlegelésnek a felülvizsgálati eljárásban nincs helye. A szakértői vizsgálat üzemanyagköltségéből adódó szakértői költség megtérítésére irányuló igény elutasítása tekintetében - azt is figyelembe véve, hogy erre vonatkozóan a felperes a felülvizsgálati kérelemben külön kifogásokat nem is jelölt meg - a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet indokolásában foglaltakkal egyetért. Az elutasítás indoka megfelel a jogszabályoknak, és a kialakult bírósági gyakorlat elveinek. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdésében foglaltak alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §-a
(1)bekezdésének megfelelő alkalmazásával kötelezte a felperest az alperes javára felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-a
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően pedig a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, előadó, Dr. Bartal Géza s.k. bíró, Dr. Csentericsné Dr. Ágh Bíró Ágnes s.k. bíró